Magazin: A megoldóember

Szerző: Ipacs Tamás

– Mi rejlik a meggyőzés- és befolyásolástechnikai szakértő elnevezés mögött?

Dr. Újszászi Bogár László
tulajdonos
meggyozes.hu

– A meggyőzéstechnika mint tudomány gyökerei az ókori görögökig vezethető vissza; sokak szerint Arisztotelész fektette le a szociálpszichológia alapjait, főműve, a Rétorika tekinthető az első tankönyvnek e témában. Egy multidiszciplináris tudományról beszélünk, több területet, kérdéskört is érint: a szociálpszichológia mellett a szociológiát, a neurológiát és másokat.

A meggyőzéstechnika bármilyen szituációba beépíthető, ahol a szándék a célszemély gondolkodásának, viselkedésének, esetleg érzelmeinek megváltoztatása. Ezt lehet tanulni, én ennek a tudásnak az üzleti felhasználása mellett döntöttem.

A névjegyemen az elnevezést azért használom így, mert szeretném érzékeltetni, hogy a meggyőzéstechnika túlmutat a klasszikus salesen.

 – Aki egyetemen oktatja ezt a tudományt, annak ügyfeleket szerezni sem lehet nagyon nehéz!

– 2013 óta működik a vállalkozásom, az elmúlt 5 évben már engem keresnek meg a cégek. 80%-ban a konferencia-előadásaimon figyelnek fel a témára és a lehetőségre, a többiek ajánlás útján vagy a publikációimat olvasva válnak ügyfeleimmé.

A feladataink természetesen leginkább az értékesítéshez kötődnek, például egy célcsoport megszólításában, egy termék értékesítési problémáinak megoldásában kérnek segítséget. A sikeres taktikákat a vezetők nemegyszer aztán más területek munkájába is beépítik.

– Hogyan kell ezt konkrétan elképzelni?

– Gyakran előfordul például, hogy az értékesítési folyamat elakad valahol – ennek az okát kell megtalálni.

Olyankor is megkeresnek, ha mondjuk nem jönnek az elvárt számok egy termék vagy szolgáltatás értékesítésekor, ilyenkor speciális kutatásokat készítek.

Az elemzés alapján derül ki, hogy tudok-e segíteni. Hiszen, ha a termék nem jó, vagy valamilyen motivációs probléma van, akkor biztosan nem rám van szükség. Ha a meggyőzéstechnika megoldás lehet, akkor jövök én.

Ilyenkor megkeresem a hibát, és megmutatom az ügyfélnek, miként lehetne változtatni. Mintaként bemutatom az ismert hasonló eseteket, meghatározom a konkrét feladatokat, amelyek elvégzése után együtt elemezzük az eredményeket.

Mindig az ügyfelek tudatalattijából indulok ki: soha nem azt keresem, mit mond a tudat – hiszen az emberek agya lépten-nyomon kognitív torzításokat hajt végre –, mindig a tudatalattira figyelek. Hogy ez a módszer beválik, arra az lehet a legjobb bizonyíték, hogy a 9 év alatt senki nem vette még igénybe az általam ajánlott pénzvisszafizetési garanciát.

 – Soha nem vetődnek fel etikai aggályok a meggyőzés céljait illetőn?

– A meggyőzéstechnika nem a manipulációról, mások megvezetéséről szól! Nem mindegy, arra akarok-e rávenni valakit, hogy több almát egyen, vagy arra, hogy csatlakozzon egy szektához! A meggyőzés egy eszköz; egy ásóval például fel lehet ásni a kertet, de agyon is lehet ütni vele egy embert. Én azt remélem, hogy a megbízó a lehető legkorrektebben használja fel a tőlem kapott információt. Számomra morális kérdés, mit vállalok el és mit nem, politikai, vallási témájú felkérésekre pedig mindig határozott nemet mondok.

A döntéseink 95 százalékát tudat alatt hozzuk, ráadásul 100 százalékát emocionális alapon, és később racionalizáljuk azokat. Idegsejtjeinket másodpercenként 11 milliárd információ éri, amiből mindössze 40-et vagyunk képesek felfogni. Tehát távolról sem arról van szó, hogy a meggyőzés a tudatos döntésre van hatással, a manipuláció meg a tudatalattira. Ki nevezheti például manipulációnak, hogy az üzletkötő egy szép hölgy, vagy, hogy a vendéglátós az étlapon felülre rakja a drágább ételt, és az üzletekben a drágább termékek kerülnek a felső polcra? //