A magyarok és a hal

Szerző: Polesz Anita

A panelbeszélgetéshez Bojtárné Lukácsik Mónika felkérte (balról jobbra): Goda Pál (AKI ügyvezető igazgatót), Puskás Nándor (MAHAL elnökhelyettesét, a Biharugrai Halgazdaság ügyvezetőjét), Pesti Csaba (AKI igazgatót), Timmel Ede (MAHAL ügyvezető igazgatót), Szilágyi Gábor (a Bajcshal Kft. ügyvezető igazgatóját), Lévai Ferenc (szakmai körökben a „nemzet halásza”, NAK szóvivője, az Aranyponty Halászati Zrt. tulajdonosát), hogy válaszoljanak a különböző halászati adatgyűjtéshez kapcsolódó kérdésekre

A halfogyasztás alakulása Magyarországon

Elhangzott, hogy az EU-ban az éves halhúsfogyasztás 23 kg/fő, hazánkban 6,7 kg/fő. A cél, hogy a hazai termelésű halak fogyasztása növekedjen, mert az import haltermékek döntő hányadát teszik ki a hazai halfogyasztásnak. A halfogyasztás hazánkban még mindig leginkább a vallási és tradicionális alapokon nyugszik. A hazai termelés 80%-a ponty, amelynek erős szezonalitása van, a húsvéti és a karácsonyi időszak. De mindinkább keresett termék a feldolgozott afrikai harcsa is. Az import hal aránya a fogyasztáson belül 79 százalék.

2022-ben az 1 főre jutó halfogyasztás Magyarországon 6,7 kg volt, ami a megelőző évhez képest 2 százalékos (14 dkg) emelkedést mutat. Ebből sajnálatos módon 1,5 kg a hazai hal és 5,2 kg a tengeri.

A magyarországi halfogyasztás mennyiségének megoszlása feldolgozottság szerint a következő:

• élő, friss vagy hűtött hal: 1,8 kg/fő
• fagyasztott haltermékek: 2,1 kg/fő
• tartósított vagy konzervek: 2,8 kg/fő

Az egy főre jutó hazai halfogyasztás százalékos megoszlása tehát:

• friss vagy hűtött haltermékek: 27%
• fagyasztott haltermékek: 30%
• tartósított és konzerv termékek: 42%

TÁBLÁZAT

A hazai halfogyasztás az elmúlt 10 évben:

A magyarországi étkezési célú hal az export- és a horgászpiaci értékesítésen felül nagyobbrészt feldolgozott formában belpiaci felhasználásra kerül, ám további igény lenne többféle feldolgozott és konyhakész hazai haltermékekre. Fogyasztásra összesen élősúlyban kifejezve (import haltermékekkel együtt) 65 ezer tonna mennyiség kerül. Egy korábbi kutatás szerint a hazai lakosság 9 százaléka sohasem evett halat, 12 százaléka pedig évente csak egyszer fogyaszt halból készült ételeket.

Bár az urbanizált és fizetőképesebb területeken bizonyos csoportok sokkal jobban odafigyelnek az egészséges életmódra, a halfogyasztás terén nem lett tudatosabb a magyarok életmódja. A legegészségesebb hús egészen biztosan a hal, és ennek ára van. Ha körbe nézünk a keleti blokkban, a hal fogyasztói ára mindenhol magasabb, mint nálunk. A legtöbben mégis az árán vitatkoznak. Az ilyen nehéz periódusokban, amikor mindenki spórol, akkor a hal az elsők között van, amiről lemondanak az emberek. Ám szerencsére olyanok is akadnak, akik megtehetik, hogy emeljék a halfogyasztásuk szintjét.

– A világon átlagosan 20 kilót fogyasztanak fejenként vízből származó élelmiszerből, nálunk ez csak 6,7 kg, a legtovább élő ázsiaiaknál pedig 25 kg/fő. A hal egy igényes táplálék, a mai modern életmódhoz ez áll a legközelebb. A mai halfogyasztást emelni kellene, hisz ez lassan népegészségügyi kérdéssé válik. Az emberi szervezet legnagyobb energia fogyasztója az agya, nem a keze és a lába. Ehhez az evolúciós ugráshoz, ami 40-50 ezer éve létrejött, nem alkalmazkodtunk. Két helyen állunk vezető pozícióban Európában: a gyógyszerfogyasztás és a keringési betegségek területén. Mindkettő összefügg azzal, hogy úgy táplálkozunk, mint 30-50 évvel ezelőtt, amikor még kerti munkát végeztünk, gyalog és biciklivel jártunk. Ma úgy élünk, mint egy 21. századi modern ember, sokat ülünk. A halfogyasztáson van mit csiszolni: kaphatna nagyobb állami támogatást, egészségjavító programok sorozata, cikkek, sajtómegjelenések kellenének, amelyek rávilágítanak, hogy nem a hal drága, hanem az egészség. Az ember egy fantasztikus biokémiai motor, amit a legrosszabb benzinnel tápláluk ma Magyarországon, a legolcsóbbal. Minden negyedik magyar elhízott, ezért kevesebbet, minőségibbet és tudatosabban kellene étkezni, előtérbe helyezve a halat, ami a legjobb fehérjeforrás. Különösen a magyar hal, hiszen ellenőrzött minőségű magyar vizekből, tenyészetekből származik” – fejtette ki Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója.

A hagyományokhoz kötődik a halfogyasztás

A sertés- és baromfihús árának emelése sem gyakorol hatást a hazai halfogyasztásra, mert nem nőtt ezáltal. A lakosság továbbra is a hagyományokhoz kötődően, ünnepekkor, karácsony és húsvét időszakában fogyaszt halat, illetve vízparti nyaralások, pihenések alkalmával. Szinte lehetetlen visszahozni az éves folyamatos fogyasztást, pedig sokat tesznek érte. A kereskedelmi láncok egész évben biztosítják az áruházakban és boltokbankban halat, hozzájárulva ezzel, hogy évközben is elérhetővé váljon a fogyasztóknak a hal.

Sajnos, évközben még sem keresik elegen a halat, emiatt nagyon nehéz fenntartani az infrastruktúrát is. Karácsonykor 8-10-szeresére nő a halforgalom, és ennek a megnövekedett forgalomnak a lebonyolítása is komoly kihívás elé állítja a termelőket és kereskedőket. Nehéz néhány nap alatt a vevőkhöz eljuttatni a halat úgy, hogy mindenki elégedett legyen. Igyekeznek kampányolni, hogy decemberben hamarabb kezdjenek el a vevők vásárolni, hogy biztosan meglegyen a karácsonyi hal, és ne legyen tülekedés a halárusító helyeken.

Folynak a fejlesztések a feldolgozottság növelése érdekében

Sok kritika éri a hal nehéz fogyaszthatóságát, a feldolgozott termékek hiányát, pedig a halnak a 70-75%-a már így is feldolgozva kerül ki, nagyon kicsi az élő hal forgalom. Élő halat csak azok veszik falun, akik értenek a feldolgozásához, idősek, horgászok. Az élő hal feldolgozást kiszorította a gyors élet. Mivel a fogyasztási szokások nagyon megváltoztak, fontos lenne magasabb feldolgozottságú magyar halat piacra juttatni. A magasabb feldolgozottság segíthetne a fogyasztói magatartáson. A kiskereskedelemben sok feldolgozott halterméket találunk, de ezek választékának zöme külföldi származású. 

A magyar haltermékek konyhakésszé tételére szerencsére vannak törekvések. Folyamatosan épül a feldolgozó kapacitás. Ha nem csak a nyers hús, hanem magasabb hozzáadott értékű, különböző feldolgozási módon készített hal kerülne a fogyasztóhoz, akkor sokkal többet lehetne értékesíteni. Édesvízi halból is lehetne halrudacskákat készíteni, pástétomokat, salátákat, füstölt halakat. Az afrikai harcsa sem úgy kerül ki a piacra, ahogy megszületett, hanem feldolgozva, és ez a tokfélékre is igaz. A ponty viszont nehezen feldolgozható termék és kevésbé alkalmas rá, mert rossz, illetve kevésbé gazdaságos a feldolgozás során a kihozatali aránya. A fejlesztések a MAHOP utolsó 3 évében zömmel a feldolgozók terén valósultak meg, rengeteg kisfeldolgozó épült az elmúlt időszakban. Kiépült a HORECA ellátó rendszer is.

A fogyasztóhoz kerülés nehézségei

Nem csak a feldolgozottság hiánya az egyetlen probléma, ami miatt nem növekszik a halfogyasztás. Nem jut el a hal a kistelepülésen élő emberekhez.

Magyarországon az élelmiszer kiskereskedelem a multinacionális cégek kezében koncentrálódik. Ez azért probléma, mert nem minden faluban és városban találhatók üzleteik. Gyakorlatilag néhány tradicionális halfogyasztó települést leszámítva nincs halértékesítés Magyarországon. Egy kisvárosból 100 km-t kell utazni, hogy halhoz jusson a fogyasztó. Szélesíteni kellene a kört, ki kellene alakítani a lokális halértékesítést a rövidellátású láncon keresztül. 

Természetesen fontosak a nagy láncok az értékesítésben, legkönnyebben rajtuk keresztül érik el a termelők a fogyasztókat, de szükség lenne a mozgó halárusító pontokra is.

Az afrikai harcsa térhódítása

Ha a teljes évet nézzük, akkor színesedett a halválaszték. A ponty mellett az afrikai harcsa is előtérbe került. Ennek a halnak a feldolgozása és fogyaszthatósága sokkal egyszerűbb, mint a pontyé. A multik sok import halat hoznak az országba, például a lazacot, amivel nehéz versenyezni, mert neve van, helyette nem veszik a magyar termelésű afrikai harcsát. Közkedvelt pisztrángot pedig nem tudunk eleget termelni, azt is importáljuk. Nem egyszerű a hazai hal fogyasztását előtérbe hozni ilyen piaci helyzetben.

– Az afrikai harcsa az utóbbi 15-20 évben folyamatosan szorította háttérbe a pontyot, mára azonban nagyon jól kiegészítik egymást. Egy jó halászlét nem lehet elkészíteni ponty nélkül, betétnek pedig a szálkamentes afrikai harcsa is szóba jöhet – mondta Szilágyi Gábor a Bajcshal Kft. ügyvezető igazgatója.

Egyre többen foglalkoznak az afrikai harcsa termelésével, miután folyamatosan növekszik az igény rá. Szálkamentesége miatt szeretik az emberek, az éttermek is szívesen váltanak rá, mivel a szürkeharcsa egyre nehezebben termelhető és drágább hal. Még egy előnye van az intenzíven termelt afrikai harcsának: 6-9 hónap alatt étkezési méretével értékesíthető, így folyamatosan elérhető, míg a ponty 3 év alatt lesz étkezési célú, és termelése magasabb költséggel jár. A 3 év alatt megtermelt pontyot általában ősszel halásszák le, minden ettől eltérő időben polcra kerülő hal sokkal nagyobb költséggel jár. A csúcsot szét tudják húzni azáltal, hogy olyan halfajt is betesznek a kínálatba, amelyet egész évben tudnak biztosítani a fogyasztóknak.

– Az Európai Unióban Magyarország termeli a legtöbb afrikai harcsát, közel 6 ezer tonnát. Mi állunk az első helyen évek óta, a második Hollandia. Nincs az a mennyiség, ami el ne fogyna” – mondta Bojtárné Lukácsik Mónika csoportvezető, a DCF szakmai intézményi projektvezetője.

Halastavainkban 80 %-ban pontyot termelünk, amit a hagyományokhoz kötődően leginkább az idősebb generáció választ, míg a fiatalabbak a kész, könnyebben feldolgozott haltermékeket keresik. Nálunk csak Románia fogyaszt több pontyot, de náluk még erősebb és sokkal több a vallási ünnepekhez kötödő halfogyasztás.

Marketing kampány fontossága

Folyamatos marketing kampányokra lenne szükség, hogy Magyarországon is nőjön a halfogyasztás. Az is fontos lenne, hogy aktívabban álljon hozzá a fogyasztói réteg is, ám a húsfogyasztó mentalitást nem könnyen lehet megváltoztatni.

– A hal kikopott az étrendből, jön helyette a sokkal kényelmesebb hús. Nehezen mondunk le a pörköltről és a rántott húsról. A tradíció nagyon belénk ivódott. Jó lenne az iskolában rászoktatni a gyerekeket az egészségesebb ételre, mert otthon csak azt látják, hogy sütik a rántott húst minden vasárnap, mint ezelőtt 80 éve” – tette hozzá Lévai Ferenc.

Az Agrármarketing Centrum kiváló munkát végzett, de áttörni egy tradíciót nagyon sokáig tart, és az elején tartunk. Két kampányt fontos kiemelni.

Az egyik a MAHOP programozási időszakában a „KAPJ rá”! ami az általános halfogyasztást népszerűsítette, de nem csak a hazai halét, hiszen EU-s finanszírozásból valósult meg.

Majd a másik a teljes mértékben hazai forrásból finanszírozott MA-HAL Marketing Nonprofit Kft. HAL Péntek kampánya, amely nem tudott olyan volumenű lenni, mint az Agrármarketing Centrum mangalica, sertéshús vagy nyúlhúsra készített kampánya, amit tavaly a buszmegállókban és számos óriásplakáton is láthattunk. Szükség lenne egy hasonló ponty vagy afrikai harcsa kampányra.

A halat népszerűsítő kampány sokkal kisebb költségvetéssel, az Agrárminisztériumtól kapott 8-10 millió forintnyi támogatással dolgozik, ebből próbálják kihozni a maximumot. Minden élvben egy tematikus kampányt folytatnak a közöségi médiában, honlapon, a saját oldalukon, karácsonyi időszakban rádiós szpotokban, televíziós műsorokban és promóciós játékokkal kapcsolják össze a halfogyasztás megismertetését, a magyar hal fogyasztásával járó előnyök bemutatását. Az idén Facebookon is terveznek közzétenni egy receptkönyvet, amelyben 80 olyan recept lesz található, amit hazai előállítású halból tudnak elkészíteni a fogyasztók. A 15 részes étel elkészítést bemutató receptvideóval pedig próbálják ösztönözni a halfogyasztást. 

A hal kiskereskedelmi árszínvonala

Ahogy a többi hústermék ára, ugyanúgy a hal ára is emelkedett. A fogyasztói ár változása egészen szorosan követte az átlagos élelmiszer inflációt. Volt, amikor nagyon kicsit felette volt, és jobban drágult, mint az élelmiszerek átlaga, és volt, amikor kevésbé. Körülbelül 2-3 % pontnyi különbség lehet a kettő között. A termelői hal árak a tavalyi árhoz képest csökkenő tendenciát mutatnak, amit a fogyasztói hal árak nem minden esetben követnek le. A kereskedők nem mozdítják az árakat, az idei évben a termelői és fogyasztó árak közti különbség nőtt. Ennek az az oka, ha az élelmiszer kiskereskedelemben valami elér egy árszintre, onnan nagyon nehéz elmozdítani. Bár a termelők csökkentettek az áraikon, amit a fogyasztói árak nem, vagy csak nagyon kicsit követtek le.