Árstop: most éppen burgonya nem kapható
A Kormány képviselői május 19-én tájékoztatást adtak arról, hogy ismét árstop razziát tartott a fogyasztóvédelem. Közlésük szerint a fogyasztóvédelem minden erőforrását bevetve dolgozik azon, hogy a fellépjen az árstop szabályokkal trükköző kereskedőkkel szemben.

Határozott a fellépés
Az OKSZ tagvállalkozásai, mint a jogszabályok betartására törekvő kereskedők, maguk is fontosnak tartják, hogy az ellenőrző hatóságok fellépjenek a trükközőkkel szemben.
Ugyanakkor van két olyan kiemelt esetkör, amikor a kiskereskedőket annak ellenére szankcionálja a fogyasztóvédelem, hogy a jogszabály nem, vagy rajtuk kívül álló okból nem betartható.
Az élelmiszeripari feldolgozó a kereskedővel kötött megállapodás ellenére nem tud szállítani
Az árstop 2022. februári indítása óta többször előfordult, hogy a beszállítók, az élelmiszerfeldolgozók a kereskedőkkel kötött megállapodások ellenére nem, vagy csak hiányosan, esetleg késve szállítottak az áruházak részére az árstopos termékekből. Ez történt korábban például az étolaj, csirkehús esetében, ahol a termés mennyisége, az állatállomány létszáma vagy betegsége miatt kevesebb terméket állítottak elő a gyártók. Jelenleg nem elérhető sem Magyarországon, sem az EU területen megfelelő mennyiségben burgonya, mivel a tavaly termett mennyiség már értékesítésre került, és egyelőre az új krumpli terem.
Sajnálatos módon a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során a kereskedők hiteles igazolásai ellenére sem veszik figyelembe, hogy az árstopos termék kihelyezése a beszállítás elmaradása miatt hiányos, vagy éppen nem is kapható az adott élelmiszer, mert nem termett, vagy elfogyott. Az ilyen ellenőrzések és szankciók feleslegesen kötik le a kiskereskedők és a hatóság dolgozóinak munkaerejét, a szankció alkalmazása pedig indokolatlan és elfogadhatatlan, mivel olyan okból marasztalják el a kiskereskedőket, amelyért nem felelhetnek.
A készletek ellenőrzése
A kereskedelmi dolgozóktól hatalmas mennyiségű adatot kér számon a fogyasztóvédelem a készletekről. Az fogyasztóvédelmi ellenőrzések során ugyanakkor gyakori jogértelmezési vitaforrás a készletszámítás módszerének kérdése.
2022. novemberéig az előző évi napi átlagos mennyiség tartása volt kötelező (például bármelyik hétfőn a 2021-es év összes hétfőjének az átlagával egyező mértékben). A kialakult jogértelmezés szerint ez alatt az előző évi átlagos értékesített mennyiség volt értendő, ezt tartották is a kereskedők. Sajnálatos módon azonban 2022. novemberétől a jogszabály szövegszerűen is rögzíti, hogy a kereskedők a 2021. évi, a tojás és burgonya esetén a 2022. évi átlagos napi készlet mennyiségek tartására kötelesek, de ha a vásárlói igények indokolják, a jelzett korábbi évek készleteinek kétszereséig kötelesek a kereskedők készletezni.
Csakhogy a vásárlók aktuális kereslete napjainkban a később változó körülmények miatt oly mértékben eltér a korábbi évektől, főleg a 2021. évitől, hogy már az egyszeres korábbi készletek tartására vonatkozó előírások is számos esetben további veszteséget termelő indokolatlan, felesleges készletezésre kötelezik a kereskedőket. Például egy pénteki 2021 évi napi átlagkészlet, amit 2022-ben vagy 2023-ban minden pénteken – függetlenül attól, hogy a tényleges vásárlói kereslet az adott napon ennek csak a töredéke – tartani kell, miközben ez a korábbi mennyiség a járvány miatti spájzolás miatt lehetett elképesztően indokolatlanul magas is. De az év eleji napi készletigény is merőben más, mint egy nyári, vagy ünnepi időszaké.
A 2021/2022. évek készletének kötelező referencia készletként való meghatározása a következő évben, sőt a következő években, 2023-ban már semmilyen gazdasági megalapozottsággal nem rendelkezik, a vásárlók igényeit nem szolgálja a 2021. év átlagos készletmennyiség számonkérése. Ez a szabályozás nincsen tekintettel a mai, egyébként pedig folyamatosan változó, aktuális fogyasztói igényekre, a beszerzési körülményekre, a gazdálkodás változó szempontjaira, A vitatott készletek számításának elvárt módszertana, a szabályozás nem egyértelmű, jogalkotási aggályokat is felvet.
Mindez az OKSZ tagvállalkozásainak álláspontja szerint számos elmarasztalás megalapozatlan oka. Ha a kereskedő minden vásárlót kiszolgál a hatósági áras termékkel, senki nem megy haza „üres kosárral”, a hatóság mégis milliós nagyságrendben bírságol, mert a 2021/2022. évi referencia készlet mértékéhez képest hiányzik néhány kg vagy liter termék, melyet egyetlen vásárló sem keresett. A készletszámítás alapját jelentő korábbi évek óta alaposan megváltozott a piac, átalakultak a vásárlói igények. Egyébként a júniusban induló akciós értékesítésre vonatkozó jogszabályban a jogalkotó már orvosolta ezt a problémát, ebben az esetben is ez lenne célszerű.
A hatóság és a kiskereskedők között nincs egyetértés az árukihelyezés folyamatossága tekintetében sem: a hatóság azt várja, hogy a termékek előírt mennyiségét a reggeli nyitásra egyszerre helyezze ki a kiskereskedő a polcokra. Így előfordul, hogy aki reggel vásárol, talál terméket, aki délután, már nem. A fogyasztók érdeke a teljes nyitvatartási időben megoszló árukihelyezés lenne, amely az időszakonkénti árufeltöltéssel biztosítható.
Az OKSZ tagvállalkozásai az árstop előírások betartására törekednek, ugyanakkor már többször is jelezték a jogalkotóknak és a hatósági ellenőrzést irányítóknak az előbbi kifogásokat. A vásárlói kereslet az árstopos termékek iránt hullámzik, az előrejelzés napi szinten mind a gyártók, mind a kereskedők részére nehéz, ennek ellenére számos esetben az előírt kötelező készletszinteket meghaladó mértékben is értékesítenek belőlük.
Kapcsolódó cikkeink
Dr. Kozák Tamás: az árrésstop kapcsán nincs harmóniában a diagnózis és a javasolt gyógymód
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy…
Tovább olvasom >Újabb boltbezárási hullámot indít el a Lázár-minisztéium
Magyarországon a kereskedelmi beruházások több, mint 10 százalékkal visszaestek, a…
Tovább olvasom >OKSZ az inflációról: Ezt nem mi csináljuk!
Áprilishoz képest májusban az árrésstop ellenére 0,6 százalékkal emelkedtek az…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >