A sertéstartáshoz dolgoz ki növénytermesztési és takarmányozási technológiákat egy konzorcium
Kiemelkedő minőségű sertéshús előállításához szükséges növénytermesztési és takarmányozási technológiákat dolgoz ki a Bóly Zrt., a Kaposvári Egyetem (KE) és a Debreceni Egyetem (DE) alkotta konzorcium 2020-ig – mondta a Bóly Zrt. vezérigazgatója Kaposváron.
Ádám János az európai uniós és költségvetési támogatást élvező mintegy 3,3 milliárd forintos, a kormány sertéságazat-fejlesztési programjával összhangban álló projekt nyitóeseményén hangoztatta: fontos, hogy a jövőben több és jobb minőségű sertéshús kerüljön a magyar fogyasztók asztalára és a külföldi piacokra.
Megjegyezte, a Bonafarm csoport, amelynek a mostani kutatási programot 1,4 milliárd forinttal segítő Bóly Zrt. is tagja, elkötelezett az ágazat fejlesztése mellett. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 30 milliárd forintot költöttek sertéstelepek korszerűsítésre, genetikaváltásra, tudástranszferre, s hamarosan megkezdik a termelést Mohácson, az ország egyik legkorszerűbb vágóhídján.
Tossenberger János, a KE agrártudományi karának dékánja közölte, a program huszonhat önálló kutatási feladatból áll. Olyan magas beltartalmi értékű, tápláló takarmányokat keresnek, illetve olyan takarmány-előállítási technológiákra fókuszálnak, amelyek a leginkább megfelelnek a sertéstartás igényeinek.
A klímaváltozás hatásait is szem előtt tartó munka során megvizsgálják a Magyarországon köztermesztésben lévő búza-, kukorica-, árpa- és szójafajtákat, tápanyag-, aminosav- és emészthető nyersfehérje-tartalmukat. Kiemelt figyelmet szentelnek a takarmányok toxinmentességének, a húsminőség, üzemiteljesítmény-vizsgálatoknak.
Komlósi István, a DE agrártudományi karának dékánja azt emelte ki, hogy a konzorciumi együttműködés a tagok erősségeire épít: a Debreceni Egyetemnek a növénytudományban, a Kaposvári Egyetemnek az állattudományban vannak kiváló eredményei, a Bonafarm csoport pedig felismerte, hogy kutatási eredményeket nemcsak megrendelni érdemes, hanem részt venni is azok elérésében.
Az eseményen kiosztott sajtóanyagban szerepel, hogy a jelenleg 3 millió egyedből álló magyarországi sertésállomány takarmányigénye meghaladja az évi 1,2 millió tonnát. Ez a kormányzat sertéságazat-fejlesztési programjának sikere esetén elérheti a 2,5 millió tonnát.
Mivel a sertéshús előállítási költségének több mint 70 százalékát a takarmányozás teszi ki, elengedhetetlen, hogy ez a lehető leghatékonyabban történjen.
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Durva számok érkeztek: kilőtt a magyar sertésexport
Jelentős mértékben, 58 százalékkal nőtt a magyar élősertés exportja az…
Tovább olvasom >Az élő sertés kivitele 58 százalékkal nőtt
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 58 százalékkal nőtt (8,7…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyar szakembert lett a Danone kelet- és közép-európai értékesítési vezetője
Bolyós Enikő idén júliustól budapesti székhellyel szervezi és irányítja a…
Tovább olvasom >Dinamikus bővülés a SPAR franchise hálózatában: 19 új üzlet Magyarországon
A SPAR franchise hálózata 2024 első félévében 19 új üzlettel…
Tovább olvasom >Ezért fáradtak nyáron a magyarok
Évente átlagosan 44 óra alvásvesztést okoz a globális felmelegedés egy…
Tovább olvasom >