A német „Ellátási Lánc átvilágítási törvény” hatása a magyarországi beszállítókra

Vendégszerző:
Dr. Szűcs László
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda
PwC Legal

Vendégszerző:
Dr. Szalay Rita
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal

E törekvés egyik legfontosabb mérföldköve a 2023. január 1-én hatályba lépett német Ellátási Lánc átvilágítási törvény, amely arra kötelezi a Németországban működő vállalkozásokat, hogy beszállítóikat egy meghatározott szempontrendszer szerint átvilágítsák. Gondoskodjanak továbbá arról, hogy beszállítóik a jogszabályban meghatározott környezetvédelmi és emberi jogi normákat betartsák. A kötelezettségek 2023-ban azokra a német vállalkozásokra irányadóak, melyek Németországban legalább 3000 munkavállalót foglalkoztatnak. 2024-től azonban ez a kötelezettség már kiterjed a legalább 1000 főt foglalkoztató német vállalkozásokra is.

A vállalkozások kötelezettségei

A jogszabály részletesen meghatározza az érintett német vállalkozások kötelezettségeit. Így különösen szabályokat találunk a kockázatkezelésre, a megelőző intézkedésekre, a bejelentések kezelésére, az átvilágításra, továbbá az éves jelentéstételi kötelezettségre. Az érintett német vállalkozásnak az ellátási láncra vonatkozó jelentését minden évben, a zárást követő 4 hónapon belül el kell készítenie, és a társaság honlapján hozzáférhetővé kell tennie (7 éves tartamra). A jelentésben részletesen be kell mutatni, hogy azonosítottak-e a beszállítónál emberi jogi vagy környezetvédelmi kockázatot. Ha igen, úgy a kockázatot a társaság milyen módon kezelte, a kezelésnek milyen hatásfoka volt, illetve a kockázatkezelés a beszállítóval történő jövőbeni együttműködést milyen módon befolyásolja. Amennyiben a német vállalkozás a jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, úgy a kötelezettségszegés típusa alapján legfeljebb 100 000 EUR-ig terjedő bírsággal sújtható, továbbá maximum hároméves tartamra kizárható a közbeszerzési eljárásokból.

A beszállítók átvilágításának szempontjai

A jogszabály – a fenntartható termelés útját járva – meghatározza, hogy mi az a szempontrendszer, amely alapján a beszállítókat át kell világítani. A szempontrendszer részben környezetvédelmi aspektusokon, részben pedig azon alapul, hogy a beszállítóknál alkalmazott munkavállalóknál az alapvető emberi jogok, továbbá egyes munkavállalói jogok milyen mértékben érvényesülnek.

A környezetvédelmi aspektusok körében vizsgálni kell, hogy a beszállító által alkalmazott technológia milyen mértékű víz, talaj, levegő és zajszennyezést valósít meg, veszélyezteti-e az természetes ivóvízkészletet, illetve a helyben lakók egészségét. A vizsgálat arra is kiterjed, hogy a beszállító tevékenysége során milyen mértékű volt a természetes környezet átalakítása, volt-e erdőirtás, termelésből kivonás, illetve, hogy ezek az intézkedések milyen mértékben befolyásolták a helyben lakók életkörülményeit.

Az emberi jogok és munkavállalói alapjogokhoz kapcsolódó vizsgálat egyik fontos eleme annak felderítése, hogy a beszállítónál van-e gyermek- vagy kényszermunkavégzés. Emellett részletes elemzést kell készíteni a beszállítónál fennálló a munkavédelmi feltételekről, az egyenlő bánásmód szabályainak betartásáról, a megfelelő bérezésről, továbbá a munkavállalók részvételi jogának érvényesüléséről.

A fentiekben már hivatkoztunk arra, hogy a német vállalkozások a hivatkozott jogok érvényesülését a teljes ellátási láncukban kötelesek vizsgálni. Ennek megfelelően a vizsgálat kiterjed a Magyarországon működő beszállítókra is. Emellett a jogszabály a beszállító munkavállalójának vagy helyben érintett személynek közvetlen panasztételi jogot biztosít arra az esetre, ha a beszállító a környezetvédelmi, illetve emberi jogi kötelezettségeket nem tartja be.

A Magyarországon működő beszállítók számára nem lesz újdonság, hogy a tevékenységüket – beszállítói audit keretében – megvizsgálják. Az eddig lefolyatott, főként önkéntes kötelezettségvállalásokon alapuló „beszállítói auditok” azonban a felhasznált alapanyagokra, beszerzési forrásokra és az alkalmazott technológiákra koncentráltak. A „Ellátási Lánc átvilágítási törvény” körében végzett audit viszont a hivatkozott környezetvédelmi, illetve emberi jogi aspektusokra fog kiterjedni.

A felkészülés lépései

Az átvilágításra célszerű mielőbb felkészülni. A nulladik lépés, hogy a beszállító saját maga vizsgálja meg maga és saját beszállítói tevékenységét abból a szempontból, hogy az alkalmazott technológia, a felhasznált alapanyagok milyen mértékben hatnak ki a természetes környezetre. Amennyiben jelentős környezetterhelés állítható meg, és van lehetőség annak csökkentésére, úgy mérlegelni kell új, fenntarthatóbb technológiák bevezetését.

Az emberi jogi feltételek körében a magyar beszállítóknál nem a gyermek- vagy a kényszermunka lesz a központi téma, hanem a munkajogi jellegű megfelelősségi kérdések. Vizsgálni kell például, hogy a munkavédelem körében a beszállító milyen intézkedéseket tesz. Rendelkezik-e munkavédelmi kockázatértékeléssel az egyes munkafolyamatokhoz kapcsolódóan, van-e a beléptetéskor, illetve később rendszeresen munkavédelmi oktatás, az valóban kiterjed-e minden munkavállalóra (így akár az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személyekre vagy a kölcsönzött munkavállalókra is)? Amennyiben az alkalmazott technológiákra, termelési folyamatokra tekintettel az üzemi balesetek száma magas a vizsgált időszakban, úgy azt is célszerű felülvizsgálni, hogy az alkalmazott technológiák mennyire veszélyesek a munkavállalókra, illetve lehet-e olyan preventív jellegű intézkedéseket tenni, amellyel a munkavállalói kitettség csökkenthető.

A munkavállalói részvételi jogok elsősorban azon alapulnak, hogy a munkavállalók és az adott beszállító managementje között milyen típusú, fokú és rendszerességű a párbeszéd. Ha a beszállítónál sem szakszervezet, sem üzemi tanács nem működik – és a magyarországi beszállítóknál főként ez a helyzet –, úgy van-e alternatív rendszer a munkavállalói részvétel biztosítására? Természetesen az is fontos kérdés, hogy a munkavállalók milyen eredményeket tudtak elérni, és kezdeményezéseik hogyan változtatták meg a beszállító működését.

Az egyenlő bánásmód körében nem lehet számonkérni a nemek megoszlását a vezetőségben (hiszen erre jelenleg kötelező magyar jogszabály nincsen). A vizsgálat azonban kiterjedhet arra, hogy a munkáltató alkalmaz-e (akár más nemzetiségű) kölcsönzött munkavállalót, a kölcsönzött munkavállalók számára biztosítja-e az azonos munkafeltételeket a juttatás, a munkaidő-beosztás vagy éppen az előmeneteli rendszer körében? Vizsgálni lehet továbbá, hogy a gyermeket nevelő vagy akár idős hozzátartozót gondozó munkavállalók részt tudnak-e venni integrált módon a beszállító működésében.

A megfelelő bérezés körében a vizsgálat arra terjed ki, hogy a beszállító munkavállalói az adott ágazatban szokásos bérezésnek megfelelően kerülnek-e kompenzálásra (ideértve természetesen a nem bérjellegű támogatásokat is), és a biztosított bér mennyire elégséges a megfelelő életkörülmények biztosításához a helyi körülmények alapulvételével.

A német cégek az átvilágítási kötelezettségüket – feltehetően – úgy fogják teljesíteni, hogy a beszállítónak egy kérdőívet fognak eljuttatni, melynek kitöltését ellenőrzik. Amennyiben a kérdőív alapján az állapítható meg, hogy akár az alapvető munkavállalói jogok, akár pedig a környezeti megfelelősség vonatkozásában a beszállító nem éri el azt a szintet, melyet a német vállalkozás meghatároz, úgy arra kell felkészülni, hogy a kifogásolt körülményeket a magyar beszállítónak meghatározott határidőn belül módosítania kell. A módosítás elmaradása esetén a beszállítói kapcsolat nagy valószínűséggel megszüntetésre kerül, ezért valamennyi magyar beszállító érdeke, hogy az átvilágításra már most megfelelő módon felkészüljön, illetve, hogy a kifogásra alapot adó körülményeket mielőbb módosítsa. //

A cikk a Trade magazin 2023.2-3. számában olvasható