A világszerte terjedő pesszimizmus éllovasai lettünk

Magyarországon és Bulgáriában zuhant a legnagyobbat az élettel való elégedettség mértéke a régiónkban, derül ki egy aktuális kutatásból. A jelentés szerint az emberek világszerte pesszimistábbak lettek.

A globális pesszimizmus főleg a gazdasági bizonytalanságra és a fokozódó munkanélküliségre vezethető vissza. A jövőre nézve nem túl biztató, hogy a kilátások sok országban romlottak – a foglalkoztatottság csak a vártnál később érheti el a válság előtti szintet.

A magyarok rosszabbul élik meg a válságot és a terjedő munkanélküliséget, mint a régió többi országának lakosai – legalábbis erre utalnak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tanulmányának egyes megállapításai.

Ezek között szerepel például, hogy Bulgária mellett Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az élettel való elégedettség mértéke a kelet-európai régióban a krízis begyűrűzése óta – eközben a lengyeleknél csak enyhe visszaesés figyelhető meg, a litvánoknál pedig meglepő módon nőtt az elégedettség az elmúlt években.

Érdekesség, hogy a magyar index 1990 óta folyamatosan romlik. Míg húsz évvel ezelőtt még átlagban hatosra értékeltük életünket, a 2000-es évek elején 5,5-re, 2009-ra pedig öt alá csökkent ez a mutató.

A válság a munkaerőpiacot is igencsak visszavetette. Beszédes tény, hogy az ILO által vizsgált 35 országban az álláskeresők csaknem negyven százaléka már több mint egy éve nem tud elhelyezkedni.

2009-ben több mint négymillió ember hagyott fel az álláskereséssel a kilátástalanság miatt, az idei év elején pedig 1,2 millióval nőtt a munkaerőpiacról kilépők száma.

Bár néhány országban az elmúlt időszakban már mutatkoztak pozitív jelek – hazánkban például tavasz óta folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma -, az ILO szerint sok országban további, elhúzódó recesszióval kell szembenézni.

A fejlett gazdaságokban csak 2015-re állhat vissza a foglalkoztatás a válság előtti szintre – egy évvel ezelőtt még 2013-ra tették ennek időpontját a munkaügyi szervezet szakemberei. Ami a feltörekvő és fejlődő országokat illeti, bár esetükben ismét növekedni kezdett a foglalkoztatás, még így is több mint nyolcmillió új munkahelyre van szükség a krízis előtti állapot eléréséhez.

Az ILO szerint a tanulmány adatai is megerősítik azt a célkitűzést, hogy a munkahelyteremtésnek a gazdasági fellendülés központi kérdésévé kell válnia, a teljes foglalkoztatást pedig alapvető makroökonomiai céllá kell tenni – az alacsony inflációval és a működőképes költségvetési politikával együtt – írja az mfor.hu.