A magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert

A magyar családok 42%-a rendszeresen dob ki élelmiszert, 10-ből 8 esetben annak érzékelhető minőségváltozása, az esetek ötödében pedig a szavatossági idő lejárta miatt, vagy csak azért, mert megmaradt. A magyar háztartásokban pékáruk, főtt ételek, zöldség és gyümölcs, húsféleségek, valamint folyékony élelmiszerek kerülnek a leggyakrabban a kukába és a lefolyóba – derül ki a Tetra Pak országos felméréséből. A nyáron fokozottan előforduló élelmiszerromlás és élelmiszerpazarlás csökkentéséért szinte mindenki (96%) igyekszik valamit tenni, ugyanakkor a megkérdezettek 2/3-a nincs tisztában a megfelelő csomagolás minőségvédelmi szerepével.

Fejenként évente 40 kilogramm élelmiszer vész kárba a magyar háztartásokban

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai alapján évente 1,3 millió tonna élelmiszer alapanyag vagy készétel, azaz a megtermelt élelmiszerek mennyiségének 30%-a válik hulladékká világszerte. Csak Európában mintegy 29 millió tonna tejipari terméket, azaz a teljes termelés 20%-át pazaroljuk így el. Magyarországon az Élelmiszerbank adatai szerint a háztartásokban évente 400.000 tonna, vagyis fejenként körülbelül 40 kilogramm élelmiszer romlik meg vagy válik feleslegessé.

A Tetra Pak Hungária Zrt. 2015 júliusában – az NRC Piackutató Intézet bevonásával – 1.200 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív kutatást abból a célból, hogy felmérje az élelmiszerpazarlás okait, az eredmények közreadásával pedig segítse ennek megelőzését.

A családok 42%-a rendszeresen dob ki élelmiszert

A Tetra Pak felmérésében megkérdezettek 4%-a napi, 27%-a heti, 11%-a pedig havi gyakorisággal (összesen 42%) dob ki élelmiszert. A magyar háztartásokban legtöbbször pékáru (53%), főtt étel (43%), zöldség és gyümölcs (35%), húsfélék és felvágottak (22%), valamint folyékony élelmiszerek, vagyis tej és gyümölcslé (16%) továbbá egyéb tejtermékek (13%) válnak hulladékká.

A válaszadók 82%-a, azaz döntő többsége azért dobja ki az élelmiszereket, mert úgy látja vagy érzi, hogy az megromlott. 10%-uk azért válik meg az élelmiszerektől, mert lejárt annak szavatossági ideje, 8%-uk pedig azért, mert megmaradt, vagy az élvezeti értéke csökkent.

A legtöbben tudatossággal csökkentik a pazarlást

A felmérés eredményei arra utalnak, hogy szinte mindenki – a válaszadók 96%-a – tudatosan törekszik arra, hogy minél kevesebb élelmiszer váljon hulladékká. Ez tükröződik a vásárlási szokásainkban is: a megkérdezettek 67%-a odafigyel arra, hogy lehetőség szerint csak a szükséges mennyiséget vigye haza, 37%-uk pedig lehetőleg hosszan eltartható termékeket vásárol. 30% azoknak az aránya, akik ahelyett, hogy kidobnák a csökkent minőségű élelmiszert inkább – pl. komposztálással vagy állateledelként – újrahasznosítják azt.

Fontos a megfelelő csomagolás

A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a fogyasztók alig ismerik a csomagolás szerepét az élelmiszerek minőségének megőrzésében. A folyékony élelmiszerek esetében a felmérésben részt vevők mindössze 17%-a ügyel arra, hogy azokat visszazárható csomagolásban vásárolja. Az pedig, hogy milyen típusú csomagolóanyag védi leginkább az érzékeny élelmiszereket a különféle környezeti hatások minőségrontó hatásaitól, egyáltalán nem ismert. A válaszadók 36%-a tartja a legmegfelelőbb védelemnek az italos kartont, ezt 46%-kal megelőzi az üveg csomagolás. Legkevesebben a műanyag palackot, valamint a fémdobozt tartják alkalmasnak a folyékony élelmiszerek minőségének védelmére.

„Tudatos választással, megfelelő csomagolással és tárolással sokat tehetünk az élelmiszerek minőségének megőrzéséért és a pazarlás csökkentéséért” – mondta Molnár Zita, a Tetra Pak Hungária Zrt. kommunikációs igazgatója. „A többrétegű italos kartondoboz nem csak a fizikai behatásoktól védi az élelmiszereket, de egyéb külső környezeti hatásoktól, így a romlási folyamatokért felelős oxigéntől, fénytől és hőtől, valamint az idegen szagoktól és ízektől is. Ennek köszönhető, hogy a tejek és gyümölcslevek bontatlan csomagolásban hűtés nélkül is hosszan megőrzik minőségüket, a bennük lévő tápanyagokat és élvezeti értéküket” – tette hozzá.