Adók és arányok

A cikk a Trade magazin 2025/11. lapszámában olvasható.

A vendéglátás ágazatban működő önálló vállalkozók száma 11,7 ezer, a társas vállalkozásoké 14,7 ezer volt 2023-ban. Az önálló vállalkozók 62%-a működött az éttermi, mozgó vendéglátás, 30%-a pedig az italszolgáltatás területén. A társas vállalkozásoknál ez az arány 78%-os volt az éttermi, mozgó vendéglátásban és 15%-os az italszolgáltatásban.

Az együttesen 26,4 ezer önálló és társas vállalkozás – 14 nagyvállalat kivételével – a kkv-k közé tartozott. A vendéglátás ágazatban a mikrovállalkozások aránya 89%, a kisvállalkozásoké 10,3%, a középvállalkozásoké 0,6% volt 2023-ban.

A turisztikai (kereskedelmi, illetve magán- és egyéb) szálláshelyek 2024. évi bruttó árbevétele közel 1064 milliárd forintot tett ki, folyó áron 17,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az egyes tevékenységekből származó bevételek jelentősen nőttek 2023-hoz képest. A szállásdíjak árbevétele 726, a vendéglátásból származó árbevétel 230, az egyéb árbevétel pedig 107 milliárd forint volt 2024-ben. A vendéglátásból származó árbevétel 22, a beváltott SZÉP-kártya értéke (41,6 milliárd forint) 3,9%-át adta a teljes forgalomnak.

A teljes forgalom közel 18%-os növekedését a szállásdíjból és a vendéglátásból származó árbevétel 17–17 és az egyéb árbevétel 20%-os bővülése eredményezte.

A kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó árbevétele (225 milliárd forint) a kereskedelmi vendéglátóhelyi forgalom (2385 milliárd forint) 9,4%-át adta 2024-ben.

A többnapos belföldi utazásokhoz kapcsolódó költések 2024-ben összesen 706 milliárd forintot (2023-ban 632 milliárd forintot) tettek ki, ezen belül az étteremben, bárokban, kávézókban történő étkezés 94 milliárd forintot (2023-ban 83 milliárd forintot) képviselt (a teljes kiadás 13%-a). A vendéglátóhelyi kiadásokon belül az 1–3 éjszakás utazásokhoz kapcsolódó költések aránya 57, a 4 vagy annál több éjszakás utazások esetében pedig 43% volt.

A vendéglátásra fordított kiadásokat tekintve a belföldi többnapos utazások célterületei elsősorban a Balaton (38%), Észak-Magyarország (13%) és Budapest–Közép-Duna-vidék (11%) voltak 2024-ben. A Balaton régió súlya nőtt, Észak-Magyarországé csökkent, míg Budapest–Közép-Duna-vidék részesedése érdemben nem változott az egy évvel korábbihoz képest.

A legutóbbi turizmus-szatellitszámlák adatai alapján a külföldiek és a magyar lakosság turisztikai kiadásai 4104 milliárd forintot tettek ki 2023-ban, az egy évvel korábbit 35, a járvány előtti, 2019. évit 38%-kal haladták meg. A külföldiek magyarországi turisztikai kiadásai (3029 milliárd forint) folyó áron 38%-kal, a magyarok hazai turisztikai kiadásai (1075 milliárd forint) több mint negyedével nőttek 2022-höz viszonyítva.

Magyarországon a kedvezményes 5%-os adókulcs az éttermi, mozgó (étkezőhelyi) vendéglátásban az étel- és a helyben készített alkoholmentes italforgalomra vonatkozik. A rendezvényi étkeztetésre, a munkahelyi vendéglátásra és a közétkeztetésre, valamint az italszolgáltatásra viszont az általános (27%-os) áfakulcs érvényes. Nemzetközi összehasonlításban a vendéglátás egy részére vonatkozó kedvezményes (5%-os) áfakulcs – Szlovákiával holtversenyben – a második legalacsonyabb, ennél csak Luxemburgban alacsonyabb az adó mértéke (3%).

A koronavírus-járvány miatt számos országban átmenetileg csökkentették a vendéglátásra vonatkozó áfakulcsot, de ezeket az intézkedéseket többségében már kivezették, illetve néhány esetben (pl. Csehország, Finnország,) emelkedett is az adó mértéke a korábbihoz képest. Mindezekkel együtt Dánia kivételével valamennyi EU-s tagállamban kedvezményes áfakulcsot alkalmaznak a szálláshely-szolgáltatásra, 20 országban pedig a vendéglátásra (jellemzően az étel- és az alkoholmentes italforgalomra). Az uniós tagállamok közül 14-ben a szálláshely-szolgáltatás áfakulcsa 10% alatti, a magyar adómérték a kedvezményes kulcsok között pedig a második legalacsonyabb.