Magazin: Az automatáké a jövő, csak bírják ki addig

Nem kevés problémával kellett szembenéznie az elmúlt években a vending iparágnak, majd jött a válság, amit az étel- és italautomaták hazai üzemeltetői is erősen megsínylettek. A veszélyhelyzet idején történtekről Lőrincz Lászlót, a Nemzeti Automata Szövetség elnökét kérdeztük.

Hogyan reagált a szövetség a koronavírus miatt kialakult helyzetre?

Lőrincz László
elnök
Nemzeti Automata
Szövetség

Szinte azonnal kapcsolatba léptünk az illetékes kormányzati szervekkel, és javaslatokat tettünk az iparági szereplők által elszenvedett veszteségek mérséklésére vonatkozóan. Ezek közül megvalósult az új 100 forintos érmék bevezetési határidejének kitolása – ez azért lényeges, mert az érmeelfogadó eszközök átprogramozása még nem fejeződött be a járvány kitörésének időpontjáig. Szintén könnyebbséget jelentett, hogy az AFE egységek éves felülvizsgálatának határidejét a veszélyhelyzet lezárását követő 120 napon belüli időpontra tolta ki a szolgáltató – ennek költsége tehát nem terhelte az iparági szereplőket.

Az automaták forgalmi adatait heti szinten elemeztük, köszönhetően a NAV és szövetségünk közötti folyamatos információáramlásnak. Bebizonyosodott, hogy iparágunk kormányzati segítség nélkül nagyon nehezen, vagy sehogy sem tudja kezelni a közelmúltban megtapasztalt élethelyzetet.

Hogyan alakult a piac?

A veszélyhelyzet elrendelésének napjától az irodai munkahelyek és az oktatási intézmények teljesen kiürültek, a termelő tevékenységet folytató cégek közül is sok szüneteltette munkáját. Az egészségügyi és a szociális intézményekben látogatási tilalom lépett érvénybe, az oktatási intézményekben távoktatás zajlott, a kollégiumok kiürültek, sok munkahely home office-ra állt át. Bezárták kapuikat az idősotthonok, az uszodák, a bíróságok, a sportcsarnokok.

Az üzemeltetési helyeken óráról órára változott a helyzet, nem lehetett pontosan tervezni az automaták rendelkezésre állásának érdekében a feltöltést, leállítást, ráadásul a kihelyezési helyszínekre való bejutás nehézkessé vált (adminisztráció, lázmérés stb.). Bizonyos helyeken sem lekapcsolni, sem leállítani nem lehetett az automatákat, hiszen nem lehetett bejutni az intézménybe. Ugyanakkor a még ott dolgozók ellátását az intézmények vezetése elvárta, annak ellenére, hogy a forgalom drámaian visszaesett.

Ágazatunk árbevétele jelentős mértékben csökkent, egyes helyeken pedig teljesen ellehetetlenültek az automatás érékesítés feltételei, így sok cég munkaidő-csökkentésre, illetve elbocsájtásokra kényszerült.

Változott-e az automaták kínálata a járvány kitörése óta?

A kínálat érdemben nem változott, ahogy a vásárlók „fogyasztási szokásaiban” sem érzékeltünk fordulatot.

Pedig az automaták elvben képesek arra, hogy valamilyen szinten pótolják a menzákat és büféket, de természetesen nem helyettesíthetik azokat, belőlük a darabárukat, szendvicseket, üdítőket és forró italokat vásárolhatják meg a fogyasztók. Ennek ellenére a kórházakban a járóbeteg-ellátás részleges szüneteltetésének és a látogatási tilalomnak köszönhetően minimálisra csökkent a forgalom, az állami és önkormányzati intézményekben leállt az ügyfélfogadás, a bevétel szinte nullázódott.

Jelent-e többletbizalmat a fogyasztó számára a gépből vásárlás higiéniai szempontból?

Remélhetően! Az automatákat üzemeltető vállalkozások eddig is nagy hangsúlyt fektettek a higiéniai előírások betartására, az automaták fertőtlenítésére és tisztántartására – a fogyasztóik bizalmának megőrzéséért, de a forróitalok minőségét is befolyásolja a gépek állapota.

Az automaták egy részén találhatóak a higiéniára vonatkozó, illetve az allergén információkat tartalmazó kommunikáció, de speciális feliratok nem kerültek a gépekre a válság idején.

Volt viszont kezdeményezés arcmaszkok, fertőtlenítőszerek árusítására automatákból, de a helyzet normalizálódásával ez okafogyottá vált.//