AM: a magasabb szőlő felvásárlási árakhoz a közös értékesítésen keresztül vezet az út

A kormány támogatja a szőlőtermesztők termelői együttműködését

Feldman Zsolt előadásában szólt a szőlő és bortermelők értékesítési nehézségeiről. Mint fogalmazott, a koronavírus-járvány okozta gondokat a hazai, történelmi örökségként itt maradt helyzet is tetézi: az egyes termelők külön-külön próbálják meg értékesíteni termékeiket. A hagyományos európai bortermelő országokban a kisebb szőlőtermelők nem önállóan, hanem szövetkezetek, együttműködések keretében értékesítik szőlőjüket, így nagyobb eredménnyel tudják érvényesíteni tagjaik érdekeit a felvásárlókkal szemben, ennek hazai meghonosításához a magyar termelőknek az Agrárminisztérium minden segítséget megad. Jelenleg mindössze 7-8 termelői csoport működik, ez nem elegendő – mondta Feldman Zsolt.

Az eladási lehetőségek erősítésének új eszközeként a termelők létrehozhatnak államilag elismert termelői integrációs szervezeteket, amelyek a tagjaik által rajtuk keresztül értékesítésre szánt, de termelői tulajdonban maradó szőlő tekintetében olyan értékesítési volumenekről is piaci ártárgyalásokat folytathatnak le úgy a felvásárlókkal, hogy sokkal kedvezőbb feltételeket tárgyalhatnak ki az ár és más feltételek tekintetében. Egy legalább 1000 hektáron gazdálkodó termelői közösség már akkora termelési volumennel rendelkezik, amely sikerre tud vezetni – írták.

Az államtitkár szorgalmazta, hogy minél többen éljenek a lehetőséggel, annál is inkább, mert mint mondta, 2023-tól a Közös Agrárpolitika következő ciklusában a feldolgozói fejlesztési támogatásokra benyújtott pályázatok értékelési szempontjai között rendkívül erős lesz a kiszámítható, alapanyag-termelőket megbecsülő kereskedelmi kapcsolat felmutatása.

Magyarországon 62 ezer hektáron termelnek szőlőt, ennek majd egyharmadát a Kunsági Borvidéken. A tavalyi, 3 millió hektoliter bortermés felét, mintegy 1,5 millió hektolitert állították elő itt, ahol az elmúlt években lezajlott a szőlőültetvények szerkezetátalakítása, az ültetvények modernizációja és ez a terméseredményekben, a hozamok növekedésében is megmutatkozik – fogalmazott Feldman Zsolt a közlemény szerint.

Az európai bor túltermelés és a COVID19 járvány okozta értékesítési zavarok az elmúlt években komoly gondot okoztak a szőlő-bor ágazatban, amelyen a kormányzat krízislepárlással és zöldszürettel enyhített. Az elmúlt évtizedben kormányzati beavatkozással csökkent kevesebb mint tizedére a borimport, ugyanakkor a magyar bor exportára jelentősen alulmarad más országokénál, ezen szükséges leginkább változtatni. Az agrártárca támogatásai azt célozzák, hogy segítsék a magyar bor értéknövelését a külföldi és a hazai piacokon is – tették hozzá.

A támogatások nagyságrendjét érzékeltetve az államtitkár jelezte: az idén 1100 milliárd forint értékben írtak ki pályázatokat a Megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében. Ezen belül 2600 kertészeti üzem mintegy 31 milliárd forint gépesítésre fordítható pályázati pénzt igényelt. A szőlőtermelők is élhettek a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása felhívással, amelyre eddig 2542 pályázat érkezett, összesen 191 milliárd forint igénnyel. Kisebb léptékű borászati beruházási támogatásra 2021-ben 173 borász több mint 3 milliárd forint értékben jelentkezett, de a nagyobb borászati fejlesztési projektekre is már 30 milliárd forintot meghaladó igényérkezett be az elmúlt időszakban. A támogatói döntések november második felétől-decembertől ezeknél a támogatásoknál is folyamatosan fognak megszületni.

Feldman Zsolt az idei szabályozási újdonságok között megemlítette a mezőgazdasági őstermelői és családi gazdálkodókat érintő új adójogszabályokat, amely alapján 410 ezer őstermelő személyi jövedelemadója csökkenhet és válik az adózása egyszerűbbé. Az új borjogi szabályozás pedig többek között egyszerűsíti a papírmunkát, megteremti az egyablakos, elektronikus ügyintézés feltételeit az ágazatban és nem utolsó sorban fehéríti is azt – áll az AM közleményében. (MTI)