ÁSZ: mérlegelni kell a digitális kereskedelem megadóztatását

Magyarországnak foglalkoznia kell a digitális kereskedelem megadóztatásával – többek között erre hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzése, amely a digitális adózással kapcsolatos dilemmákat járja körül.

Az ÁSZ elemzői rávilágítanak, hogy a jelenlegi adózási szabályok lehetőséget adnak a digitális szolgáltatást nyújtó multinacionális cégeknek arra, hogy a legkedvezőbb adózási feltételeket kínáló országban adózzanak. Ennek következtében pedig szinte teljesen mentesülnek a társasági adó fizetése alól, míg a tényleges szolgáltatás helye szerinti állam jelentős adóbevételtől esik el. Az ÁSZ elemzői ennek a méltánytalan helyzetnek a megszüntetése érdekében vizsgálják a kidolgozás alatt álló javaslatokat, illetve értékelik, hogy az esetleges bevezetésük milyen hatással lenne a magyar államháztartásra, továbbá milyen ellenőrzési feladatok ellátását igényelné.
Az ÁSZ elemzői kiemelték, adózási szempontból az okozza az alapvető problémát, hogy a jelenlegi adószabályok a vállalkozások fizikai jelenlétén alapulnak. A digitális szolgáltatások esetében azonban nehézséget jelent annak meghatározása, hogy az értékteremtés hol történik, sőt még az is, hogy a digitális tevékenység által létrehozott értéket hogyan lehet mérni. Ezt kihasználva, a digitális szolgáltatást nyújtó nemzetközi vállalatok ott adóznak, ahol ennek a feltételei a legkedvezőbbek, így a nyereségük arányában sokkal kevesebb adót fizetnek, mint a hagyományos gazdaság szereplői.
Ezáltal számos ország – köztük az Európai Unió legtöbb tagállama, így Magyarország is – sokkal kevesebb adóbevételhez jut a globális és határokon átnyúló digitális szolgáltatást nyújtó vállalatok tevékenysége után, mint ami méltányos lenne. Emiatt Magyarország is érdekelt a nemzetközi adózási szabályok olyan megváltoztatásában, illetve olyan új adónem bevezetésében, amelynek révén a globális digitális szolgáltatást nyújtó vállalkozások adóelkerülési lehetőségei csökkennek – szögezik le az ÁSZ elemzői.
Az elemzés bemutatja, hogy a digitális szektor megadóztatására vonatkozóan a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Bizottság is fogalmazott meg javaslatokat. Az Európai Bizottság által kidolgozott két javaslat közül az első lehetőséget biztosítana a tagállamoknak arra, hogy megadóztassák a digitális szolgáltatások során a területükön képződő nyereséget, még akkor is, ha a vállalkozás ott fizikailag nincs jelen.
Az Európai Bizottság második javaslata egy újfajta, digitális szolgáltatási adó bevezetése, amely adóbevételt biztosítana olyan tevékenységek esetében, amelyek után a szolgáltatók jelenleg ténylegesen nem adóznak. Az újfajta adó összesen évi 5 milliárd euró plusz adóbevételt jelentene az EU tagállamai számára. A javaslat lényegében készen van, azonban néhány EU-tagállam, illetve az Amerikai Egyesült Államok is ellenzi, sőt utóbbi ellenlépéseket is kilátásba helyezett a bevezetés esetére. Ugyanakkor egyes tagállamok nemzeti hatáskörben lényegében bevezették ugyanazt az adót, amit az Európai Bizottság kidolgozott.
Az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy ha az EU keretében nem születik döntés a speciális adó bevezetéséről, ellenben a bevezetés mellett döntő tagállamok egyéni tapasztalatai kedvezőek, akkor célszerű lehet Magyarországon is egy hasonló adó bevezetése. Ezáltal elérhető lehet, hogy a globális és a jelentős mértékű határokon átnyúló digitális szolgáltatást nyújtó vállalatok a Magyarországon létrehozott értékkel arányos adót fizessenek. (MTI)