A viselkedéstervezés kulcs a sikeres változáshoz

(Fotó: Pixabay)

Sokat riogat a média azzal, hogy a robotok elveszik a munkánkat. A valóság ezzel szemben az, hogy az új technológiák máris több szakmát generáltak, mint amennyit eddig helyettesítettek. Ilyen a viselkedéstervezési szakterület létrejötte is. A nagy techóriásoktól kezdve a startupokon át a vezető gyártóvállalatokig alkalmazzák a viselkedéstudományt, a viselkedéstervezést, amely segít megérteni és befolyásolni az emberek viselkedését. Arra keresi a választ, hogy miért csinálunk vagy épp nem csinálunk valamit. A viselkedéstervezők célja, hogy segítsék az embereket pozitív viselkedések és szokások kialakításában, valamint hatékonyabban elérjék kitűzött céljaikat. Ez a megközelítés az élet minden területén alkalmazható, mint például az oktatás, egészségügy, pénzügyek, üzleti élet vagy fenntarthatóság.

Nem manipuláció

A viselkedéstervezők számos eszközzel és technikával dolgoznak, hogy tudatosan tervezzék és alakítsák az emberek viselkedését. A viselkedéstervezés arra törekszik, hogy az egyéneket jobb döntések meghozatalára és életük javítására ösztökélje, míg a manipuláció magában foglalja a megtévesztő vagy kényszerítő taktikákat, amelyek célja valaki viselkedésének befolyásolása, haszonszerzés céljából. Az etikus viselkedéstervezés tiszteletben tartja az autonómiát és az egyéneket, míg a manipuláció aláássa azt. A viselkedéstervezés meghagyja a szabad döntés lehetőségét a egyénnek, de ugyanakkor igyekszik bemutatni, megértetni, rávezetni arra, hogy mi lenne az ideális döntés és ebből következően viselkedés.

A vezetői hatékonyságtól a vevői elégedettségig

A viselkedéstervezés, a viselkedéstudomány elveinek alkalmazása olyan termékek, szolgáltatások, környezetek vagy beavatkozások megtervezésére, amelyek befolyásolják és alakítják az emberi viselkedést. Célja, hogy szándékos és átgondolt tervezéssel ösztönözzön bizonyos viselkedési formákat és választásokat. A terület tudományos módszereket használ a viselkedési minták, motivációk és döntéshozatali folyamatok elemzésére és értelmezésére.

Netflix – Következő epizód automatikus lejátszása

A Netflix „Következő epizód automatikus lejátszása” funkciója automatikusan elindítja a tévésorozat következő epizódját, miután az aktuális befejeződik. A status quo elfogultság elvét kihasználva, ahol az emberek hajlamosak ragaszkodni az alapértelmezett beállításhoz, a Netflix hosszabb ideig leköti a felhasználókat, csökkentve annak valószínűségét, hogy elhagyják a platformot.

Starbucks – Hűségprogram

A Starbucks hűségprogramja minden vásárlás után csillagokkal jutalmazza az ügyfeleket, motiválva őket a csillagok gyűjtésére és magasabb szintek elérésére. Ez kihasználja a gamifikáció erejét, az emberek természetes vágyát a jutalom és státusz iránt, ezáltal növelve az ügyfelek megtartását és a látogatások gyakoriságát.

Apple – Vizuális jelek

Amikor az Apple bemutatta az iOS frissítési folyamatjelző sávját, egy hamis animációval tervezték meg, amely a folyamat vége felé felgyorsult. Ez a gyorsabb betöltés érzékelését kelti, csökkenti a türelmetlenséget a frissítések során és növeli a felhasználók elégedettségét.

Coca-Cola – Személyre szabott palackok

A Coca-Cola marketingkampányt indított olyan személyre szabott palackokkal, amelyek közönséges neveket tartalmaznak. Ez a taktika kihasználja a pusztán expozíciós hatást, ahol az emberek hajlamosak előnyben részesíteni azokat a dolgokat, amelyekkel gyakran találkoznak, ami az eladások növekedéséhez vezet, mivel a fogyasztók vonzóbbnak találják a nevükkel ellátott palackokat.

LinkedIn – Social Proof

A LinkedIn közösségi bizonyítékot használ azáltal, hogy megmutatja a felhasználóknak, hányan nézték meg a profiljukat, vagy hányan foglalkoztak bejegyzéseikkel. Ez a csordaszellem elvét érinti, ahol az emberek hajlamosak követni mások cselekedeteit, ösztönözve a fokozott elkötelezettséget és interakciót a platformon.

Ezek a példák azt illusztrálják, hogy a különböző vállalatok hogyan építették be sikeresen a viselkedéstervezési elveket termékeikbe, szolgáltatásaikba és marketingstratégiáikba, hogy pozitívan befolyásolják a felhasználói viselkedést és elérjék üzleti céljaikat.

Új technológiák a viselkedéstervezéshez – ChatGPT

Hogyan javítja a ChatGPT a viselkedéstudományt? Segítségével személyre szabott figyelmeztetéseket generálhatunk, amelyek ösztönzik a viselkedés megváltoztatását olyan területeken, mint a dohányzás abbahagyása, étkezési szokások, sport stb. A mesterséges intelligencia kiaknázásával ezek az ösztönzők az egyén fejlődéséhez szabhatók, így hatékonyabban segítik elő, hogy a jó szokások tartóssá váljanak. Az AI algoritmusokat és gépi tanulást használ az adatokon alapuló előrejelzések és döntések meghozatalára. Felhasználható a digitális élmények személyre szabására, a felhasználói viselkedés előrejelzésére és a felhasználói felületek optimalizálására. A vállalkozások például a mesterséges intelligencia segítségével elemezhetik a felhasználói adatokat, és személyre szabott élményeket hozhatnak létre, amelyek megfelelnek az egyéni preferenciáknak és igényeknek. A mesterséges intelligencia segítségével előre jelezhetik a felhasználói viselkedést, és optimalizálhatják a felhasználói felületeket az elköteleződés és a konverziós arány növelése érdekében. Ha ennek a három elemnek – a viselkedéstudomány, a felhasználó-központú tervezés és a mesterséges intelligencia – a kombinációja jelen van, az segítheti a vállalkozásokat olyan digitális élmények létrehozásában, amelyek nemcsak vonzóak és lenyűgözőek, hanem az üzleti célok elérését is elősegítik.

Hol vannak a viselkedés designerek?

A viselkedéstervezés (Behavior Design) fogalmát BJ Fogg alkotta meg 2010-ben, és hatékony módszertant kínált a viselkedésváltoztatáshoz. Az elmúlt 13 évben a viselkedésváltoztatás és kapcsolódó területek, mint a viselkedési közgazdaságtan, nudge elmélet, döntési torzítások és befolyásolási alapelvek, hatalmas népszerűségre tettek szert. Számos kormány hozott létre viselkedési tanácsadó szervezeteket (Behavior Intervention Units, Nudge Units), és egyre több vállalat és szervezet igényli az ilyen jellegű tudást és szolgáltatásokat. Magyarországon azonban eddig nem volt formális, direkt viselkedéstervezésre fókuszáló felsőoktatási képzés, és a viselkedéstervezés kifejezés használata sem elterjedt. Az ilyen területen dolgozók jellemzően pszichológusi vagy viselkedéstudományi végzettséggel rendelkeznek, gyakran phd-fokozattal. A behavior design kifejezés nem jogvédett, ezért számos változata elterjedt, de sokszor összekeverik a határos területekkel. A magyar piacon csak egy cég kínál valamilyen kapcsolódó képzést, amely rövid és általában tréning jellegű, emellett találhatók egy-egy részterülethez kapcsolódó 1-2 napos képzések.

Összességében a viselkedéstervezés iránti igény növekszik Magyarországon, és a vállalatok, szervezetek egyre inkább felismerik ennek fontosságát

Azonban a képzési lehetőségek meglehetősen korlátozottak voltak, és a felsőoktatásban is csak kevés hasonló irányú képzés található, ami kihívást jelenthet a terület szakember ellátásában. Hogy ezt a hiányt pótolják, viselkedéstervezéssel foglalkozó szak indul a Budapesti Metropolitan Egyetemen, szeptembertől. Az elhelyezkedési lehetőségek sokrétűek és nemzetközi vállalatok is keresnek olyan végzettségű szakembereket, akik képesek hatékonyan alakítani a viselkedést és hozzájárulni a vállalatok jövőjének alakításához.

„Mi, viselkedéssel és változások vezetésével foglalkozók egyre többet tudtunk meg az emberek döntéseiről, észelléséről, gondolkodásáról és ezek következtében létrejött viselkedéses válaszokról – no meg persze ezek torzításairól is. Ezeket a tudásokat pedig fel lehet használni arra, hogy egy viselkedésváltozásokat érjünk el. Ez a tudáseszköz kétélű fegyver, mint oly sok minden más tudás is, ezért nagyon fontos, hogy etikusan járjunk el és ne a manipuláció oldalán kössünk ki. Minden esetben hangsúlyozni szeretném a liberális paternalista megközelítés alapelvet, azaz, hogy a szabad döntés jogát meg kell hagyni, azonban a rossz döntések következményeire fel kell hívni a figyelmet. Ez egy nagyon friss tudás az elmúlt 40-80 évben keletkezett a tudásunk nagy része a neuropszichológiai, evolúciós, döntéspszichológiai, stb… tudományok interdiszciplináris területén, amely olyan tudásanyag, amit érdemes összefoglalni és szakembereknek átadni, egy hatásosabbak legyenek. Szerintem komoly karrier előtt áll ez az új alkalmazott tudományterület.” – mondta el Dr. Németh Gergely, egyetemi docens, társ szakalapitó.

Szervezetfejlesztés – viselkedéstudomány

A szervezetfejlesztés és a viselkedéstudomány szorosan összefügg egymással. A viselkedéstervezési szaktudás lehetővé teszi a szervezetfejlesztők számára, hogy mélyrehatóan megértsék az emberek viselkedését és motivációját, amely alapján célzott és hatékony intervenciókat tudnak kidolgozni. A viselkedéstervezési megközelítés a szervezetfejlesztés során megbízható és tudományosan megalapozott adatokra támaszkodik, ezáltal biztosítva a hatékony tervezést és döntéshozatalt. A viselkedéstervezés segít a szervezetfejlesztőknek abban, hogy pozitív szervezeti kultúrát alakítsanak ki, amely támogatja a munkatársak elköteleződését és a hatékonyabb munkavégzést. Ezen keresztül a viselkedéstervezés hozzájárul a szervezetek eredményesebb és versenyképesebb működéséhez. A METU-n már 2008 óta futó, Szervezetfejlesztési szaktanácsadói szakirányú továbbképzés tudásanyaga is kapcsolódik a viselkedéstudományhoz. „Az új képzéssel olyat tanít az egyetem, amelyre évtizedek óta szükség van mind egyéni, mind pedig vállalati szinten: a képzés az emberi kapcsolatok lényegét mutatja meg, nem arra fókuszál, hogy mit, hanem arra, hogy hogyan csináld, amit teszel.” – mondta Tóth-Nagy Péter, a Follow The Yellow alapítója, employer branding szakértő.