Az élelmiszer-embargónak köszönhetően minden hatodik élelmiszer továbbra is korlátozottan érhető el a világpiacon
Az élelmiszer-kereskedelem megfékezése hatalmas csapást mért a három héttel ezelőtti, a Kereskedelmi Világszervezet genfi csúcstalálkozóján született jelentős megállapodások után. A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Intézet (IFPRI) azonban nyilvánosságra hozta, hogy a nemzetközi élelmiszerpiaci kereskedelem Kcal forgalmának 17,22%-a exporttilalmak, magasabb vámok vagy egyéb kereskedelmi akadályok hatálya alá került ebben az évben – ezek közül a korlátozások közül sok még mindig érvényben van.
Az IFRI szerint a szabadkereskedelmet leginkább károsító országok Oroszország (a világ Kcal forgalmának 10,8%-a kereskedelmi korlátozások alatt), ezt követi Törökország (9,5%) és Argentína (7,1%). A korlátozottan forgalmazott élelmiszerek mennyisége még mindig alacsonyabb, mint a 2008-as élelmiszerár-válság idején, amikor az élelmiszerpiac 18,69%-át korlátozták.
Az Indiai Külkereskedelmi Főigazgatóság az élelmiszer-kereskedelem erősebb kormányzati ellenőrzése érdekében úgy döntött, hogy a lisztexportot a hatóságoknak jóvá kell hagyniuk, mielőtt a szállítmányok elhagyják az országok kikötőit. Oroszország, Törökország és Argentína együttesen a korlátozott élelmiszertermékek globális piaci részesedésének közel 30%-át teszi ki.
India igyekszik termékeinek minden mozgását póráz alatt tartani, még a határain kívül is. Ez arra kényszeríti az országokat, mint az Egyesült Arab Emírségek, hogy moratóriumot vezessenek be az Indiából érkező búza és búzaliszt exportjára és reexportálására, ha búzakereskedelmet kívánnak folytatni az országgal.
Az IFPRI adatai azt részletezik, hogy a három hétig tartó indonéz pálmaolaj-kiviteli tilalom volt az ukrajnai háború legjelentősebb hatása a háború kezdete óta bevezetett élelmiszerexport-tilalomnak: 19,02 milliárd dollárnyi termék korlátozásával. A pálmaolaj globális kalóriatartalmának 54,7%-át érintve megrázta a növényi olajpiacot, ahol az árak néhány hónap alatt majdnem megduplázódtak.
Az ENSZ arra számít, hogy az alapvető termékek, például az étolajok árának emelkedése azt eredményezi, hogy például 20 egyiptomiból 19 nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást.
Eközben Malajzia kormánya adatvezérelt befektetési döntésekkel igyekszik javítani csirkepiacának versenyképességét. A malajziai baromfiipari vállalkozások csaknem fele veszteséget regisztrált 2021-ben és 2022-ben (178 a 402-ből). Az ország leállította csirkeexportját, hogy megőrizze belföldi ellátását és szabályozza az árakat, ami miatt a termelők kimaradtak a nyereséges piacokról.
A tilalom, amely globálisan csak a világ csirkehús forgalom kalóriaértékének 1,65%-át érintette, a legnagyobb hatással a szingapúri piacokra volt, amelyek egyetlen nap alatt elveszítették az élő csirkeimport teljes mennyiségét. Az ország Élelmiszerbiztonsági Ügynöksége a betiltás óta részt vesz a fagyasztott csirke alternatíváit népszerűsítő kampányban.
Kapcsolódó cikkeink
Az import termékekre vonatkozó uniós előírások azonnali felülvizsgálatára van szükség
Miközben az Európai Bizottság a saját termelőitől a világ legszigorúbb…
Tovább olvasom >A vágócsirke termelői ára közel 20 százalékkal csökkent
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 3…
Tovább olvasom >A búza és az árpa exportvolumene nőtt 2023-ban
A gabonafélék exportértéke és külkereskedelmi aktívuma volt a legmagasabb a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Átadták az „Év promóciója 2024”-díjakat
Idén 16. alkalommal került megrendezésre, a Trade magazin szervezésében az…
Tovább olvasom >Hullámok a cégtrendben – a felszámolások és cégalapítások változó arcai
Csökkenő megszűnések mellett is csökkenő cégszámok a cégtrendben. A cégalapítási…
Tovább olvasom >Megnyitott Esztergom első McDonald’s étterme
A mai napon megnyílt Esztergom város első McDonald’s étterme. A beruházás…
Tovább olvasom >