Árfigyelő rendszert építene ki az EU

A fogyasztók szempontjából túl magasnak, a termelők oldaláról nézve viszont alacsonynak tartja az élelmiszerárakat az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága, véleményük szerint ennek oka a szuper- és hipermarketek tisztességtelen piaci magatartása.

A Világgazdaságban
megjelent hír szerint az élelmiszerárak két
szempontból is aggasztják az EP képviselőit. A
fogyasztók szempontjából túl magasnak
érzik azokat, a termelők oldaláról nézve
viszont túlságosan alacsonynak. Az EP mezőgazdasági
bizottsága által már megszavazott tervezet azt
sugallja, mindkettőre az a magyarázat, hogy a szuper- és
hipermarketek tisztességtelen piaci magatartást
tanúsítanak.
Ötven éve az
élelmiszer-termelők a kiskereskedelmi árnak még
átlagosan a felét kapták kézhez. Ma már
csak az ötödét, de egyes országokban ennél
is jóval kevesebbet: Nagy-Britanniában például
csak 7 százalékát. A többit a kis- és
nagykereskedelmi láncok teszik zsebre. Ha Németországban
egy euróba kerül egy félkilós kenyér,
abból a termelőt csak 8 cent illeti meg.
Aligha véletlen,
hogy azokban az országokban a legnagyobb a különbség
a termelői és a fogyasztói árak között,
ahol a legnagyobb az élelmiszer-kereskedelem koncentrációja
– más szóval: ahol a legnagyobb a szuper- és
hipermarketek súlya. Azért is az erőfölényben
lévő kereskedelmi láncok okolhatók, hogy az
elmúlt két év élelmiszer-áremelkedéséből
a gazdákhoz szinte semmi nem jutott el – véli
Batzeli.
A jelentéstervezet elítéli, hogy a
kereskedők esetenként a termelőkre nézve káros
módszerekkel „használják ki piaci erejüket”.
A jelentés ilyen módszernek tartja a regisztrációs
díj, a polcpénz szedését, a kilistázással
fenyegetést, a már eladott árukra vonatkozó
visszamenőleges árengedményt, a kereskedelmi
reklámköltségekhez való hozzájárulás
fizettetését vagy a kizárólagos
beszerzési megállapodásokat.
A szöveg
elismeri, hogy az élelmiszer-ellátási lánc
különböző szintjein jelentkező piaci koncentráció
rövid távon az élelmiszerek alacsonyabb
árszínvonalához vezethet. Ám a
versenytársak kiszorítása hosszú távon
a fogyasztók számára is káros.
A
jelentéstervezet ezért felhívja a bizottságot,
hogy mérje fel a termelési és az elosztási
láncban érvényesített haszonkulcsokat,
mert ez az első lépés az átláthatóság
irányában. Az EP mezőgazdasági bizottsága
által már elfogadott szöveg emellett támogatja
a bizottságot, hogy létrehozza az ártendenciák
és a ráfordítás költségeinek
az egész ellátási láncban való
kimutatására képes hatékony európai
piacfigyelő rendszert.