A mai Izrael területén háziasították az árpát

Szerző: trademagazin Dátum: 2016. 07. 19. 11:02

A Júdeai-sivatagban talált 6000 éves magvak genetikai vizsgálata alapján a mai Izrael területére teszi az árpa több mint tízezer évvel ezelőtti háziasítását egy nemzetközi kutatócsoport – közölte a Háárec című újság kedden.

arpa

Az izraeli és német tudósokból álló tudóscsoport feltérképezte a Júdeai-sivatagban, a Maszada erődítmény melletti barlangban talált ősi gabonaszemek génállományát, majd az eredményt összehasonlította több száz ismert fajjal, és arra a következtetésre jutott, hogy a vadárpa domesztikálása Észak-Izraelben, a Jordán folyó völgyében és a Galileai-hegységben kezdődött, majd később erről a vidékről terjedt el a világban.
A kutatók a Nature Genetics című tudományos szaklapban hétfőn ismertették eredményeiket. Jelentésükben megírták, hogy 2009-ben találták meg az árpanövény máig fellelt legrégebbi genetikai állományát tartalmazó magvakat a Holt-tenger partjánál álló Maszada erőd szirtjének déli részén egy Jorám nevű barlangban.
A magok génállományának feltérképezése révén első alkalommal sikerült hitelesebb képet nyerni az árpa háziasításának eredetéről, amely központi szerepet játszott az “agrárforradalomban”, a vadászó-gyűjtögető életmódról a letelepedett földművelő életmódra való áttérésben.
A kutatóknak azért sikerülhetett az ősi árpa génjeinek feltérképezése, mert a barlangban ezen a különlegesen száraz éghajlaton elég épen maradtak a vizsgálatokhoz a 6000 évvel ezelőtti magvak. A magokat kettévágták, egyik felüket koruk, másik felüket pedig génállományuk meghatározására használták.
A tudósok a hatezer éves magvakban meglepő hasonlóságot találtak a jelenleg a mezőgazdálkodásban használt árpával, és jelentősebb eltérést a térségben ma is megtalálható vadárpa génjeivel. Ez arra utal, hogy őseink már akkor, igen nagy mértékben előrehaladtak ennek a növénynek a nemesítésében.
Az úgynevezett termékeny félholdon, a közel-keleti térségben zajlott több mint tízezer évvel ezelőtt az állatok háziasítása és az élelemtermelésre való áttérés, azaz a “neolitikus forradalom”, amely korszakalkotó esemény volt az emberi kultúra fejlődésében.
A növényi termények emberi táplálkozás céljából történő termelése játszotta a döntő szerepet a vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkozó kis, vándorló közösségek átalakulásában a nyugati kultúra alapjait megteremtő, egy helyben letelepedett mezőgazdálkodó közösségekké.
Az árpa háziasításának vizsgálatát Ehud Veisz professzor, a Bar Ilán Egyetem tudósa vezette közösen Cion Fahima professzorral a Haifai Egyetemről. A tudományos munkában részt vettek többek közt a németországi Leibniz Intézet, a Max Planck Intézet és a Tübingeni Egyetem szakemberei is. A kutatásban régészek, az archeobotanika szekértői, genetikusok, valamint a számítógépes géntérképezés tudósai működtek együtt. (Shiri Zsuzsa, MTI)

Kapcsolódó cikkeink