Ilyen hatással van az infláció a háztartások élelmiszer-vásárlására

Vendégszerző:
Dr. Szűcs Róbert
Sándor
egyetemi docens
Debreceni Egyetem
Marketing és Kereskedelem
Intézet

Vendégszerző:
Kovács Krisztina
egyetemi hallgató
Debreceni Egyetem

A KSH 2021-ben publikált, egy főre vetített kiadási adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a magyar háztartások a legtöbbet az élelmiszer és alkoholmentes italok kategóriájának megvásárlására költöttek 2020-ban. Ekkor a költéseik 26,1%-át, míg 2019-ben 24,4%-át ez a kategória képezte. A magas arányszámból következően koránt sem mindegy, hogyan alakul az élelmiszerek ára, vagyis mennyit kell fizetni a vásárlóknak érte.

2022 második félévétől kezdődően nem telik úgy el nap, hogy a híradásokban ne jelennének meg az inflációs adatok. Az infláció 2021 júliusa óta folyamatosan emelkedik, akkor még csak 4,6%-os volt az inflációs ráta. 2022. májusban elértük a 10,7%-ot, 2022 szeptemberében pedig már a 20,1%-ot. 2022 szeptemberében 2021. szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 35,2%-kal emelkedett. Az élelmiszerek átlagára 2022 szeptemberében ugyanezen év előző hónapjához képest 3,5%-kal emelkedett.

Az élelmiszer árának emelkedése jelentősen csökkenti a diszkrecionális, azaz szabadon elkölthető jövedelem nagyságát. Az élelmiszerek vásárlási volumenét befolyásolja a lakosság jövedelemszintje is. Általánosságban kijelenthető, hogy az élelmiszerek árának emelkedése a leginkább érzékenyen a legalacsonyabb jövedelmű rétegeket érinti.

A KSH adatai szerint hazánkban a relatív jövedelmi szegénység aránya 12,7% (727 ezer fő), a súlyos anyagi depriváció aránya 8,3% (390 ezer fő), míg a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója 3,7% (113 ezer fő) volt 2020-ban. Ahogyan a KSH, úgy az EUROSTAT is az arányok emelkedéséről számolt be a 2019-es adatokhoz képest. Ezeken az arányokon csak ronthat az élelmiszerek árának drasztikus emelkedése.

Módszertan

Makrogazdasági szinten az adatok egyértelműek. Primer kutatómunkánk során azt vizsgáltuk, hogy az árak emelkedése hogyan és miként hat a háztartások élelmiszerjellegű beszerzéseire, magatartására. Kérdőívünkben olyan személyek véleményére voltunk kíváncsiak, akik aktívan részt vesznek háztartásuk élelmiszer-vásárlási folyamatában beszerzői vagy döntéshozói szerepkörben. Online kérdőívünket, mely 18 állítást tartalmazott, 1130 fő töltötte ki 2022 szeptembere és októbere között. Kérdőívünket minden olyan online fórumon, oldalon, közösségben terjesztettük, ahol széles körű tömegeket érhetett el. Mintánk igen változatos életkor, jövedelem és iskolai végzettség alapján is, kifejezetten megtalálhatók voltak benne a nyugdíjas főkeresővel rendelkező, illetve a 14 éven aluli gyermekkel rendelkező háztartások is

A megkérdezettek egy 5-fokozatú Likert-skálán fejthették ki a különböző állításokkal szembeni egyetértésük szintjét, ahol az 5-ös érték jelentette a legmagasabb egyetértést, míg az 1-es érték a legalacsonyabb szintű egyetértést az állítással szemben. Az egyes állításokkal szembeni átlagos egyetértési szintet a kitöltő háztartása jövedelmi szintjének függvényében a következő táblázat szemlélteti.

Összetett reakciók

A táblázat adataiból jól látható és igazolható, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat az élelmiszerek árának emelkedése sokkal inkább megviseli, mint a magasabb jövedelműeket.

Fogyasztói reakcióként erőteljesen megjelenik a rugalmas keresletű, korábban luxusnak számító élelmiszerek vásárlási intenzitásának a csökkenése, az árcímkék és árengedmények hatványozottabb figyelemmel kísérése, az olcsóbb helyettesítő termékek keresése, a vásárolt mennyiségek pontosabb tervezése a pazarlás csökkentése érdekében, az alacsonyabb árakat kínáló üzletek preferálása. Ez a diszkontláncok számára jó hír lehet, valamint az is, hogy az árjellegű sales promotion aktivitások továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bírnak.

Az alacsonyabb jövedelmű szegmensekben megjelent a húsok, illetve a gyümölcsök fogyasztási mennyiségének csökkentése, illetve végső mentsvárként már a gyermeknek vásárolt termékeken is próbálnak spórolni a megkérdezett háztartások. Kutatásunk során igazolást nyert, hogy a vásárolt hús és gyümölcs mennyiségének csökkentése a nyugdíjas/rokkantnyugdíjas főkeresővel rendelkező háztartások esetén magasabb arányt képvisel.

Nem jellemző a felhalmozás

Az árak emelkedésének hatására a vásárlás helyszíne jellemzően nem terelődik át markánsan a helyi piacok irányába, a multi és diszkont láncok térnyerése várhatóan tovább fokozódhat. A kitöltők önbevallásából következően a készletek otthoni felhalmozása, a tartalékolás nem igazán jellemző. A válasz reálisnak tűnhet, hiszen nincs sok értelme az infláció hosszú távú és negatív hatásaira egy-két termék pánikszerű felhalmozásával reagálni. Számunkra meglepő módon nem jelenik meg markánsan az élelmiszerüzletek hűség- és pontgyűjtő kártyáinak, applikációinak erőteljes használata a válaszokban, illetve a saját márkás termékek további erőteljes terjedése sem.

Mindezen hatások nemcsak a háztartásokat érintik érzékenyen, hanem az élelmiszerüzleteket is. Különösen azokat, amelyek olyan területeken működnek, ahol a depriváltak, az átlaghoz mérten az alacsonyabb jövedelműek aránya magasabb. Alulról az emelkedő működési költségek és beszerzési árak, felülről a vásárlóerő, a fogyasztó rezervációs ára satuba szorítja a kereskedőket; a hatékonyság kulcskérdéssé válik.

John Maynard Keynes neves 20. századi közgazdász szerint az árak és a reálbérek lefelé merevek. Nagy kérdés, hogy ez vajon mennyire lesz igaz a kialakult sajátos piaci szituációban.

 //

Ez a cikk a Trade magazin 2022.12-01. lapszámában olvasható.