A sertéstartáshoz dolgoz ki növénytermesztési és takarmányozási technológiákat egy konzorcium
Kiemelkedő minőségű sertéshús előállításához szükséges növénytermesztési és takarmányozási technológiákat dolgoz ki a Bóly Zrt., a Kaposvári Egyetem (KE) és a Debreceni Egyetem (DE) alkotta konzorcium 2020-ig – mondta a Bóly Zrt. vezérigazgatója Kaposváron.
Ádám János az európai uniós és költségvetési támogatást élvező mintegy 3,3 milliárd forintos, a kormány sertéságazat-fejlesztési programjával összhangban álló projekt nyitóeseményén hangoztatta: fontos, hogy a jövőben több és jobb minőségű sertéshús kerüljön a magyar fogyasztók asztalára és a külföldi piacokra.
Megjegyezte, a Bonafarm csoport, amelynek a mostani kutatási programot 1,4 milliárd forinttal segítő Bóly Zrt. is tagja, elkötelezett az ágazat fejlesztése mellett. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 30 milliárd forintot költöttek sertéstelepek korszerűsítésre, genetikaváltásra, tudástranszferre, s hamarosan megkezdik a termelést Mohácson, az ország egyik legkorszerűbb vágóhídján.
Tossenberger János, a KE agrártudományi karának dékánja közölte, a program huszonhat önálló kutatási feladatból áll. Olyan magas beltartalmi értékű, tápláló takarmányokat keresnek, illetve olyan takarmány-előállítási technológiákra fókuszálnak, amelyek a leginkább megfelelnek a sertéstartás igényeinek.
A klímaváltozás hatásait is szem előtt tartó munka során megvizsgálják a Magyarországon köztermesztésben lévő búza-, kukorica-, árpa- és szójafajtákat, tápanyag-, aminosav- és emészthető nyersfehérje-tartalmukat. Kiemelt figyelmet szentelnek a takarmányok toxinmentességének, a húsminőség, üzemiteljesítmény-vizsgálatoknak.
Komlósi István, a DE agrártudományi karának dékánja azt emelte ki, hogy a konzorciumi együttműködés a tagok erősségeire épít: a Debreceni Egyetemnek a növénytudományban, a Kaposvári Egyetemnek az állattudományban vannak kiváló eredményei, a Bonafarm csoport pedig felismerte, hogy kutatási eredményeket nemcsak megrendelni érdemes, hanem részt venni is azok elérésében.
Az eseményen kiosztott sajtóanyagban szerepel, hogy a jelenleg 3 millió egyedből álló magyarországi sertésállomány takarmányigénye meghaladja az évi 1,2 millió tonnát. Ez a kormányzat sertéságazat-fejlesztési programjának sikere esetén elérheti a 2,5 millió tonnát.
Mivel a sertéshús előállítási költségének több mint 70 százalékát a takarmányozás teszi ki, elengedhetetlen, hogy ez a lehető leghatékonyabban történjen.
Kapcsolódó cikkeink
Durván emelkedik a baromfi – és sertéshús ára
Az AKI (Agrárközgazdasági Intézet) legfrissebb jelentése szerint a magyar baromfiágazat,…
Tovább olvasom >A sertéslapocka értékesítési ára 8 százalékkal emelkedett
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 60 százalékkal nőtt (3,2…
Tovább olvasom >A liba- és kacsavágás erősödött 2023-ban
A hazai vágóhidak közel 420 ezer tonna sertéshúst, mintegy 515…
Tovább olvasom >További cikkeink
Szendvicshozzávalókból tankolunk fel leginkább
Pékáru, felvágott, sonka, szalámi és valamilyen kence – ezeket az…
Tovább olvasom >Elindult az Eisberg egészségtudatos táplálkozásra ösztönző kampánya
Naponta legalább öt adag zöldséget vagy gyümölcsöt kellene fogyasztanunk az…
Tovább olvasom >BH AgrárTrend Index: stabilizálódtak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai
Stabilizálódott a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek korábbinál kedvezőbb helyzetértékelése 2024 első…
Tovább olvasom >