Magazin: „A műanyag vezetett az élelmiszer-biztonság ugrásszerű fejlődéséhez”

A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség idén éppen harmincéves. Az 1990 tavaszán 72 vállalat alapította társulás szakmai alapját a Magyar Gazdasági Kamara keretei között működő Csomagolási Tagozat jelentette. A rendszerváltozás éveként nyilvántartott 1990-es év nemcsak politikai, hanem alapvető gazdasági változást is hozott. Az addigi, jellemzően állami tulajdonú csomagolóipar csupán néhány év alatt teljesen átalakult. Megjelentek és meg is maradtak a multinacionális csomagolószer-gyártók, a külföldi cégek pedig sorra vásárolták meg és javították fel a kiváló szakembergárdával rendelkező és privatizálásra váró állami vállalatokat. A külföldiek térnyerése mellett újdonságként gombamód elszaporodtak, mára pedig megerősödtek a jellemzően családi tulajdonú magyar társaságok.

Nagy Miklós
főtitkár
CSAOSZ

– Mára a hazai csomagolóipar a GDP kb. 1,6%-át adja, 700 milliárd forintot meghaladó termelési értéket mutat fel, és termékeinek kicsit több mint 50%-át jellemzően a fejlett piaccal rendelkező nyugat-európai országokban értékesíti. Ebből a fejlődésből nem lehet kihagyni a CSAOSZ szerepét sem, amely az érdekképviseleti, érdekvédelmi munkájával a jogi környezetnek a gazdaság szereplői számára minél kedvezőbb alakításáért sokat tett és tesz napjainkban is. Tevékenységével közvetve és közvetlenül is hozzájárult az iparfejlesztéshez is. Folyamatosan segíti tagvállalatait piaci lehetőségeik bővítésében, rangos nemzetközi kiállításokon közösségi magyar standok szervezésével – mondja Nagy Miklós, aki hozzáteszi: a csomagolóipar kiváló szakembergárdáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Csomagolási Világszövetség (WPO) világversenyén 1997 és 2020 között 115 világdíjat nyertek a magyar csomagolástervezők. E munka megbecsülésének is köszönhető, hogy 2016-ban a WPO Budapesten tartotta a verseny díjátadó gáláját – egy hétig Magyarország volt a csomagolási világközösség középpontjában.

Sziklaszilárdan a nehézségek idején

A járvány a csomagolóiparra is erősen hatott: a rendkívüli állapot azonnal felértékelte a csomagolás szerepét.

– Az élelmiszer-ellátás biztonságának fenntartása érdekében az Agrárminisztérium – az Operatív Törzstől kapott feladata alapján – kérte a CSAOSZ együttműködését és minden olyan ellátásbiztonságot veszélyeztető esemény jelzését, amely elhárítása kormányzati intézkedést igényelt. Ez a munka háromheti, megfeszített szolgálatot jelentett, és sikert is hozott, volt két eset, ahol a CSAOSZ közbenjárására sikerült a termelést akadályozó problémát elhárítani. Összességében elmondható, hogy a csomagolóipar kiválóan helytállt – hangsúlyozza Nagy Miklós. Ez a helyzet arra is rávilágított, hogy sem a gazdaság szereplői, sem a kormányszervek, hatóságok nem nélkülözhetik a széles szakmai tudással és kapcsolatrendszerrel rendelkező olyan szakmai szervezetek munkáját, mint a CSAOSZ.

A hazai hulladékgazdálkodás helyzete továbbra sem megoldott.

Teljes körű megújításának tervezése jelenleg is tart az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálásában. Ez a munka részben számos uniós irányelvnek a magyar jogrendbe átültetési kötelezettségéből ered, részben pedig annak felismeréséből, hogy a jelenlegi rendszer az új európai hasznosítási célok teljes körű teljesítésére nem alkalmas, fogalmaz a CSAOSZ főtitkára.

Arra a kérdésre, hogy mennyire megalapozott az egyszer használatos műanyagoktól való félelem, Nagy Miklós úgy válaszolt, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott, az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló – közismertebben SUP – irányelv kapkodva, érdemi egyeztetés nélkül került kidolgozásra, majd pedig elfogadtatásra.

– Az irányelv által szabályozott 10+1 termékkör a világ kb. 340 millió tonna, ezen belül Európa 49 millió tonna éves (nem csak csomagolási célú) műanyagtermelésének csupán néhány százalékát kitevő mennyiségét érinti. Nem ettől lesz kevesebb műanyag hulladék az élővizekben, hanem attól, ha a hulladékká váló műanyagot összegyűjtjük, akár egyéni, akár hulladékgazdálkodás-szervezési szinten. A visszagyűjthető és hasznosítható, jellemzően egyanyagú, egyszer használatos műanyag termékek helyett megjelenő alternatívák változatlan, nemtörődöm emberi magatartással semmi előrelépést nem fognak eredményezni. Az alternatívaként számon tartott, biológiai úton lebomló műanyag nem bomlik le magától a környezetben, többnyire csak ipari komposztálókban hasznosítható. Így tehát ugyanott vagyunk, a hulladékot szelektíven össze kell gyűjteni és hasznosításra átadni. Bizonyos növényi rostból készült tányérok pedig az európai szintű élelmiszer-biztonsági visszahívási akciók rendszeres résztvevői. Ez jobban aggaszt.

„Az egyszer használatos műanyag termékek helyett megjelenő alternatívák változatlan, nemtörődöm emberi magatartással semmi előrelépést nem fognak eredményezni” – mondja Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára

Valós fenntarthatóság vs. eladható környezetvédelem

Gyakran találkozunk azzal az attitűddel, amely szerint fenntarthatóság és műanyag nem említhető egy lapon. A CSAOSZ főtitkára szerint a nem szakértő közvélemény félinformációkkal táplált és tendenciózusan félretájékoztatott.

– Csomagolási szempontból a fenntarthatóság három követelmény együttes teljesítését igényli. Ezek a maximális áruvédelem, ahol abból a felismerésből kell kiindulni, hogy bármely termék környezetterhelése magasabb, mint a védelméül szolgáló csomagolásé. Nincs nagyobb veszteség, mint a hiábavaló anyag- és energiafelhasználással előállított élelmiszeré vagy bármely más terméké. A második a minimalizált ökológiai lábnyom: akkor tekinthető fenntarthatóság szempontjából előnyösnek egy termék, ha annak teljes, az alapanyag előállításától a hulladékhasznosításig terjedő életciklusát tekintve a legalacsonyabb környezetterheléssel jár. Végül a harmadik a maximális körforgásban tarthatóság, ami azt jelenti, hogy a terméktervezésnek részét kell képezze a beépített anyagok hulladékká válását követő hasznosíthatóság figyelembevétele is. Ha ezt a három alapelvet figyelembe véve tervezzük a csomagolást, könnyen lehet, hogy a műanyag lesz a nyerő, mert ez az az anyag, amely a termék támasztotta védelmi igényekhez mérnöki módszerekkel pontosan hozzáilleszthető. A műanyag tette lehetővé, hogy új, takarékos, kifogástalan áruvédelmet nyújtó és tervezett eltarthatósági idejű csomagolások jelenjenek meg, amelyek a nagyobb környezeti kárt okozó élelmiszer-veszteség mérsékléséhez, egyben az élelmiszer-biztonság ugrásszerű fejlődéséhez vezettek – mutat rá Nagy Miklós.

A főtitkár szerint az a valós fenntarthatóság, ha a leghatékonyabb módon védjük meg a csomagolt árut, nem pedig az, ha nagyobb környezetterheléssel járó, esetleg gyengébb áruvédelmi képességű, bár a közvélemény számára környezeti szempontból „jobban eladható” csomagolóanyagot használunk.

Innovatív megoldások, környezeti előnyök

A Hungaropack Magyar Csomagolási Verseny eredményhirdetésére októberben kerül sor. Az idei évben a járvány miatt az ünnepélyes díjátadó rendhagyó módon, online formában zajlik majd. A verseny alapvető célja a csomagolóipari újdonságok bemutatása, megismertetése.

Nagy Miklós elmondta: idén is több újdonságot kaptak, többek között egy 50%-ban újrahasznosított műanyagból készülő tubust, amelynek kupakja a tengerből visszanyert műanyag hulladékból készült.

– Technológiai újdonságokkal is pályáztak, így domborított palástú aeroszolpalackokkal, vagy az Európában is ritkaságnak számító ún. heptakróm színbontási rendszeren alapuló flexonyomtatott csomagolóanyagokkal is találkozhattunk. Igazán érdekesek voltak a terméket valósághűen ábrázoló kartondobozos pályamunkák is. A csomagolásoptimalizálást bemutató pályázatok is nagyon értékesek, ezek a munkák nemcsak gazdasági, hanem jelentős környezeti előnyöket is eredményeznek – tette hozzá a CSAOSZ főtitkára. //