Az ALDI CEO-ja elárulta, hogyan vásárolnak most az emberek
Bernhard Haiderrel, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatójával készített interjút a Pénzcentrum. Szó esett a fogyasztó szokások átalakulásán túl a diszkontlánc munkaerőpiaci helyzetéről; az elszálló működési költségek miatti esetleges korlátozásokról, köztük a nyitvatartási idő csökkentéséről is.
Pénzcentrum: Heiszler Gabriella, a Spar vezérigazgatója úgy fogalmazott nemrég a Pénzcentrumnak adott interjújában, hogy bár van esélyük arra, hogy a kabinettel beszélgessenek a kormányzati elképzelésekről, ugyanakkor arra már kisebb az esély, hogy sikerül úgy megfogalmazni kritikákat egyes kormányzati irányokkal kapcsolatban, hogy az beszivárogjon a tényleges intézkedésekbe. Az ALDI Magyarországnak van ilyen irányú tapasztalata, sikerül eredményesen lobbizni egyes intézkedéseket illetően?
Bernhard Haider: Az ALDI különböző szakmai szervezetekben teljes jogú tagként aktívan részt vesz az ott folyó munkában, és a szervezeteken belül közösen hozott döntéseket, álláspontokat együttesen képviseli a többi tagvállalattal. Ezek a döntések jellemzően vagy a vásárlók érdekeit szolgálják, vagy a teljes kiskereskedelmi szektorra vonatkoznak, mi pedig kiállunk ezek mellett a döntések mellett. Közvetlen kommunikációt a kormányzati döntéshozókkal nem folytatunk.
PC: Az „extraprofit adókról” szóló rendelet szerint az ALDI is a legmagasabb sávba esik, azaz az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalékot fizet majd be a költségvetésbe. Konkrétan mekkora összegről van szó?
Egy felelős vállalatnak természetesen figyelnie kell számos aspektusra, így például arra is, milyen hatást gyakorol a gazdasági helyzet a társadalomra, amelyben a vásárlói és a munkatársai élnek. Ahogy az a nyilvános forrásokban már megjelent, 2020 májusában a különadó bevezetésekor 3,4 milliárd forintot fizettünk be, míg 2021-ben a teljes éves összeg a magasabb árbevételre vonatkozóan 5,7 milliárd forint volt, idénre pedig ennél is magasabb adóösszeggel számolunk.
PC: A 2021-re vonatkozó éves beszámolójuk szerint 23 milliárd forinttal magasabb volt az értékesítés nettó árbevétele, mint 2020-ban. Ennek ellenére az adózott eredmény 26%-kal csökkent ugyanezen időtávon. Mi okozza ezt a visszaesést?
Egyrészt folyamatosan keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel hosszú távon versenyképesek maradhatunk. 2021-ben számos digitalizációs projektet indítottunk el, amelyeknek magasabb volt a költségvonzat-növekedése, mint az árbevétel-növekedés dinamikája, ám a vásárlók hamarosan már fognak találkozni ezekkel a megoldásokkal, és hosszú távon megtérülnek ezek a beruházások. Másrészt továbbfejlesztettük ügyfélszolgálati tevékenységünket, ami szintén a vásárlók érdekeit, a még gyorsabb kiszolgálást, ügykezelést szolgálja. Természetesen munkavállalóink elégedettségének növelése és motiválása is kiemelkedő célunk, ezért bérfejlesztésre is magasabb összeget fordítottunk. Legnagyobb mértékben pedig a különadók megfizetése csökkentette az adózott eredményünket.
Kapcsolódó cikkeink
Az ALDI december 24-én délig tart nyitva
Az ALDI üzletei a vásárlók igényeit figyelembe véve idén is…
Tovább olvasom >Közel 120 új üzletet nyitott az Aldi 2024-ben az USA-ban
Az Aldi, az egyik leggyorsabban növekvő diszkont élelmiszerlánc, 2024-ben közel…
Tovább olvasom >Az Országos Kereskedelmi Szövetség élelmiszerkiskereskedői karácsonykor is a rászorulók mellett állnak
A Szövetség 7 élelmiszerkereskedő tagja (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, SPAR,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Adni Öröm! – nehéz sorsú embereknek gyűjtenek tartós élelmiszereket a SPAR-üzletekben
Elindult mától a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország…
Tovább olvasom >A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >K&H: ajándékot, de mit és melyik boltból?
A karácsonyi ajándékozás során a fiatalok körében a ruhák vannak…
Tovább olvasom >