Az élő kenyér – a Telex új filmje

Fülöp Ádám Útja a Hagyományos Pékségig

Fülöp Ádám eredetileg nem péknek készült, de sokkolta, hogy mi történik az alapvető élelmiszerekkel, és alternatív módszereket kezdett keresni. Az élelmiszer-termelés egyik legriasztóbb eleme a vegyszerhasználat. Egyre nagyobb mennyiségben juttatnak a szántóföldekre növényvédő szereket és műtrágyát, amelyek biztonságossága ellenére is bejuthatnak az emberi szervezetbe, problémákat okozva. Fülöp úgy tekint a kenyérre, mint egy láncolat részére, amely már a szántóföldön eldől. Fontos számára, hogy mi történik azzal a talajjal, amibe elültetik a vetőmagot, és hogy milyen szemléletű maga a gazda, aki megtermeli a búzát.

Ökológiai Gazdálkodás és Hagyományos Őrlés

Fülöp ökológiai gazdálkodást folytató gazdákkal dolgozik, és egy francia technológián nyugvó, kis méretű malomban őröltet. Úgy tartják, egy köves malom jobb beltartalmi értékű lisztet hoz, mint egy hengermalom. Palik Ferenc a gabonatermelést úgy képzeli el, ahogy 200-300 évvel ezelőtt csinálták az emberek, mindenféle vegyszer nélkül. Búzatábláját pillangósokkal veti felül, amelyek jobb vízellátottságot biztosítanak és a talaj felső rétegét átszövő gyökérzetük is hasznos.

A Diverzifikált Gabonatermelés Előnyei

A globális felmelegedés miatt a kutatóintézetek ellenállóbb, szárazság- és hőtűrő fajtákat kísérleteznek ki. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik a régi, bevált fajtákat hozzák vissza. Palikék például egy-másfél méteres növényt is használnak, ami ökológiai szempontból kedvezőbb. Egy búzamező akár 120 fajta növényt is tartalmazhat, megdöbbentő sokféleséget mutatva. Azonban sok gazda félelemből kerüli ezeket a fajtákat, mondván, hogy nincs piacuk.

Rövid Élelmiszerlánc, Magas Minőségű Kenyér

„A diverzitás, sokszínűség az étkezésben is fontos lenne. Mi a születéstől a megevésig követjük a kenyeret. Ismerjük a CV-jét”

– jegyezte meg Fülöp Ádám. Egy nagyáruházban nem tudják megmondani, ki csinálta az ipari kenyeret, ki őrölte a lisztjét, honnan jött a gabona. Fülöp szerint a jó kenyérhez magas beltartalmi értékű liszt kell, amely az őrlés módjától is függ. Nobilis Ágoston egy Franciaországban elterjedt kisköves malomtípust próbál meghonosítani Magyarországon. Az Astrié malom segített a francia gazdáknak abban, hogy ne kelljen elszállítaniuk a terményt, hanem maguk feldolgozhassák azt.

A Hagyományos Pékség és a Fenntarthatóság

Magyarországon a gazda-molnár-pék együttműködés célja a rövidebb élelmiszerlánc, amely biztonságosabb élelmiszert és kisebb környezeti lábnyomot eredményezhet. Fülöp szerint a nagyipar szükséges rosszként tekint a lisztre, míg ők a liszt saját teljesítményére támaszkodnak, mindenféle adalékanyag nélkül.

Az új kezdeményezés célja, hogy visszatérjenek a hagyományos módszerekhez, és olyan kenyeret állítsanak elő, amely nemcsak egészséges, de a termelési folyamat minden lépése követhető és átlátható. Ez a szemlélet nemcsak a vásárlók egészségét védi, hanem a környezetet is, hosszú távon fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat honosítva meg.