A válság tanulsága segíti a talpra állást

– A koronavírus-járvány hogyan érintette a hazai mezőgazdaságot, élelmiszeripart?

Győrffy Balázs
elnök
NAK

– A járványhelyzet a gazdaság minden szektorát befolyásolta és befolyásolja; a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban is érezhetők a negatív hatásai. A nehézségek mértéke kapcsán ugyanakkor a teljes agráriumot tekintve nem lehet általánosítani.

Egyes ágazatokat már a pandémia 2020. évi tavaszi időszakában is nagyon erősen érintett a visszaesés, ilyen például a korai zöldségtermesztés, a díszkertészet, a gombatermesztés, a tej- és juhágazat, valamint a halászat. De például a szántóföldi növénytermesztésben csak kisebb fennakadásokat jelentett, ugyanakkor ott az aszály hozott jelentős károkat, a gyümölcstermesztésben pedig a tavaszi fagyok. Ide kapcsolódva említhetem a baromfi-, illetve a sertéságazatot is, amit a madárinfluenza, valamint az afrikai sertéspestis is sújtott.

Általánosságban elmondható, hogy a járvány gazdasági hatása a legjelentősebben azokat a kamarai tagokat érintette, akik a horeca szektor, illetve a közétkeztetés beszállítói, valamint akik exportálnak. Remélhetőleg a járványon mihamarabb túlleszünk, és az időszakosan beszűkült kereskedelmi csatornák újra széles körben rendelkezésre állnak. Ezért is fontos a hazai termékek piacra jutásának elősegítése, a hazai forgalomból való részesedésének növelése, valamint az exportpiacokra kijutás elősegítése. A gazdasági nyitás után a turizmus és a horeca szektor várhatóan sok árut vesz majd fel, ami fel fogja pörgetni az élelmiszeripari termelést is.

Minden országban előtérbe helyeződött az import helyett a hazai termékek támogatása, a saját piac védelme. Nagyon fontos, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben és majd a pandémia lecsengése után fogyasztóként azzal is segítsük az agrárgazdaságot, a termelőket és az élelmiszer-előállítókat, hogy magyar termékeket vásárolunk.

A NAK milyen támogatást tudott nyújtani a szektornak?

– A kamaránál folyamatosan azon dolgoztunk és dolgozunk, hogy biztosított legyen az ágazat szereplőinek hatékony működése. Rendszeresen monitorozzuk tagjaink helyzetét, kérjük őket, hogy – az eddigiekhez hasonlóan – jelezzék a problémáikat, amelyek kapcsán javaslatokat dolgozunk ki a döntéshozók irányába. Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoportokat hoztunk létre, amelyek helyi szinten gyűjtötték, gyűjtik a problémákat, és megoldást kerestünk-keresünk rájuk. A kamara rendszeresen egyeztetett az Agrárminisztériummal, a Gazdaság Újraindításáért Felelős Akciócsoporttal, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal és az Operatív Törzzsel. Számos szabályozásbeli könnyítés a javaslatunkra született meg, illetve épült be a gazdaságvédelmi intézkedésekbe. A járvány első hullámakor több mint 300 javaslatot csatornáztunk be ezen fórumokra, és ezek nagy részéből konkrét eredmény, intézkedés lett.

Egyebek közt elindítottuk a NAK Piacteret, egyeztetéseket kezdeményeztünk az élelmiszer-kiskereskedelem meghatározó vállalkozásaival a hazai előállítású élelmiszerek részesedésének növeléséért, és azóta is rendszeresen folytatunk megbeszéléseket az új lehetőségekről. Folyamatosan informáltuk a döntéshozó fórumokat a kialakult folyamatokról, nehézségekről, Ennek is eredménye, hogy az élelmiszeripari vállalkozások is kaptak állami támogatást a pandémia okozta károk részleges kompenzálására. A feldolgozók mellett a nagykereskedő vállalkozások érdekeit is képviseltük a döntéshozók felé irányuló előterjesztésekben, kiemelten kezelve a horeca szektorba beszállítók körét.

Mi a koronavírus-járvány pozitív hozadéka?

– Úgy gondolom, hogy az agrár-, élelmiszerszektor egyértelműen bebizonyította, hogy a nemzetgazdaság kiemelt stratégiai és leginkább válságálló ágazata. Nem véletlen, hogy a kormányzat is kiemelten kezeli, az agrárium további gördülékeny munkájához pedig a kamara támogatást biztosít a jövőben is. A mezőgazdasági termékekből többet tudunk előállítani, mint amire szükségünk van, ezért is érdemes ezt az ágazatot fejleszteni. Ha lehet egyáltalán ilyet mondani, a válság pozitív hatása, hogy felszínre hozta az egyes ágazatok gyengeségeit és problémáit, ami az uniós Közös Agrárpolitika részletes tervezése során is inputot jelenthet a jó megoldások megtalálásában és a hatékony intézkedések kidolgozásában.

A piac várhatóan tartósan átalakul, nagyobb figyelem szegeződik a nemzeti szintű önellátottságra, erre nekünk is fel kell készülnünk. Az exportpiacok tekintetében így előfordulhat, hogy csak azon területeken tudunk érvényesülni, ahol nagyobb az egyes országok importszükséglete. Ennek okán most még fontosabbá válik, hogy diplomáciai szinten kezeljük az agrár- és élelmiszeripari termékek lehetséges exportpiacainak feltérképezését, ezen relációk erősítését.

Több szakágazat és terület pozícióját meg kell erősíteni, a hazai termékek versenyképességét elő kell segíteni, ezzel is biztosítva, hogy a jövőben fellépő, hasonló pandémiás esetek ne rengessék meg nagyon a piac szereplőit. Az élelmiszeripar több szakágazata békeidőben is alacsony jövedelmezőség mellett működik, a járvány hatására viszont olyan ágazatok is nehéz helyzetbe kerültek, ahol eddig stabil volt a piac. A magyar vállalkozások működésének fenntartása és a versenyképességük fokozása – így exportpiaci pozíciójuk erősítése – nemzetgazdasági érdek.

Nem kérdés, hogy a mezőgazdasági termelésből származó alapanyagok minél nagyobb arányú feldolgozása jelentősen javíthatja a versenyképességet. Azt is elő szeretnénk segíteni, hogy a végterméknek megfelelő alapanyagok termelésével olyan hatékony együttműködési rendszerek alakuljanak ki, amelyek révén minél nagyobb hozzáadott értéket képviselő és korrekt jövedelmezőséget biztosító, magas minőségű élelmiszer legyen előállítható, az élelmiszer-kiskereskedelem és a fogyasztók elvárásainak megfelelve.

A NAK erősítette az élelmiszeriparral kapcsolatos szakmai tevékenységét. Milyen előrelépésekről tud beszámolni?

– Létrehoztuk és működtetjük az élelmiszeripari koordinátori rendszerünket, amely országszerte gyűjti a tagság problémáit, ezen információkat feldolgozzuk, és közvetítjük a döntéshozók felé, megoldásuk érdekében javaslatokat dolgozunk ki, az elfogadásukra lépéseket teszünk. A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer kiterjesztése érdekében, valamint az élelmiszerkönyvi szakbizottságok segítésére munkacsoportokat hoztunk létre az ágazat szereplőinek bevonásával. Továbbfejlesztjük a NAK Piacteret, erősítjük a hazai termékek promócióját a kiskereskedelem és az exportpiacok irányába.

Szakmai támogatást nyújtunk az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) átmeneti időszaki forrásainak minél hatékonyabb felhasználásához, információkat biztosítunk a pályázati lehetőségekről, a termékpályákról. Mindemellett segíteni kívánjuk az ágazati szereplők felkészülését az új támogatási ciklusra, ezért tájékoztató fórumokat szerveztünk és szervezünk számukra, jelenleg online, de később – ha már lehetséges lesz – személyes formában is.

A KAP keretében milyen mértékű forrás juthat az agráriumnak?

– A magyar kormány 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. Ezt a NAK már a 2018-ban kiadott fejlesztési programcsomagjában is kezdeményezte, örülünk, hogy a kormány bizalmat szavazott a magyar gazdáknak, az élelmiszer-előállításban részt vevő gazdasági vállalkozásoknak és a vidéknek. 2027-ig példátlan nagyságú forrás – a 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program háromszorosa –, több mint 4000 milliárd forint fordítható a vidék fejlesztésére, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének növelésére. Az új Közös Agrárpolitika bevezetését megelőző átmeneti években, 2021-ben és 2022-ben több vidékfejlesztési forrás áll majd rendelkezésre, mint a 2014–2020 közötti időszakban összesen. A jövedelempótló támogatásokkal együtt összesen mintegy 7537 milliárd forint fordítható a következő években a hazai agrárium megerősítésére, a magyar vidék versenyképességének javítására.

Az erősödő verseny szükségessé teszi a folyamatos fejlesztéseket. A NAK részt vett a Közös Agrárpolitika támogatási prioritásainak kidolgozásában, szerepünk volt abban, hogy az élelmiszeripar jelentős fejlesztési forrásokhoz juthat a következő évek során a Vidékfejlesztési Programból, a tervek szerint méretkorlátok és terméknómenklatúra-korlátozások nélkül. Még az idén két pályázat nyílhat meg az élelmiszeripar számára, 50 milliárd forintos keretösszeggel a mikro- és kisvállalkozások, 200 milliárd forintos kerettel pedig a közepes és nagyvállalatok részére. Eljött a fejlesztések ideje, arra biztatom az ágazat szereplőit, hogy éljenek a lehetőséggel! //