A Nébih fajtakísérleti hálózatában aflatoxin szennyezettségtől mentes kukoricát is termesztettek

Ha az átlaghőmérséklet +2 °C-kal nő, akkor a kukorica aflatoxin szennyeződésének kockázata a dél-európai régióban nagymértékben, míg Magyarországon mérsékelten növekszik (Fotó: Pixabay)

Az aflatoxinok a természetben előforduló, állatokra és emberekre egyaránt veszélyes rákkeltő mikotoxinok, amelyeket talajlakó penészgombák termelnek (Aspergillus fajok). Az Aspergillus flavus egy gyakran megjelenő penészgomba, amely magas páratartalom és hőmérséklet mellett terjed leginkább. A fertőzéshez a virágzás idején párás, mérsékeltebben meleg időjárásra, viszont a későbbi toxinfelhalmozódáshoz már száraz, forró időjárásra van szükség.

Legalább 13 különböző aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B1 aflatoxin számít a legmérgezőbbnek

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) honlapján 2012-ben megjelent modellszámítások szerint, ha az átlaghőmérséklet +2 °C-kal nő, akkor a kukorica aflatoxin szennyeződésének kockázata a dél-európai régióban nagymértékben, míg Magyarországon mérsékelten növekszik. A korábban raktári kórokozóként számon tartott gomba a gyors klímaváltozás hatására (az extrém magas hőmérséklet vagy a hosszan tartó aszály) már a szántóföldön is károsít. A kukorica Aspergillus flavus, betakarítás előtti fertőződéséhez az időjárási körülmények mellett a rovarfertőzöttség is hozzájárul.

A hazai fajtakísérleti állomások különböző éghajlati zónákban helyezkednek el

Ezek közül a leginkább aszállyal és extrém magas hőmérséklettel sújtott dél alföldi régióban található, Székkutasi Fajtakísérleti Állomás kukoricakísérlete során találtak nagymértékben aszpergillusz fertőzöttséget. A toxinmérések alátámasztották a fertőzöttség súlyosságát. Azonban az ország déli területén, a Baranya vármegyében lévő Eszterágpusztai Fajtakísérleti Állomás kukoricakísérletében a szakemberek megfelelő, jól időzített rovarok elleni védekezéssel sikeresen megakadályozták a fertőzöttséget. Az olyan fajtakísérleti állomásokon, ahol kevésbé magas a nyári hőmérséklet és kisebb az aszály, mint Vas, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben, idén sem volt jellemző az Aspergillus fajok megjelenése a kukoricán.

A hivatal azt tanácsolja a gazdálkodóknak, hogy a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazásával minimalizálják az aflatoxin szennyeződést a szántóföldön

Fontos tudni, hogy minden olyan technológiai művelet, amely csökkenti a növényeket érő stresszhatásokat, ellenállóbbá teszi azokat a penészgombákkal szemben is, egyúttal csökkentve a mikotoxin-képződés esélyét. A megfelelő vetésforgó alkalmazása és a rovarok elleni védekezés jóvoltából mérséklődik az aflatoxin-képződés és felhalmozódás kockázata. A hosszútávon ellenálló hibridek nemesítése fontos feladat.

Nébih