A városi boltok gyorsabb ütemben csökkennek a falusiaknál
Öt év alatt 11 ezerrel csökkent a boltok száma, 2020 első félévében 1.580 darabbal – írja a blokkk.com. De úgy, hogy a fővárosi boltoknál 12%, a falusiaknál 5% a leépülés aránya. Igaz viszont az is közben, hogy a falun élők arányához képest ott feleannyi a boltok száma. A nagyáruházak persze a nagytelepüléseken épülnek, de a járványosban egyébként jó a közeli kisbolt.
2020 első félévében a korábbi évekhez hasonló ütemben, 1.580 darabbal csökkent a boltok száma (ez a végeredménye annak, hogy nyitottak és csuktak is be boltok). Egyébként járványos boltos tapasztalat, hogy gyakrabban fordulnak meg a vásárlók a lakhely közeli kisboltban, mint hogy sorban álljanak a nagyáruházban, ha éppen nem nagybevásárlást terveznek.
Az elmúlt években visszatérő kérdés volt, mi lesz a falusi kisboltokkal. Lehetett is számolgatni például a bolt nélküli falvak számát, amiben 2020 első félévében alig volt elmozdulás (egy faluból tűnt el végleg az utolsó bolt):
A falu népessége, így vásárlóereje is sokkal kisebb a városokénál, így érthető, hogy nem csak kisebb a boltszám, hanem kisebbek a boltok maguk is. A kereskedés lehetőségeit persze számos tényező formálja, így a népességszám mellett a település gazdasági lehetőségei, iparosodottsága, szolgáltatásnyújtások lehetőségei, idegenforgalmi adottságok, közlekedési viszonyok, ingázás, vagy éppen a határközeliség, még egy kisboltnál is.
De hát végül falun nem csak kevesebb és kisebb a bolt, hanem a lakosságszámhoz képest is elmaradásban vannak a számukat tekintve, éppen az előbbiek miatt:
A kereskedelmi hálózat átformálódásának csak egyik ága a boltok számának csökkenése, hiszen épültek nagyobb alapterületű áruházak, tegyük hozzá, a nagyobb településeken. Mindennek egyik következménye, hogy a fővárosban a legnagyobb ütemű a boltszám csökkenése. De ez nem azt jelenti, hogy romlottak a vásárlási körülmények, hanem azt, hogy a kisebb boltokat az elmúlt évtizedekben a nagyobb alapterületűek váltották fel. És a döntő szót a vásárló mondja ki, amit persze például a plázastop, vagy éppen helyi építési szabályok is terelgetnek.
A járványhatások pedig a második félévet követően erősebbek lesznek a boltszám változásában az első félévinél.
És a jelenlegi mérleg:
Kapcsolódó cikkeink
Eredményesek a ragadós száj- és körömfájás kapcsán megtett intézkedések
Eredményesek a magyar járványvédelmi intézkedések a ragadós száj- és körömfájás…
Tovább olvasom >Tovább ronthat a száj- és körömfájás-járvány a bolti árakon?
Ötven év után ismét megjelent Magyarországon a száj- és körömfájás,…
Tovább olvasom >Nagy István: az elmúlt években tudatosan segítettük az állattartókat a járványok és állatbetegségek megelőzésében
A Magyarországon forgalomba kerülő állati eredetű élelmiszerek teljesen biztonságosak és…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >