Magazin: Az édességek között is egyre népszerűbbek a „superfoodok”

Sánta Sándor
elnök
Magyar Édességgyártók
Szövetsége

Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke arról számol be, hogy a magyar édességpiac a hazai élelmiszeripar egy viszonylag kis szereplője: a hazai édességgyártás 250 vállalkozást jelent, amelyek megközelítőleg 5000 embert foglalkoztatnak 200 milliárd forint körüli árbevétellel. A magyarok jövedelmük 30 százalékát élelmiszerre költik. Ennek nagyjából ötöde megy édességekre és cukortartalmú élelmiszerekre, például lekvárra, szörpre. Ez európai összehasonlításban csekély arány.

– Az ágazat beruházásigényes. Fejlődésre van szükség a gyártástechnológiában, csomagolástechnikában és a munkaerőhiány miatt az automatizációban is. A közelmúlt legfontosabb változásai a cukor árának jelentős, 40%-ot meghaladó emelkedése, valamint az EU idén életbe lépett 2018/775/EU rendelete az eredet és származás feltüntetéséről – jelzi Sánta Sándor.

Az elnöktől azt is megtudjuk, hogy évről évre folyamatosan és fokozatosan nő itthon a minőségi és prémium édesség iránti kereslet. Mind többen választják tudatosan a kiváló alapanyagokból előállított, magas hozzáadott értéket képviselő termékeket, többek között a magas kakaótartalmú csokoládét, teljes kiőrlésű kekszeket, puha gumicukrokat és különleges édességeket, például a természetesen rubinvörös csokoládét.

– Újdonságnak számít a „superfoods” kategória térnyerése. A természetes, ellenőrzött forrásokból származó alapanyagokból készült termékekből egy kisebb adag vagy harapás is elegendő ahhoz, hogy mérsékelt kalóriabevitel mellett számos értékes tápanyaghoz jusson a fogyasztó. A különböző ízek párosítása, így az élmény fokozása sok gyártónál előtérbe került, ezért olyan édességek kerülhetnek a közeljövőben a polcokra, amelyek például a kókusz-karamell, a kókusz-mandula, az alma-lime vagy az eper-mogyoróvaj ízeket kombinálják – jósolja Sánta Sándor.

Meggyőző belső, vonzó külső

– Hódít a bite size, ami csupán egy harapásnyi édesség, így a kalóriabevitelt mérsékli, az íz élvezetét viszont teljes mértékben megadja. Fontossá válik a kapcsolat a termékkel: a tájékozott fogyasztó szeretné megérteni azt is, mit fogyaszt, és ezért nemcsak az autentikusságot értékeli, hanem a pozitív értelemben vett egyszerűséget, ami egy jó minőségű és nem túlszofisztikált édességet jellemez – ismerteti Sánta Sándor.

Mint mondja: a belsőn kívül az igényes külalak is lényeges, számos terméknél erősödik az ajándék jelleg, és a gyártók limitált szériás csomagolásokkal, egyedi díszítésekkel rukkolnak elő. A megújulás és innováció a csomagolás területén is elengedhetetlenné vált. Modern csomagolás nélkül már elképzelhetetlen versenyképes termékek forgalmazása, még kevésbé exportja.

– Az édességipar következő nagy ugrása az ellentmondásosan hangzó „tömeges individualizáció” (mass induvidualization) lehet. A gyártók képesek lesznek hatékonyan előállítani egészen kis csoportokra vagy akár egyénekre szabott termékeket és csomagolásokat, amit az új gyártósorok rugalmassága és olyan újdonságok támogathatnak, mint például a 3D nyomtatás – vetíti előre a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. – Az új keresése mellett a fogyasztók értékelik a komoly hagyományú, megbízható brandeket, ami nagyon komoly alapot jelent egy olyan környezetben, ahol a bizalom szintje rendkívül lecsökkent. Ebből a szempontból az édességpiacnak jó pozíciót nyújt, hogy az édességet gyakorlatilag mindenki szereti. Mindezért az erős, hagyományokat tovább vivő brandek és percepciók (pl. svájci csokoládé, belga praliné, francia desszert, skandináv keksz) fogadtatása továbbra is pozitív lesz. //