Agrárkamara: tovább nőhet a sertéshús ára
Tovább nőhet a sertéshús és a belőle készülő készítmények ára az elkövetkező hónapokban, mivel a sertések felvásárlási ára szárnyal az afrikai sertéspestis miatt – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A NAK a drágulást az afrikai sertéspestis (asp) elterjedésének következményeivel indokolta, amely Kínában és Európában jelentős károkat és kiesést okoz a sertéstermelőknek, valamint a felvásárlási árak jelentős emelkedését eredményezte.
A vágott sertések európai árszintje jelenleg meghaladja kilogrammonként az 1,8 eurót, és egyes előrejelzések szerint a harmadik negyedévben elérheti a 2 eurót kilogrammonként. Magyarországon is 35 százalékkal emelkedett az első fél évben a sertés felvásárlási ára, ugyanakkor a nagy-, illetve kiskereskedelmi ára nem követi ezt, a kiskereskedelem csak jelentősen késve, minimálisan emelte árait, a húskészítményeknél pedig gyakorlatilag nem történt elmozdulás – jegyezte meg a NAK.
A testület szerint az élelmiszeriparnak és az állattartóknak létfontosságú az önköltségemelkedés érvényesíthetősége az árakban, ugyanakkor a fogyasztók számára alig lesz érezhető, éves szinten is csupán pár ezer forintot jelent majd fejenként.
Közölték azt is, hogy az asp távol-keleti elterjedése miatt jelentősen átrendeződött a világ sertéspiaca, ami Magyarországon is gondot jelent. Az utóbbi hónapokban Kínában és a vele szomszédos országokban is erősen megnőtt a kereslet az európai sertéshús iránt. Kínában óvatos becslések szerint is a sertéspestis miatt a sertéshús-előállítás 30-40 százalékkal csökken, ami a világ sertés-előállításának 15-20 százalékát jelenti. A kínai kereskedők Európából – elsősorban Németországból és Spanyolországból -, valamint az Egyesült Államokból érkező szállítmányokkal igyekeznek kielégíteni a náluk megnövekedett keresletet.
Hozzátették: mindez a felvásárlási árak komoly emelkedését hozta az irányadó külföldi piacokon és így Magyarországon is, ahol a hús felvásárlási és fogyasztói ára nem emelkedett olyan mértékben, amely a növekvő bekerülési költségeket – élősertés, munkaerő, energia – fedezné. Amennyiben a tendencia nem változik, sok vágóhíd és a velük kapcsolatban álló termelői kör nehéz helyzetbe kerül.
Ennek elkerülése érdekében a NAK kezdeményezésére megbeszélést tartottak július 10-én Dunaharasztiban a magyar kiskereskedelmi áruházláncok, a vágóhidak, a sertéshús-feldolgozók és a tenyésztők képviselőinek részvételével. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Zamatos indulás: Elrajtolt a 2025-ös magyar dinnyeszezon
Bár a hűvös tavasz néhány héttel eltolta a hazai dinnyeszezon…
Tovább olvasom >Szárazság, technológiai verseny és összefogás: beindult a hazai dinnyeszezon
Komoly kihívások közepette indul a 2025-ös magyar dinnyeszezon: a csapadékhiány,…
Tovább olvasom >Visszaszerezheti elvesztett exportpiacait a magyar dinnye a termelői érdekképviseletek szerint
Visszaszerezheti exportpiacait a magyar dinnye, a 175 ezer tonnásra becsülhető…
Tovább olvasom >További cikkeink
Rekordszinten a vállalatvezetők elköteleződése a fenntarthatóság iránt
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a vállalatvezetők hozzáállása…
Tovább olvasom >Kismértékben emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe júniusban a hús, tejtermékek és növényi olajok drágulása miatt
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok…
Tovább olvasom >Mitől tízszereződhet meg egy-egy bor ára?
Kevesebben vannak világszerte, mint ahány ember járt az űrben, számuk…
Tovább olvasom >