Magazin: Ahol akciók vadásznak vevőkre
Amíg nálunk a Trade magazin 2018. évi bruttó kereskedelmi forgalom szerinti toplistáján a Coop dobogós, a CBA pedig ötödik, addig az öt és fél millió lakosú Szlovákiában az élmezőnyt csak külföldi tulajdonban lévő láncok alkotják. Sorrendjük: Tesco, Lidl, Kaufland, Billa és Metro. Magyar szemmel ez az egyik legérdekesebb tény, ami a májusi szlovák kereskedelmi kongresszuson elhangzott a Pozsony melletti Szenc városában, a népszerű nyári üdülőközpontban.
Északi szomszédunk rangsorában a nemzetközi ötösfogat után hatodikként következik a legnagyobb forgalmú szlovák tulajdonban lévő cég: a kassai székhelyű LABAŠ.
Jana Magicová, a szlovákiai Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője
és Pavol Zajac, a Nielsen szlovákiai vállalatánál az élelmiszerkiskereskedelmi
kutatások vezetője
A kongresszust az ATOZ csoport szervezte, Szlovákia vezető kereskedelmi szaklapja, a Tovar&Predaj (=Áru és értékesítés) kiadója, a Trade magazin kiadópartnere, ahol médiatámogatóként voltunk jelen.
Csökkentek(!) az árak 2016-ban
„Mivel a szlovák fogyasztók nagyon ártudatosak, vásárlási döntéseiket jelentősen befolyásolják az akciók. Keresik a hazai márkákat, jórészt azért, mert azokat általában is kedvezőbb árakon lehet megvenni.” – Ezzel kezdte a kongresszus bevezető előadását Pavol Zajac, a Nielsen szlovákiai vállalatánál az élelmiszer-kiskereskedelmi kutatások vezetője. Majd hozzátette:
„Befolyásolja az árak alakulását az infláció, ami a legutóbbi két év során különösen nagy szerepet játszott a háztartások költési trendjeiben.”
Élelmiszerre egy szlovákiai lakos tavalyelőtt 864 eurót költött,
ami megközelíti összes kiadásának egynegyedét, hangzott el a konferencián
Kitért arra, hogy gyakran változtak a trendek a legutóbbi évek során: 2014-ben és 2015-ben csak kis mértékben emelkedtek az árak, sőt egy részük stagnált. Ez a tény egyre több áru vásárlására ösztönözte a szlovák fogyasztókat. Aztán jött a kivételes 2016. év, amikor defláció miatt nemcsak általában stagnáltak az árak, hanem jó néhány terméknél csökkentek is. Ennek következtében akkoriban még több árut vettek az emberek.
Drogériákba vándorolnak vegyi áruk
2017 újabb rekordévnek ígérkezett, azonban a második félévben az élelmiszerek árai elkezdtek emelkedni. Akkor éves összehasonlításban a szlovák kiskereskedelem bevétele 6,3 százalékkal nőtt. Tavaly viszont újabb fordulat következett, mert négyévi fellendülés után elkezdett csökkenni az eladott áru mennyisége.
2019 viszont nagyon jól kezdődött: a Nielsen első negyedévi piackutatásai azt mutatják, hogy az élelmiszer-kereskedelem árbevétele 3,6 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Az árszínvonal nem csökkent, miközben az eladott mennyiség enyhén nőtt. Ez azt jelzi, hogy ismét fellendül az élelmiszerek és háztartási vegyi áruk, továbbá kozmetikumok kiskereskedelme. A forgalom áprilisban, húsvétnak is köszönhetőeen 15 százalékkal haladta meg a tavalyi negyedik hónapét. Ezt a Nielsen kutatója biztatónak tartja a második negyedévi kilátások szempontjából.
Felhívta a figyelmet egy sajátos szlovákiai trendre is:
„Évek óta érzékelhetően növekszik a drogériák forgalma. Mivel ez a csatorna háztartási vegyi áruknál is előtérbe került. Nemcsak személyes higiéniai, az egészség megőrzését szolgáló vagy szépségápolási termékeket vásárolnak szlovákiai fogyasztók drogériában, hanem például toalettpapírt vagy mosóport és más nagy forgalmú vegyi kategóriákat is. Amelyekből viszont némileg csökken a kínálat szuper- és hipermarketekben, diszkontokban és kisebb élelmiszerüzletekben.”
Hazai és külföldi áruk versenye
Jana Magicová, a szlovákiai Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője a piaci helyzet ismertetésénél kiemelte: „Egy vevőnek nem kell vadásznia akciókra, mert olyan sok van belőlük, hogy azok biztosan megtalálják őt. A promóciózást ugyanis befolyásolja egy törvény, amely kereskedelmi vállalatoknak gyakran kínál lehetőséget időleges árleszállításra; különösen kávé, vaj és margarin esetében. A Nielsen egyik idei felmérése során a válaszadók 18 százaléka mondta, hogy bizonyos akciók miatt választja ki, hová menjen vásárolni. Másrészt amikor felkeres egy boltot, ott a vásárlók több mint egyharmada keres aktívan promóciókat.”
A drogériák növekvő forgalmában az is szerepet játszik, hogy a csatorna Szlovákiában
a háztartási vegyi áruknál is előtérbe került, hallhatták az egybegyűltek
Hozzátette, hogy a szlovákiai vevők további fontos választási szempontja a termékek frissessége. Ez pozitívan befolyásolja a belföldi árucikkek esélyeit.
„Friss áruk mellett szlovákiait leggyakrabban égetettt szeszes ital mellett ásványvízből, sörből és radlerből vásárolnak. Kevésbé kelendők a szlovák márkák vaj, margarin, csokoládé, jégkrém, chips és üdítőitalok kínálatából. Ahol pedig a szokásosnál szűkebb a hazai kínálat, ott gyakrabban kerül külföldi árucikk a kosárba” – idézte egy kutatásuk eredményét: Ha egy kategória azonos összetételű, egyforma áron kínált termékei közül lehet választani, akkor a szlovákiai vásárlók 70 százaléka a hazait veszi meg. Ez leginkább érvényes húsra és húskészítményekre, kenyérre, pékárukra, továbbá tejre és tejtermékekre.
Élelmiszerre jut a költések egynegyede
Lubomir Drahovsky, aki 1990 óta a szlovákiai TERNO piackutató ügynökség tekintélyes elemzője, így foglalta össze a Tovar&Predaj konferenciáján elhangzottakat:
„A kereskedelem folyamatos fejlődéséről számoltak be az előadók. Egyrészt javul az üzleti környezet, másrészt a fogyasztók vásárlási szokásai is kedvezően alakulnak. Miközben a kereskedelemnek meg kellett küzdenie negatív vagy korlátozó hatásokkal.”
Botrányosnak nevezte, hogy külföldi cégek kettős minőségű termékeket gyártottak, illetve forgalmaztak Nyugat- és Kelet-Európában. Szorgalmazza, hogy a szlovákiai állami szervek és a mezőgazdasági termelők hatékonyabban működjenek együtt azért, hogy az élelmiszerüzletek polcain minél több hazai terméket kínáljanak, amelyek felmérések szerint az élelmiszerek teljes bolti forgalmából 40 százaléknál kisebb arányban részesednek.
Erősnek tartja a koncentrációt, mivel a kereskedelmi vállalatok harminc céget tartalmazó listájának az élbolyába tartozó Tesco, Lidl, Kaufland, Billa, Metro és drogerie markt együtt elérték a kereskedelem teljes bevételének 87,8 százalékát tavalyelőtt.
Ami a vásárlóerőt illeti, élelmiszerre egy szlovákiai lakos tavalyelőtt 864 eurót költött, ami megközelíti összes kiadásának egynegyedét.
B. E.
Kapcsolódó cikkeink
Már 150 millió darab palackot, üveget és alumínium dobozt váltottak vissza a Lidl áruházakban
Mérföldkőhöz érkezett az új visszaváltási rendszerben a Lidl Magyarország. A…
Tovább olvasom >Black Friday akciók a legnagyobb hazai láncoknál: Lidl, Tesco, Spar és még sokan mások
A Black Friday láz 2024-ben sem hagyja hidegen a vásárlókat…
Tovább olvasom >Mindenkinek a vásárló a fontos – mindig, mindenhol, mindenkor – Együtt okosodtunk (Business Days 2024 1. rész)
A Business Days harmadik, szerdai napjának délelőttje az elmúlt másfél…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >