A „pulykahús-barométer” életszínvonal-növekedést mutat
A pulyka nem tömegcikk, így értékesítésének íve jól mutatja, hogyan élünk: megengedhetjük-e magunknak a drágább, minőségi élelmiszereket. A hazai termelési piacon meghatározó Gallicoop Zrt. a hazai magáncégek azon szűk köréhez tartozik, amelyek az elmúlt közel 30 évben a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően eredményesen működik. Erdélyi István elnök-vezérigazgatóval beszélgettünk a növekedés további lehetőségeiről egy menetrendszerűen változó piacon.
– Közel 30 évnyi tapasztalatuk van abban, hogyan kell kezelni a viharokat és a piaci nehézségeket. Milyen stratégiával készülnek a következő évtizedre?

Erdélyi István
vezérigazgató
Gallicoop
– A Gallicoop Zrt. jelenlegi területén további mennyiségi növekedés nem lehetséges. Technológiai vonalon azonban még továbbléphetünk, ami elsősorban termékfejlesztéseket jelent. Ezért vásároltuk meg az Alföldi-Hús Zrt.-t is, aminek köszönhetően jelentősen megváltozott a szárazáru-termelésünk, hiszen már vékony- és vastagkolbászt is készítünk pulykahúsból.
– Merész termékfejlesztésnek hangzik a pulykakolbász – hogy fogadják a vásárlók?
– Én mindenkit arra biztatok, tegyen egy próbát, mert mind a vastag-, mind a vékonykolbászunk fantasztikusan finom. A pulyka neutrális hús, a fűszerezés és a konyhatechnológia segítségével a legváltozatosabb ízek hozhatók ki belőle. Ráadásul könnyen emészthető, ezért akár az esti órákban is fogyasztható, anélkül, hogy megterhelné a gyomrot. Véleményem szerint a következő években akkora sikert fog elérni, mint a panírozott termékeink. Már most 500 tonnát gyártunk belőle, de valószínűleg kihasználhatjuk majd a teljes kapacitásunkat.
– Nemcsak maga a pulykahús „alkalmazkodó” alapanyag, de a Gallicoop is „ütésálló” céggé vált az évek során. Hogyan sikerült talpon maradni azon a piacon, ahol egymást követve jelentkeznek a nehézségek?
– Valóban, ha csak az elmúlt 1-2 évünket nézzük, elég vegyes képet mutat. Az áfacsökkentés jót tett a belső kereskedelemnek, de a madárinfluenza miatt egy időre kiesett többek között a japán, a dél-koreai és a dél-afrikai export is. Az európai piacon meghatározóvá váló lengyel pulyka nagyban befolyásolja az uniós árakat. Ma már tulajdonképpen évente szembesülünk valamilyen váratlan helyzettel. Jó útnak bizonyult, hogy saját kezünkbe vettük a termelés minden részletét, és az integráción belül magunk dönthetjük el, hogyan reagáljunk a problémákra.
– Mit jelent, hogy a kezükbe vették a termelés minden részletét?
– A takarmány-alapanyagot a környező gazdáktól vásároljuk, de a folyamat következő lépéseit tekintve – takarmánykeverés, tojástermelés, keltetés, előnevelés, hízlalás, állategészségügyi felügyelet, vágás, feldolgozás, csomagolás, szállítás – minden termelési ciklust ellenőrzünk.Így garantálhatjuk a fogyasztóinknak a minőséget, a magunk számára pedig a biztonságot. Ebben különbözünk igazán a versenytársainktól, és a piaci alkalmazkodásnak is ez a kulcsa.
– Nemrégiben csomagolócentrumot építettek. Mit várnak ettől a beruházástól?
– Vevői kiszolgálás terén az elmúlt időszakban túlnőttük a kereteinket, korszerűbb raktározási feltételekre volt szükségünk. Az új csomagolócentrum lehetővé teszi, hogy a termékeinket a piaci, illetve a vevői igények szerinti kiszerelésben tároljuk és szállítsuk. Jelentősen lerövidült az idő, amíg a késztermék eljut a fogyasztóig.
– Ha a Gallicoop méreteiben már nem növekedhet, hogyan léphetnek előre?
– A kényelmi termékek felé mozdul a piac, vagyis az olyan áruk felé, amiből a háziasszonyok pár perc alatt ebédet, vacsorát készíthetnek. Az idén értékesíthető 6000 tonna panírozott termékünk azt igazolja, hogy szeretik a termékeinket, jelenleg már hat országba szállítunk. Jövő évi befektetéseink között szerepel a panírozó gépek cseréje. 2019-ben így akár 10 000 tonna fölé emelkedhet a panírozott termékeink gyártása. Ezen a területen nagyon dinamikus a bővülés.
– Mi a háziasszonyok kedvence?
– Egyértelműen a sajttal, sonkával töltött termékek.
– Hogyan állunk mi magyarok a pulykahúshoz? A kétezres évek nagy bummja után csökkenés, majd stagnálás következett, de látszik-e élénkülés?
– Valóban, voltunk már vezető pulykafogyasztó ország is, de még a visszaesés után is a nagyobb mennyiséget fogyasztó nemzetek között maradtunk. 4-5 évre visszatekintve stagnálás volt jellemző, ám tavaly már 4-5 százalékos növekedést tapasztaltunk. A pulykahús nem közélelmezési cikk, ellentétben az olcsóbb csirkével. Amikor az életszínvonal javul, az emberek a drágább termékeket is megvásárolják, és most éppen ez történik. Bízunk benne, hogy a tendencia folytatódik. (x)
Kapcsolódó cikkeink
Minden jó, ha a kezdete jó
Nem csak reggel, nem csak napindító étkezésként, nem csak a…
Tovább olvasom >Sonkák az árérzékenység hálójában
Nagyjából a tavalyi számokat és trendeket várják a sonkagyártók az…
Tovább olvasom >Mészáros Csoport újabb lépése a baromfi-iparban: teljes irányítás a Gallicoop felett
Január 27-én egy érdekes dokumentum jelent meg a Gazdasági Versenyhivatal…
Tovább olvasom >További cikkeink
Bővülhet az online árfigyelő
A családok védelme, az infláció alacsony szinten tartása és a…
Tovább olvasom >Tudatosabban vásárolunk? Töretlen a kereslet a hazai ízek iránt
Több száz magyar termelővel működik együtt a Kifli.hu, hogy minél…
Tovább olvasom >Kamatkedvezmény a zöldhitelre
Még kedvezőbb lesz a népszerű lakáscélú zöldhitel a K&H-nál. A legnépszerűbb…
Tovább olvasom >