A világ a növényi étrend felé tart, a magyarok viszont húsfogyasztók

A cikk a Trade magazin 2023/6-7. lapszámában olvasható.

Fehér Balázs
vezető szakértő
Ipsos

A növényi alapú étkezés egyre népszerűbb a világon, a nemzetközi trendeket a globális átlagtól 5-10%-kal lemaradva követi Magyarország. A húsfogyasztók országa vagyunk, ahol az iskolázottság, a jövedelem és a tájékozottság befolyásolja leginkább a növényi táplálkozásra történő váltást.

Egyre népszerűbb a növényi alapú táplálkozás

A hús- és tejfogyasztás csökkentését célzó igény egyre inkább jelen van globálisan, és az Ipsos által követett 12 főbb élelmiszeripari, globális trend közül négy közvetlenül kapcsolható a növényi alapú táplálkozáshoz.

Ezek közül az első a természetes alapanyagokból készült élelmiszerek, a bio- és organikus termékek szegmensének fejlődése, amely területen jelentős szerepet töltenek be a növényi alapú alternatívák. Második ilyen trend a különböző mentes termékek népszerűségének növekedése, amelyből a leggyakoribb a glutén-, a laktóz- és a szénhidrátmentes irány. A harmadik trend a húsalternatívák és a növényi fehérjeforrások iránti fokozott igény. A negyedik trend, ami közvetlenül hat a növényi táplálkozás terjedésére, az a fogyasztók körében tapasztalható erősödő környezettudatosság, az, hogy egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság.

Így jutunk el a vegyes táplálkozástól a növényi alapú étkezés felé

A növényi alapú étkezésre való átállás csak fokozatosan valósulhat meg. Jelenleg is megfigyelhetők azok a fázisok, amelyeken átmegy egy-egy ország vagy piac a növényi alapú táplálkozás széles körű elterjedése során.

A kiindulópontot az jelenti, amikor egy országban a vegetáriánus, vegán étrendet csak egy igen szűk réteg követi speciális diéta vagy saját meggyőződés miatt, emiatt még nehéz megfelelő termékeket találni a boltok polcain. Második lépcsőben egyre szélesebb körben terjed a vegetáriánus, vegán étkezés, tudatosabbá válnak a vásárlók, és a növényi alapú étrendnek megfelelő termékek elérhetőbbé válnak a kereskedelemben. A harmadik fázisban megjelenik a flexitáriánus étrend önálló fogalomként, ezzel párhuzamosan a részben növényi alapú táplálkozás egészségügyi és fenntarthatósági előnyeit felismeri a lakosság. Az újabb fejlődési szakaszban egyre elfogadottabbá válik az elfogyasztott hús mennyiségének csökkentése, és széles körben köztudottá és elfogadottá válik az, hogy az élelmiszerek előállítási módja hatással van az egyén, illetve az egész bolygó egészségi állapotára is.

A végső fázisban a többség már növényi alapú alternatívákat fogyaszt, amelyek vagy hasonlítanak, vagy teljes mértékben helyettesítik az állati eredetű élelmiszereket, ezzel párhuzamosan a hagyományos hús és tejtermékeket jóval kisebb mennyiségben és magasabb áron állítják elő.

Pár év múlva tízből kettő brit vegetáriánus vagy vegán lesz

A növényi alapú étkezés fokozott terjedésére jó példa a jelenlegi brit fogyasztói piac alakulása. Az Ipsos helyi kutatása szerint a szigetország felnőtt lakosságának több mint harmada tervezi, hogy a jövőben csökkenti az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását, míg a megkérdezettek csupán 22%-a mondta azt, hogy nem szeretne semmilyen változást az étkezésében. Az időnként húst is fogyasztó flexitáriánusok 68%-a úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg még kevesebb állati eredetű élelmiszert fogyasztanak a jövőben.

Ennek a trendnek tudható be, hogy a becslések szerint az elkövetkező években a húsfogyasztók 7%-a válik flexitáriánussá, viszont a flexitáriánusok 10%-a lesz teljesen vegetáriánus, és a vegetáriánusnak 1%-a vált át vegán életmódra. Ezzel a klasszikus húsfogyasztók aránya a teljes felnőtt lakosság körében jelenlegi 60-ról 53%-ra csökken majd a brit piacon.

A magyarok még mindig húsimádók

Mi a helyzet Magyarországon, amely a 3 legtöbb húst fogyasztó ország egyike?

Bár elsőre meglepőnek tűnik, de az Ipsos kutatásai szerint nálunk is egyre nő azoknak a száma évről évre, akik azt mondják, hogy szeretnének kevesebb húst vagy kevesebb tejterméket fogyasztani. Magyarország ebben a tekintetben 5 vagy 10 százalékponttal van lemaradva a globális átlaghoz képest.

Bár közel 3 millió felnőtt magyar speciális étrendet követ jelenleg is, ez nem minden esetben kapcsolódik a húsfogyasztáshoz. A leggyakrabban laktózmentes diétát követnek a magyarok, ennek az említése országos szinten 10%, de a fővárosban már 17%. Szintén igen elterjedt a szénhidrátszegény diéta, különösen a magasabb státuszú fogyasztók körében. A gyakoriság tekintetében harmadik helyen álló gluténmentes étkezés főként a 40–49 évesek körében jellemzőbb. A növényi táplálkozás kapcsán a megkérdezettek 7%-a vallotta magát flexitáriánusnak, míg vegetáriánusnak és vegánnak 2-2%.

Az Ipsos hazai felméréséből kiderült, hogy a speciális étkezést az iskolázottság, a jövedelem és a tájékozottság befolyásolja leginkább. A növényi alapú étkezésre való átállást jelenleg a növényi alapú alternatívák ára, illetve a jelenlegi étkezési szokásaink gátolják leginkább. Ugyanakkor a testsúlycsökkentés lehetősége és az állatok, a környezet védelme lehet az az érv, amely leginkább ráveheti a magyarokat arra, hogy kevesebb húst és több növényi alapú ételt fogyasszanak.

A fiatalok jóval gyakrabban fogyasztanak növényi alapú termékeket

A növényi alapú élelmiszerek népszerűsége kategóriánként eltérő. A legtöbb növényi alapú terméket a szószok, öntetek kategóriában vásároljuk, ezt követik a különböző főzőkrémek, növényi tejszínek. Tejmentes, növényi alapú italokat a megkérdezettek 15%-a fogyaszt havi rendszerességgel, a növényi joghurtok, sajtok kategóriáját már csak 9-8%-uk említette.

A termékválasztást elsősorban az életkor befolyásolja, a 18–29 év közöttiek jóval nyitottabbak a növényi alapú élelmiszerekre, csupán minden harmadik fiatal utasítja el a növényi alternatívákat, ugyanez az arány a 60 év felettiek körében közel a duplája, 59%-os volt.

Nagyon érdekes, hogy mely társadalmi csoportok tervezik az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának csökkentését hazánkban. Leginkább a diplomások (31%), az A státuszú (30%) és a 40–49 év (29%) közöttiek nyilatkoztak pozitívan erről, míg a dél-dunántúliak (81%), a 60 év felettiek (74%) és a férfiak (73%) utasítják el ezt leginkább.

Általánosságban elmondható, hogy a nemzetközi trendhez képest lemaradva, de nálunk is egyre népszerűbb a növényi táplálkozás. Az átállás a növényi táplálkozásra csak fokozatosan fog megtörténni – ugyanakkor látható, hogy a magyar fogyasztók egyötöde tervezi, hogy csökkenti az állati eredetű termékek fogyasztását. //