Az ökogazdaságok nagyrésze füvet termel

2015-ben a meghirdetett ökológiai pályázat hatására egyetlen év alatt 48 százalékkal emelkedett a biológiai gazdálkodásba vont, vagy arra átálló terület nagysága – írja az agrarszektor.hu. Ennek ellenére még mindig csekély ezek aránya Magyarországon, és még kisebb a rajtuk előállított érték.

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. 2016. évi jelentése szerint mintegy 170 ezer hektárnyi területet ellenőriztek 2016-ban, ezek nagyjából fele-fele arányban átállt és átállás alatt lévő hektárok. Összesen 2984 vállalkozás osztozott rajtuk. Ha mindez soknak hangzik, megjegyezzük: a magyar termőterület mindössze 3 százalékáról beszélünk, és csak elenyésző részén termelnek értékes portékát.

Ha az öt haltermelő gazdaság csaknem négy és fél ezer hektárnyi halastavát és a bő négyezer hektár ugart is levonjuk a 170 ezer hektárból, akkor mintegy 165 ezer hektárnyi területet kapunk, melyből az állandó gyep csaknem 99 ezer hektárt tesz ki. Ezt részben 14200 húsmarha és 8000 juh hasznosítja, de döntően csak kaszálják. A pályázat kaszált gyep esetén hektáronként mintegy 26 ezer forinttal, legeltetett területen nagyjából 45 ezer forinttal kecsegtette azokat, akik a területet ökológiai művelésbe vonják. Mivel ez sok erőfeszítést nem követel a terület használójától, a támogatási jogcím igen népszerűnek bizonyult a rét-legelő művelési ágban. Népszerűvé tehette a ökológiai gazdálkodást az a tény is, hogy egy biogazda földvásárlás esetén elővásárlási joggal rendelkezik, a helyben lakó földhasználóval szemben is. Mindez az állami földárverések előtt kecsegtető opciónak bizonyulhatott – ahogy arra maga Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is figyelmeztetett a Magyar Idők május 13-i számában.

A szántó terület ökológiai átállását már hektáronként 75 ezer forinttal támogatták, mégis ma mindössze 59 ezer hektárt tartanak nyilván ebben a művelési ágban (átállás alatt és átállt kategóriában). Ez a magyar szántóterület mindössze 1,3 százaléka. Ezen is legnagyobb arányban gabonaféléket termelnek, csaknem 25 ezer hektáron. Az olajosok mintegy 5600 hektárt tesznek ki, ebből bő 4000 hektárt foglal el a napraforgó, a többin szinte fele-fele arányban a repce és a szója (800 és 700 hektár) osztozik.

Hasonló területnagyságot (5600 hektárt) fednek le a gyümölcsösök, beleértve a dió-, mogyoró- és bogyósültetvényeket is. A pályázati kiírás hektáronként 227 ezer forinttal csábította a termelőket a szemléletváltásra. Az almatermelők kiemelt támogatásban részesültek: 322 ezer forintra számíthatott az, aki ültetvényét ökológiai művelésbe vonta. Növényvédelmi szempontból ezek a gazdák vállalták a legnagyobb kockázatot. A végeredmény: legnagyobb felületen ma bioalmát termelünk, csaknem 2100 hektáron. Ezt a csonthéjasok (barack, cseresznye, meggy) követik 1200 hektáron, és szinte ugyanennyi a dióülltetvények területe is. A bogyósok (málna, szeder, ribizli…) nagyjából 1000 hektárt borítanak az ökoművelésben.

Az ökológiai pályázat öt év alatt fut ki. Ágazati szereplők, szaktanácsadók már többször is aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy vajon mennyire éri meg szoros ökológiai ellenőrzés alatt tartani majd azokat a gyepeket, amelyeken érdemleges árutermelés nem folyik? Az egy évtizeddel ezelőtt kitűzött 300 ezer hektárnyi ökológia terület álma végképp szertefoszlik, amint 2021-ben megszűnik a mostani támogatás. Az ellenőrzött terület nagysága egyetlen év alatt ismét 100 ezer hektár alá zuhanhat. (Gönczi Krisztina, agrarszektor.hu)