A munkavállalók fele alaposan utánanéz a cégnek, mielőtt jelentkezik az álláshirdetésére

Szerző: Trademagazin Dátum: 2024. 10. 29. 11:09

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

A munkavállalók szinte kivétel nélkül szeretnék látni az álláshirdetésekben, hogy mennyit kereshetnek egy adott pozíció betöltésével, és hasonló az egyetértés abban is, hogy a felvételi folyamatok gyakran túl hosszúak és túl sok körből állnak. A cégeknek különösen fontos ügyelniük a megjelenéseikre akár a médiáról, akár weboldalról vagy közösségimédia-felületről van szó, mert a pályázók többsége jelentkezés előtt alaposan utánajár leendő munkáltatójának – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív felméréséből.

Munkajogi kérdések veszélyhelyzet idején

A jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalatok kevesebb új pozíciót nyitnak, visszafogott toborzással működnek. Sok munkaadó igyekszik a munkaerő-felvételt minél hatékonyabban végezni, hogy az ne emésszen fel túl sok értékes erőforrást. A munkavállalók is hasonlóképp gondolkoznak: szeretnek már a felvételi folyamat legelején megerősítést kapni arról, hogy hasonlóak az elképzeléseik a kiszemelt céggel a számukra legfontosabb tényező, a fizetés tekintetében. Szinte mindenki (93%) a bérmegjelölést keresi elsősorban egy álláshirdetésben.

Fontos a rendszeres visszajelzés

A cégekhez hasonlóan az anyagi szempontok mellett az álláskeresési folyamatba fektetett időt, energiát is szeretnék racionalizálni a munkakeresők. A felmérés rámutatott, hogy a munkavállalók gyakran élik meg úgy, hogy nem kapnak elegendő figyelmet a vállalatok felvételi folyamataiban. Jelentős igény mutatkozik a rendszeres visszacsatolásra már az önéletrajz beküldésénét követően: a dolgozók 87%-a jelezte, hogy fontosnak tartja, hogy legalább egy automatikus e-mail formájában megerősítést kapjon arról, hogy a jelentkezése sikeresen beérkezett az adott céghez.

Sok pályázó az automatikus üzenetnél bővebb indoklást szeretne, hogy a legközelebbi alkalomnál már jobban teljesíthessen: a megkérdezettek 82%-a jelezte, hogy szívesen fogadna részletes visszajelzést az illetékesektől abban az esetben, ha nem vették fel az adott munkára, esetükben az automatikus válaszlevél már alapvető elvárás. Sokan kiemelték azt is, hogy az a megélésük, hogy a felvételi folyamatok gyakran túlságosan sok körből állnak – a munkavállalók kétharmada gondolja így.

Mi vonzza a tekintetet?

„A munkavállalók 83%-a jelezte, hogy a bérezésre vonatkozó információ az, amit leginkább keres és ami vonzó lehet neki egy álláshirdetésben, a második helyen a munkahely lokációja szerepel, ezt a dolgozók több, mint fele jelölte meg, harmadik helyre pedig a rugalmas munkaidő került, amit a dolgozók közel fele keres kiemelten. A mai napig gyakran elkövetik a munkaadók azt a hibát, hogy a munkavállalónak kínált juttatásokat és előnyöket nem tüntetik fel maradéktalanul az álláshirdetésekben, pedig ez jelentősen megnövelheti a beérkező pályázatok számát, ez fokozottan igaz a bérinformációra”

– magyarázza Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

A kutatás eredménye megerősítette annak a jelentőségét is, hogy a munkáltatók mit és hogyan kommunikálnak magukról akár a médiában, a weboldalukon vagy akár a közösségi médiában. A munkavállalóknak ugyanis a 87 százaléka utánanéz az adott cégnek, mielőtt jelentkezik a hirdetésére, közülük 63 százalék nyitja meg a vállalat weboldalát, 51 százalék pedig emellett további forrásokat is keres az interneten. Minden harmadik ember (29%) kérdezősködik a cégről ismerősei, barátai körében, 15% használja a közösségi médiát az információk felkutatásához, jelenleg tehát különösen fontos, hogy a cégek tudatosan építsék a munkáltatói márkájukat.

Ahogy a felmérés is igazolta, a munkavállalók döntő többsége szívesen fogadna visszajelzést az esetleges elutasításának okáról akár már az önéletrajzával kapcsolatban is, a véleményezés azonban kevéssé jellemző a toborzási folyamatnak ezen pontján. A visszacsatolás bár kimondottan hasznos lenne a munkavállalóknak, hogy hatékonyabban pályázzanak, de a munkáltatók általában erőforrás- és időhiányra hivatkozva ezt rendszerint nem teszik meg.