A városi boltok gyorsabb ütemben csökkennek a falusiaknál

2020 első félévében a korábbi évekhez hasonló ütemben, 1.580 darabbal csökkent a boltok száma (ez a végeredménye annak, hogy nyitottak és csuktak is be boltok). Egyébként járványos boltos tapasztalat, hogy gyakrabban fordulnak meg a vásárlók a lakhely közeli kisboltban, mint hogy sorban álljanak a nagyáruházban, ha éppen nem nagybevásárlást terveznek.

Az elmúlt években visszatérő kérdés volt, mi lesz a falusi kisboltokkal. Lehetett is számolgatni például a bolt nélküli falvak számát, amiben 2020 első félévében alig volt elmozdulás (egy faluból tűnt el végleg az utolsó bolt):

A falu népessége, így vásárlóereje is sokkal kisebb a városokénál, így érthető, hogy nem csak kisebb a boltszám, hanem kisebbek a boltok maguk is. A kereskedés lehetőségeit persze számos tényező formálja, így a népességszám mellett a település gazdasági lehetőségei, iparosodottsága, szolgáltatásnyújtások lehetőségei, idegenforgalmi adottságok, közlekedési viszonyok, ingázás, vagy éppen a határközeliség, még egy kisboltnál is.

De hát végül falun nem csak kevesebb és kisebb a bolt, hanem a lakosságszámhoz képest is elmaradásban vannak a számukat tekintve, éppen az előbbiek miatt:

A kereskedelmi hálózat átformálódásának csak egyik ága a boltok számának csökkenése, hiszen épültek nagyobb alapterületű áruházak, tegyük hozzá, a nagyobb településeken. Mindennek egyik következménye, hogy a fővárosban a legnagyobb ütemű a boltszám csökkenése. De ez nem azt jelenti, hogy romlottak a vásárlási körülmények, hanem azt, hogy a kisebb boltokat az elmúlt évtizedekben a nagyobb alapterületűek váltották fel. És a döntő szót a vásárló mondja ki, amit persze például a plázastop, vagy éppen helyi építési szabályok is terelgetnek.

A járványhatások pedig a második félévet követően erősebbek lesznek a boltszám változásában az első félévinél.

És a jelenlegi mérleg:

(blokkk.com)