A legfőbb cél a biztonságos és jó minőségű élelmiszer biztosítása a lakosságnak

Szerző: Tisza Andrea Dátum: 2023. 07. 19. 11:23

Dr. Felkai Beáta, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára az élelmiszer-gazdaságban több mint tíz éve aktív szerepet vállaló Nébih tavalyi évéről, a fogyasztói edukációról és a hivatal eszközeiről beszélt a Trade magazinnak adott interjújában.

A cikk a Trade magazin 2023/6-7. lapszámában olvasható.

– Több mint egy évtizede része a Nébih az élelmiszer-gazdaság mindennapjainak. Mennyire ismerik és mennyire bíznak a fogyasztók a hivatalban?

Dr. Felkai Beáta Olga
helyettes államtitkár
Agrárminisztérium

– Március 15-én ünnepelte fennállásának 11. évfordulóját a Nébih, amelynek ismertsége régóta kimagasló. A bizalom terén szintén jól teljesítünk, hiszen az évente kétszer végzett felmérésünk legfrissebb adata szerint a bizalmi index a 70%-ot is meghaladja. A Mentőszolgálat és a Katasztrófavédelem után a Nébih-ben bíznak meg leginkább.

– A Nébih talán szezonális ellenőrzéseivel szerepel leggyakrabban a híradásokban. Hogyan alakult a tavalyi év ebből a szempontból?

– A tavalyi évben több mint 35 ezer terv szerinti ellenőrzést hajtottunk végre, minek nyomán több mint 380 tonna termék került ki a forgalomból.

A csalás és a feketegazdaság elleni területeket vizsgáló kiemelt ügyek igazgatósága tavaly szám szerint 559 ellenőrzést végzett, melyből több mint 150 esetben került sor bírság kiszabására.

A szezonális ellenőrzéseink mindig adott termékkörhöz kapcsolódnak.

A csaknem egy hónapos tavaszi időszak alatt 2610 ellenőrzésre került sor, amely 29 esetben figyelmeztetéssel és 208 esetben bírsággal zárult. A hatóság nagyságrendileg 16,4 millió Ft bírságot szabott ki. A több mint 12 ezer megvizsgált élelmiszerből 579 tételt, összesen 11,6 tonna mennyiségben kellett kivonni a forgalomból.

– Az ellenőrzéseken túl milyen más módon nyújt védelmet a Nébih?

– Egyrészt fellépünk a tisztességtelen forgalmazói magatartás ellen. Tavaly ilyen céllal több mint 100 ellenőrzést végeztünk, és azt tapasztaltuk, hogy – a pandémiához hasonlóan – most a háborús időszakban is nagyobb az együttműködés a kereskedők és a gyártók között, és érdekközösségük okán jobb a kommunikáció is közöttük, kevesebb konfliktusról van tudomásunk.

Az ellenőrzések mellett együttműködünk a 34 állam által működtetett RASFF riasztási rendszerrel is, amelynek keretében 2022-ben úgy 200 minket is érintő ügyben jártunk el. Kiemelném, hogy ebben a rendszerben nem csak hatóság, de gyártó is jelenthet, aminek kapcsán nagyon pozitív tendencia rajzolódik ki: a legtöbb vállalat nem eltusolni próbálja az esetleges hibákat, hanem jelzi és kijavítja azokat.

– A fogyasztói tudatosság a tájékoztatáson és edukáción is múlik. Milyen eszközök állnak e téren a Nébih rendelkezésére?

– Úgy látjuk, eredményes tud lenni különböző témák tárgyalása és kapcsolódó útmutatók készítése.

Az egyik ilyen téma a pár éve nagy visszhangot kapott kettős minőség, amelynek terén kialakult egy együttműködés a gyártók, a kereskedők és a hatóság között. Az egyeztetések eredménye egy útmutató lett, amely tájékoztatott arról, hogy mi az a kettős minőség, megvilágítva, hogy ennek lehetnek olyan objektív okai, mint például az egyes országok eltérő ízlése.

A helyettesítő termékek köre kapcsán már a fogalomhasználattal is küzdünk. Itt kettős problémakörrel szembesülünk – egyes termékek esetében minőségi eltérésről van szó (tejföl-frissföl), másoknál viszont két teljesen különböző termékről (tej – növényi ital). Úgy gondoljuk, hogy minden terméknek megvan a helye és szerepe a fogyasztók életében és az üzletekben, de fontos, hogy a fogyasztó tudja, mit vesz le a polcról.

– Mi a legfőbb cél és milyen intézkedéseket állítanak ennek szolgálatába?

– A legfőbb célunk, hogy biztonságos és jó minőségű, lehetőleg hazai előállítású élelmiszert biztosítsunk a lakosságnak. Az egészséges élelmiszer fogalmát kevéssé használjuk, hiszen abból indulunk ki, hogy ami nem egészséges, az nem kerülhet a polcokra.

Ehhez szükség van együttműködésre a többi iparág szereplőivel – sem az energiakérdésben, sem a csomagolási helyzet megoldásában nem tudunk önállóan lépni.

A szabályozást igyekszünk a piaci igényekhez alakítani, és folyamatosan kommunikálunk az iparági szereplőkkel.

Amit pedig a támogatások és a hatékonyságfejlesztés mellett mindenképpen szeretnénk erősíteni, az a láncszemléletű gondolkodás.//

Kapcsolódó cikkeink