AM: a versenyképesség és a hozzáadott érték fokozása a tejtermelő üzemek támogatásának célja
A tejre, tejtermékre egyre jelentősebb a piaci kereslet, a tejtermelésnek a következő években is van perspektívája – fogalmazott az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által szervezett X. tejágazati online konferencián az AM szerdai közleménye szerint.
Feldman Zsolt A magyar tejtermelők és tejfeldolgozók kilátásai a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában címmel megtartott előadásában hangsúlyozta: a kormány a következő években olyan támogatási környezetet szeretne biztosítani, amely révén az állattartók, a tejfeldolgozók az egyre magasabb piaci igényeknek is megfelelő, magas hozzáadott értékű termékekkel jelenhetnek meg a hazai és a külföldi piacon – áll a közleményben.
Az államtitkár az előrejelzéseket ismertetve az Európai Unión belüli tej- és tejtermék fogyasztás emelkedéséről beszélt, mint mondta, a 2030-ig prognosztizált keresletnövekedés évi mintegy 0,9 millió tonnával több tejtermelést igényel, az unió sajt- és vajkivitele pedig plusz 4-5 százalékos bővülést ígér.
A megnövekedett igényekkel a hazai tejtermelés lépést tudott tartani, 2010 óta a tejhasznú tehénállomány 1,5 százalékkal, a tejtermelés 27 százalékkal, a tehenenkénti átlagos tejhozam 25 százalékkal nőtt, tejből és tejtermékekből az önellátottság már megközelíti a 100 százalékot. Ezen ágazat további fejlődéséhez a következő évek támogatáspolitikáját úgy szeretnénk alakítani, hogy a piaci igényeknek és elvárásoknak a hazai tejtermelés meg tudjon felelni – mondta az államtitkár a közlemény szerint.
Az ágazat számára fontos termeléshez kötött támogatás és állatjóléti támogatás – az eddigi tapasztalatok felhasználásával – tovább folytatódik 2023-tól, erre számíthatnak a tejtermelő gazdálkodók – tette hozzá.
Feldman Zsolt az agrár- és élelmiszeripari beruházási támogatásokhoz kapcsolódó főbb célok között említette a hatékony és magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság és élelmiszeripari üzemek fejlesztését, a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházások támogatását, valamint kiemelte a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek, beruházásainak ösztönzését. A múlt év végén az unióhoz benyújtott KAP Stratégiai Terv az élelmiszeripari üzemek támogatását kiemelt prioritásként kezeli, 480 milliárd forintot irányoz elő erre, és nagyobb hangsúlyt fektet az exportképességre, a termékpálya kapcsolatokra, valamint az üzleti viszonyok minőségére – írta az AM közleményében. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Minden tekintetben sikeres volt a SIRHA Budapest 2024 szakkiállítás
Hatalmas sikerrel zárt az idei SIRHA Budapest. Kelet-Közép-Európa legjelentősebb nemzetközi…
Tovább olvasom >Újfent csökkent a tejfogyasztás Németországban
Az adatok szerint a németek tejtermék-fogyasztása 2023-ban újabb rekordmélységbe szállt.…
Tovább olvasom >Egzotikum: a tevetej lehet az új tehéntej
Egyre nő az érdeklődés a tevetej iránt, és egyre több…
Tovább olvasom >További cikkeink
GVH: Indokolt a versenytörvény egyes módosításainak halasztása
A Gazdaság Versenyhivatal (GVH) egyetért a versenytörvény egyes tervezett módosításainak…
Tovább olvasom >Magyarországon évente mintegy kétmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik
Az indokolatlan fogyasztás környezeti veszélyeire és a hulladékok újrahasznosításának fontosságára…
Tovább olvasom >„Kukába az élelmiszerpazarlással” – plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja
A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező…
Tovább olvasom >