Ahogy még nem gondoltál az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra: az adócsökkentés eszköze

Az egész Európát sújtó energiaügyi válsághelyzet és az ebből fakadó energiaár-emelkedés miatt egyre több magyar vállalkozás gondolkozik el azon, hogy – hosszútávú költségeit csökkentve – energiahatékonysági célokat szolgáló beruházást, felújítást hajtson végre.

(Fotó: Pixabay)

A Grant Thornton szerint a beruházási költség megtérülése szempontjából érdemes tisztában lenni azzal, hogy az energiahatékonyság növelése olyan cél, amelyet a magyar jogalkotó is támogat, méghozzá társasági adókedvezmény formájában – tehát nemcsak energia-, hanem adózási költségeink is csökkenhetnek. Az adótanácsadó cég szakemberei összefoglalták a legfontosabb szabályokat.

Mi számít energiahatékonysági beruházásnak?

Az a beruházás vagy felújítás minősül a magyar társasági adózás fogalmi keretein belül energiahatékonysági célúnak, amely azt eredményezi, hogy az adott vállalkozás a beruházást/felújítást megelőző energiamennyiség felhasználásával több terméket tud előállítani, vagy a beruházást/felújítást követően kevesebb energiával tud a korábbival megegyező számú terméket előállítani. Arra vonatkozóan nincs előírás, hogy mennyivel – például hány százalékkal, vagy melyik mértékegység meghatározott értékével – kell csökkennie az energiafelhasználásnak, ráadásul a csökkenteni kívánt energia bármi lehet: földgáz, propán-bután (PB) gáz, benzin, gázolaj, távhő, villamos energia stb. A beruházás/felújítás eredményeként megtakarított energiát azonban vagy becsléssel/számítással, vagy pedig méréssel szükséges alátámasztani. A gyakorlatban energiahatékonysági célú beruházás/felújítás lehet – egyebek mellett – egy épület hőszigetelése, egy meglévő, korszerűtlen gázkazán vagy légkondicionáló rendszer lecserélése (pl. hőszivattyús hűtési-fűtési rendszerre), vagy egy magas energiafogyasztással üzemelő gyártóberendezés lecserélése egy alacsony fogyasztásúra.

Az energiahatékonyság adózási oldala

A magyar társasági adótörvény szerint egy vállalkozás társasági adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben. – hangsúlyozza Vizer József, a Grant Thornton adótanácsadási üzletág vezetője. A kedvezmény a beruházás/felújítás összes elszámolható költsége (ideértve az esetleges állami támogatást is) után vehető igénybe (a lentebbi megkötéssel), viszont van egy (relatív)  felső határa, amely függ egyrészt a beruházás/felújítás földrajzi helyétől, másrészt az adókedvezményt igénybe vevő vállalkozás méretétől is. :

Az adózás részletei

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás/felújítás adókedvezménye egyrészt társasági adó visszaigénylésre ad lehetőséget (ha az érintett vállalkozás korábban előlegként magasabb összeget fizetett az adókedvezménnyel csökkentett tényleges társasági adónál), másrészt az alacsonyabb társasági adókötelezettség alacsonyabb előlegfizetéssel jár, hiszen a tényleges társasági adó 4, vagy 12 részletre osztásával kerül meghatározásra a jövőben fizetendő társasági adóelőleg. Vagyis ez a társasági adókedvezmény-lehetőség elsősorban azon vállalkozások számára ajánlott, amelyek a beruházás/felújítás üzembe helyezésének évében, vagy az azt követő 5-6 évben várhatóan nyereségesen működnek majd és emiatt társasági adófizetési kötelezettségük keletkezik.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Jelen adókedvezmény tehát az elszámolható költségek után vehető igénybe. Ilyen költségnek minősül a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő, vagy az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz bekerülési értéke. Hangsúlyozandó, hogy az adókedvezményt kizárólag magasabb energiahatékonysági szint elérését szolgáló beruházás/felújítás esetében lehet a teljes költségre érvényesíteni, minden más esetben csak azzal a többletköltséggel lehet számolni, ami ahhoz kellett, hogy az egyébként is megvalósítani tervezett beruházás magasabb energiahatékonyságot érjen el. Például, ha egy vállalkozás egyébként is bővítené gyártósorát, de a rendelkezésére álló lehetőségek közül azért választ egy számára drágább megoldást, mert azzal a géppel energiát is meg tud majd takarítani, akkor ezen drágább gép többletköltsége tekintetében tud a szóban forgó adókedvezménnyel élni.

Kell energetikai szakértő is

Annak meghatározása, hogy egy beruházás esetében mi minősül teljesen figyelembe vehető költségnek és mi minősül csupán többletköltségnek, laikusok számára nem egyszerű. Éppen  ezért mindenképpen érdemes egy energetikai szakértő segítségét igénybe venni annak eldöntése érdekében, hogy melyik kategóriába esik a beruházás/felújítás. Az elszámolható költség téves megállapítása esetén ugyanis komoly társasági adóhiánnyal lehet számolni az utólagos NAV vizsgálat során. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az érintett vállalkozás – legkésőbb az adókedvezmény igénybevétele első adóévének társasági adóbevallása benyújtásáig – rendelkezzen a kapcsolódó kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása, felújítása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, felújításnak minősül. Ilyen igazolást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állíthat ki. Hangsúlyozandó, hogy az állapotfelmérésnek, ill. a kiindulási energiaszint energetikai auditor által történő meghatározásának már a beruházás, felújítás megkezdése előtt meg kell történnie. Ennek elmaradása kockázatot jelenthet egy adóellenőrzés során, tehát nem csak arra kell kiemelt figyelmet fordítani, hogy megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező szakértő kerüljön megbízásra, de a megbízás időbelisége is fontos szempont a beruházás/felújítás tervezése során.

Feltételek

Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás, felújítás esetén korlátozás, hogy az adókedvezmény csak abban az esetben vehető igénybe, amennyiben a beruházás/felújítás az energiahatékonyság növekedésével jár. Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az érintett vállalkozás a beruházás/felújítás részét képező valamennyi eszközt használatba vegye és ezeket az üzembe helyezést követő legalább öt évig („kötelező üzemeltetési időszak”) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemeltesse, használja. A fentiek nyomon követése és utólagos ellenőrizhetősége céljából az érintett vállalkozásnak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a kapcsolódó eszközök üzembe helyezésének (vagy adott esetben állományból való kikerülésének) időpontját, helyét és bekerülési értékét. Az adókedvezmény azonban nem minden energiahatékonysággal kapcsolatos beruházás/felújítás esetén igényelhető. Nem vehető igénybe többek között akkor, ha az érintett vállalkozás a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás/felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, vagy ha a beruházás tárgya személygépkocsi (ide nem értve a nagy rakodóterű személygépkocsikat). Továbbá akkor sem számíthatunk erre, ha az érintett vállalkozás ugyanazon beruházás kapcsán fejlesztési adókedvezménnyel kíván élni (vagy élt). A szabályok betartására mindenképpen fokozott figyelmet kell fordítani, mivel az adókedvezmény feltételeinek teljesítését a NAV az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer, hivatalból ellenőrzi.