Az innováció és fenntarthatóság a kulcsszó az FMCG-piacon

Szerző: Trademagazin Dátum: 2019. 11. 18. 14:01

Letettük a voksot az innovatív élelmiszeripari fejlesztések mellett, a következő uniós költségvetési ciklusban ezek lesznek fókuszban – jelentette ki megnyitóbeszédében Zsigó Róbert az etyeki Filmparkban tartott Agóra konferencián. A KNK PR & Média és a Magyar Termék Nonprofit Kft. szakmai rendezvényén az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kiemelte: a 2021–2027 közötti időszakban szektorális fejlesztésekre készülnek, amiről az ágazati szereplőkkel és az érdekképviseletekkel már tárgyalnak. Az élelmiszeriparban rendkívül fontosnak nevezte az energiahatékonyság növelését és a környezetterhelés csökkentését.

Andorka Miklós, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. stratégiai igazgatója az új támogatási lehetőségekről, a várható változásokról beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós források között újdonság a feltételesen visszatérítendő támogatás, amely a pályázatban olyan feltételeket határoz meg (például eredményesség vagy hatékonyságjavulás), amelynek elérésétől függ, vissza kell-e fizetni a kapott pénzt. Az első ilyen pályázatot már nálunk is kiírták, és várhatóan erre fog elmozdulni az uniós rendszer. A most elérhető nemzeti források közül a legkedvezőbbnek az egyedi kormánydöntéssel elérhető beruházási támogatást tartotta, amelynél fontos változás október elsejétől, hogy már nem kötelező feltétel a létszámbővítés.


Fazakas Péter, a Takarékbank agrárelemzési vezetője előadásában azt emelte ki, hogy az élelmiszeripari cégek eszközállománya korszerűsödött az elmúlt években, hiszen az avulás mértékénél többet költöttek beruházásra. Hozzáadottérték-növekedésben az EU-átlagot jelentősen meghaladtuk, de régiós összehasonlításban vannak nálunk jobban fejlődő országok, egyértelműen kijelenthető, hogy van még potenciál ebben a hazai élelmiszeriparban, amelynek törekednie kell arra, hogy az értéklánc magasabb fokán tudjon termelni, mert itt az értéktöbbletből is több jut számára.

Kiss János József, a Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda innovációs és iparjogvédelmi szakmérnöke szemléletesen mutatta be, hogy az innovációmenedzsmenttel hogyan lehet olcsóbbá tenni a fejlesztéseket, és beépíteni a létrehozott szellemi értékeket a cég kimutatható vagyonába. Az egyik ismertetett példában az eredetileg 1,5 milliárdosra tervezett beruházás költségét 600 millióval sikerült csökkenteni megfelelő innovációmenedzsmenttel, amihez hozzátartozik az is, hogy megkeresik a legmegfelelőbb támogatási formát – ebben az esetben például K+F fejlesztéssé minősítéssel összesen 250 milliót nyertek.

Innovációmenedzsmentet vett igénybe fejlesztéseihez a Detki Keksz Kft. is, amely Koósa Péter ügyvezető igazgató elmondása szerint az elmúlt hét évben hét sikeres pályázattal ötmilliárd forint feletti fejlesztést tudott végrehajtani. Ennek során növelte a gyártó- és raktárkapacitását, megduplázta sütési kapacitását. Jelentős mértékben automatizálta a csomagolását, és az itt felszabaduló kollégáit más területeken tudta foglalkoztatni, amire szüksége is volt a folyamatos bővüléshez.

Tóth Géza, az idén a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjat elnyerő Co-op Hungary Zrt. vezérigazgatója azt mutatta be, milyen eszközökkel igyekszik versenyképes maradni, és fenntartható működést folytatni az ország legrégebbi üzlethálózata. Megemlítette például, hogy jelenleg 50, egy éven belül pedig már 100 Coop-üzlet energiaellátását segíti napelem. Szupermarketjeikben lehetőség van a használt étolaj leadására, és egyre több egységüknél épült e-töltő az autók számára, ami szerinte a nagyobb boltok esetében mindinkább az alapszolgáltatás részévé válik.

A fenntarthatóságról és a környezetvédelemről szólt az Agóra második része, amelyen Földvári Andrea, a GfK senior tanácsadója azt ismertette, mennyire fontosak a fogyasztóknak ezek a kérdések (erről lásd külön írásunkat). Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője két új védjegyüket, a Kiváló Terméket és az ÖKOlogikus Terméket mutatta be. A már elnyerhető két új jelöléssel a gyártók a kimagasló minőségű, illetve környezetbarát termékeiket emelhetik ki a piaci kínálatból.

Ilyen egyedi termékről számolt be Vass Zoltán, a reNEW Technologies üzletfejlesztési vezetője. Magyar szakemberek többéves munkával létrehozták a világ első újrahasznosított tisztítószerét. A hazai dm-hálózatban már kapható Cycle háztartási termékeket biomasszából állítják elő ivóvíz felhasználása nélkül, természetes adalékanyagok felhasználásával, 90 százalékban újrahasznosított műanyag palackba (már csak a szórófej nem az) csomagolva, gyorsan lebomló címkével. A szabadalmaztatott Cycle megvalósítja a teljes körforgást, hiszen lényegében az általunk termelt szennyvízből nyeri vissza és teszi újrafelhasználhatóvá a tisztításra alkalmas anyagot.

Az Agórát záró beszélgetésen azt a kérdést járták körül, hogyan egyeztethetők össze a fogyasztói, termékbiztonsági, ökológiai és üzleti elvárások. Kecskeméti Attila, a Magyar Piszke Papír értékesítési és marketingvezetője szerint hosszú távon önmagában nem várható megoldás a csomagolóanyag-váltástól, erre szerinte olyan modellváltásra van szükség, amelynek mibenlétét ma még nem is ismerjük pontosan. Úgy látja, hogy a fenntarthatóságban a szabályozóváltozás hozhatja a leggyorsabb változást. Dr. Kasza Gyula, a NÉBIH osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóságban kiemelkedően fontos a vásárlók megfelelő tájékoztatása és tudása, hiszen a csomagolóanyag-felhasználás csökkentése nem mehet a termékbiztonság rovására.

Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a kereskedők csak úgy csökkenthetik a csomagolóanyagok mennyiségét, hogy közben maximálisan szem előtt tartják a termékbiztonságot és -felelősséget. Vannak áruk (például a húsféleségek), amelyeknek a vásárlók által hozott tárolóba történő csomagolása például olyan élelmiszer-biztonsági kockázatokat rejt magába, amit egy kereskedő felelősen nem vállalhat.

Mutsy Árpád, a gombatermesztéssel foglalkozó Bio-Fungi ügyvezetője a probléma összetettségét bemutatandó hozta fel azt a példát, hogy a nem csomagolt zöldség, gyümölcs vásárlásakor több élelmiszer-hulladék képződik, így amit az egyik oldalon nyerünk, azt a másik oldalon elveszthetjük. Kasza Gyula is kiemelt kérdésnek nevezte az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentését, ezért is indított erre külön programot a Nébih. Ebben fontos szerepet kap a gyerekek szemléletformálása, hiszen a bennük kialakult szokások elkísérik őket egész életükben. Felméréseik azt mutatják, hogy az elmúlt években a fiatalok számára egyre fontosabbá vált a környezetvédelem. //

Kapcsolódó cikkeink