Magazin: A szárnyaló gazdaság határai – Kockázatok, korszakváltás, kkv.-k

Gazdaságunk tavalyi 4-4,5 százalékos bővülésével a növekedési ütem európai élmezőnyébe tartozunk, mondta az első előadó, Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy hazánkban ilyen kedvező mutatókra korábban is volt példa, de akkor azzal egy időben más egyensúlyi makromutatók borultak. Aminek következtében 2006 és 2012 között a gazdaság teljesítménye törvényszerűen gyengült, és az a globális válság nélkül is bekövetkezett volna. Viszont 2012 óta csökken a hiány, és az államadósság is mérséklődött.

– A kormány célja tovább vinni ezt a politikát – hangsúlyozta. – A hiány csökkentése azért is fontos, mert akkor lehetővé válik a reálgazdasági folyamatok védelme.

Le kell bontani a korlátokat

Százhúsz kis- és középvállalkozó vett részt a konferencián, ahol az államtitkár kiemelte, hogy az uniós viszonylatban is rossz hazai foglalkozási rátát sikerült megjavítani:

Banai Péter
államháztartásért felelős
államtitkár
Pénzügyminisztérium

– Egyre feszesebb a munkaerőpiac, amelynek tartalékai csökkennek. A 2014. évivel szemben kevesebb a közfoglalkoztatott, 2010 óta pedig 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ez a trend az egyének boldogulásán túl hozzájárul a makrogazdaság fejlődéséhez, azzal egy időben pedig növeli az adóalapot, ami számít az államháztartás stabilitásánál.

Banai Péter hozzátette, hogy a növekedés hosszabb távú fenntarthatóságához le kell bontani a munkaerőpiaci korlátokat, többek közt az inaktívak és az 55 évesnél idősebbek bevonásával. Továbbá fontos javítani a kkv.-k termelékenységét. Az ugyanis nemzetközi összehasonlításban alacsony. Ezen a helyzeten többek között az adóadminisztráció csökkentésével próbál segíteni a kormányzat.

Szóba hozta azt is, hogy viszonylag kevés vállalat jelentkezik a piacon innovációval:

– Új termékek, szolgáltatások kifejlesztésénél általában nagy az állami támogatás. Anélkül a kis- és közepes vállalatok talán nem is innoválnának.

Most lehet pénzt csinálni

Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára is megerősítette bevezetőjében a jó hírt:

Szepesi Balázs
gazdaságfejlesztésért felelős
helyettes államtitkár
Innovációs és Technológiai
Minisztérium

– A vállalkozók tavaly érezték helyzetük javulását, és annak folytatására törekszik a gazdaságpolitika. Az általános hangulat az, hogy most lehet pénzt csinálni.

Hozzátette, hogy amit keresnek, azt azért ne vegyék ki rögtön, hanem forgassák vissza a pénzeket. Érzékeli, hogy növekszik a bizalom állam és vállalkozók között. Amit szerinte tovább erősíthet, hogy készül a kormány stratégiája a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére. Hangsúlyozta, hogy korszakváltás történik a magyar gazdaságban. Egyrészt vége annak a helyzetnek, hogy olcsó és nagyszámú munkaerő áll rendelkezésre. Korábban a gazdaság arra épült, hogy megfelelő képzettségű munkaerő viszonylag olcsón volt elérhető. Most a vállalkozásoknak ki kell termelniük a 10, 20 vagy 30 százalékos béremelés alapjait. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a monetáris politikai környezet változásával vége lesz az olcsó és bőséges pénz korának. A korszakváltás további elemeként említette egyrészt, hogy aki a digitalizációba nem képes beszállni, nem fog tudni megmaradni. Másrészt fontos tényezőnek tartja, hogy a következő tíz évben a hazai vállalkozások felénél generációváltás fog történni.

A kormány vállalkozókat érintő politikájáról kiemelte, hogy kiszámítható környezetet akarnak kialakítani, továbbá fenntartani a gazdaság stabilitását. Kevesebb bürokráciára törekednek, és arra is, hogy a kormány tegye közzé, mit, milyen módon hogyan szeretne elérni.

Sok hitelt vesznek fel vagy nem?

Ezután pódiumbeszélgetés következett, amelynek keretében pénzpiaci szereplők mondták el tapasztalataikat és terveiket. Bevezetésként elhangzott a kérdés, hogy a vállalkozók sok hitelt vesznek-e fel vagy nem?

Erre elsőként Essősy Zsombor reagált, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, aki a vállalkozói középréteg érdekeit képviselő, mintegy száz céget tömörítő Magyarok a Piacon Klub elnöki tisztét is betölti:

– Óriási forrásbőség van, európai uniós pénz is rengeteg. A lényeg az, hogy jól kell felhasználni a pénzt, mert képes rá az ötezernyi jól működő és hitelképes kkv.

Többek között felhívta a figyelmet a következő aktuális szempontra is:

– Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb iránya a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelése lesz, mivel a kkv.-k több embert nem fognak tudni a foglalkoztatásba bevonni. Ahhoz, hogy a kkv.-k több GDP-t tudjanak előállítani ugyanakkora mennyiségű munkaerővel, egy-egy foglalkoztatottnak többet kell teljesítenie. A cégek termelékenységének növelését elősegíthetik az ipar 4.0 megoldások, amelyeken belül rendkívül sok tevékenység, lehetőség van arra, hogy a vállalkozások és azon belül az egyének növelni tudják hatékonyságukat.

Más szemszögből látja a pénzügyek helyzetét Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Azzal a véleménnyel ugyan egyetért, hogy a bankoknál sok pénz áll rendelkezésre. De kérdés, hogy hozzá lehet-e jutni? A papíron 1,2 millió kkv.-ból szerinte 300-400 ezer működik úgy, hogy azoknak a hitelezők szívesen adnak pénzt. Alaposan meg kell nézniük, ki finanszírozható hitellel, és ki fog bedőlni. Úgy látja, hogy a bankok és a kkv.-k között harminc-negyven év alatt kialakult antagonisztikus ellentét nehezen oldódik.

Erre dr. Berta Adrienn-nek, a Magyar Fejlesztési Bank főigazgatójának reakciója: látják a vállalkozók készségét arra, hogy hitelt vegyenek fel, de a kockázatot kezelni kell. Erre bankja keresi a lehetőségeket. Szabó István, az Exim Bank vezérigazgató-helyettese elmondta:– 7300 millárd forint körüli összeg mozog bankok és vállalkozók között, de ennél több hitel is elférne a gazdaságban. A bankrendszer képes rá. Pár ezer milliárd forintot be lehet tolni, csak az a kérdés, hogy kinek lehet hitelezni, és kinek nem. Mindenesetre azt látni kell, hogy a kis- és középvállalkozások működése összetett gazdasági és társadalmi folyamat.

Szabó Levente, a Takarékbank Zrt. vezérigazgató-helyettese lényeges tényezőnek tartja, hogy a vállalkozók egy része azért is tart a bankoktól, mert vizsgálódnak. Tanulni kell ezt az együttműködést, mondta. A cégek viszonylag nagy részénél végbemenő generációváltással kapcsolatban azt a veszélyt látja, hogy „szétesik egy birodalom, ha fiatalabb családtag a vállalkozást nem akarja átvenni, ami különösen a mezőgazdaságban jellemző”.

40 ezer hitelhez vállaltak kezességet

A kerekasztal után következő előadó dr. Búza Éva, az MFB csoporthoz tartozó, állami kezességvállalás kkv.-khoz juttatását végző Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója volt. A helyzetet így látja:

– A kkv.-szektorban továbbra is jelentős a finanszírozási igény, amit bizonyít, hogy a tavalyi harmadik negyedév során a kkv.-szegmens hitelállománya 14 százalékkal emelkedett. Ennél is gyorsabb ütemben nőtt társaságunk garanciaállománya. Kezességvállalási portfóliónk növekedési mértéke tavaly az előzetes adatok szerint megközelítette a 150 milliárd forintot. 2018-ban a cég több mint 40 ezer kkv.-hitelhez vállalt kezességet.

Tapasztalatai szerint a kedvező és jó kilátásokat nyújtó gazdasági környezet a hazai kkv.-k hitelfelvételi kedvét növeli, és bátrabban vágnak bele fejlesztésekbe. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:

– Fontos feladatunk, és egyben komoly kihívás is számunkra, hogy minél több olyan vállalkozás mellé oda tudjunk állni, amelyik kezességvállalás nélkül nem tudna forráshoz jutni. Minden felmérésünk és tapasztalatunk azt mutatja, hogy még mindig a megfelelő biztosítékok megléte bizonyul az egyik legfőbb hitelfelvételi akadálynak. Így kezességvállalásunk fontos szerepet játszik abban, hogy a kkv.-k finanszírozáshoz jussanak.

Nem technológia, hanem teljes átalakulás

Külön programpont volt „a digitalizáció gazdaságra gyakorolt hatása“. A kerekasztal-beszélgetésen nagy tét került napirendre, mert Magyarország a GDP-t 2025-re mintegy 3000 milliárd forinttal növelheti, ha sikeresen gyorsítja fel a gazdaság digitalizációját. Legalábbis ezt állapította meg a McKinsey budapesti irodájának múlt év végén közzétett tanulmánya.

– A 3000 milliárd azonban csak a direkt hatás, mert a digitalizáció az egész gazdaság fejlődését hatékonyabbá teszi – mondta Jánoskuti Levente, a tekintélyes tanácsadó cég magyarországi vezető partnere.

Megemlítette azt a komoly kihívást, hogy a magyar cégek, különösen a kis- és középvállalatok működésében a digitális megoldások a fejlett országoktól elmaradó mértékben vannak jelen. Például a magyar kkv.-k mindössze 8 százaléka használ e-számlázási szolgáltatást, míg a digitális éllovasoknál ez az arány 32 százalék.

Sőrés Tamás, a Microsoft Magyarország kormányzati kapcsolatok igazgatójának tapasztalatai szerint a digitális transzformációban a lengyelek egy-másfél évvel előttünk járnak. Az e-kereskedelemben pedig német, cseh és román cégek járnak elöl. Rámutatott az állami szektor, különösen az oktatás fontos szerepére, és megjegyezte:

– Itt nem technológiai fejlesztésről van szó, hanem az egész üzleti tevékenység transzformációjáról.

Rehus Péter, az IBM Magyarország országigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az e-kereskedelem megoldások bevezetése tőkeigényes. Például Lengyelországban jobban megtérülnek a beruházások, mert sokkal nagyobb az ottani piac.

Beszállítók: nem csak bérgyártás

A hazai kkv.-k beszállítói képességeiről szóló kerekasztal-beszélgetésen Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára elmondta: a kormányzat által 2017-ben elindított Beszállítói Fejlesztési Program célja, hogy minél több vállalkozás szerezzen olyan képességeket, amelyekkel az országban működő multinacionális cégek, illetve hazai nagyvállalatok elismert beszállítóivá válhatnak. Pongrácz Ferenc, a Tungsram csoport innovációért felelős ügyvezető igazgatója rámutatott: a hazai beszállító kkv.-k között vannak olyan vállalkozások is, amelyek a szimpla bérgyártáson túl magasabb hozzáadott értéket jelentő innovatív termékeket is elő tudnak állítani. Hangsúlyozta, hogy az innovatív hazai beszállítókkal való együttműködésük révén sikeres magyar ötleteket, innovációkat tudnak kivinni a világpiacra.

Bajai Ernő