A lakosság pénzügyi helyzete is a diszkontoknak kedvez

Szerző: Trademagazin Dátum: 2021. 05. 10. 13:52

Az elmúlt egy évben a járvány sok területen hozott változást a lakosság életében, de a pénzügyi helyzetünk változása mindenre hatással volt. Éppen ezért legfrissebb, 550 fős online kutatásunkban azt vizsgáltuk, mit és hogyan változtatott a lakosság a költési szokásain, hogyan fedezik a nagyobb kiadásokat a csökkenő vagy stagnáló bevételek mellett, és milyen elvárásaik vannak a bankjukkal szemben.

A válaszadók felének kisebb-nagyobb mértékben csökkent vagy akár teljes mértékben meg is szűnt a rendszeres jövedelme az elmúlt egy évben, 44%-nak nem változott és csak 6% tudott növekedést elérni. Ez a pénzügyi változás erőteljesen megmutatkozik a lakosság költéseiben is, mely a következő évben inkább óvatosnak mondható. Egyharmaduk egyáltalán nem tudott megtakarítani az elmúlt évben, 24% kevesebbet tett félre, mint a járvány előtt, és míg 9% növelte a megtakarításait. A lakosság harmada már az első hónap végén bajban lenne, ha a háztartás főkeresője elveszítené a munkáját, és további 29% is maximum 3 hónapig jönne ki a megtakarításaiból. Ez az arány az alacsonyabb jövedelműeknél drasztikusan magasabb, a 150 ezer Ft-nál kevesebb pénzből élő háztartások 57%-a egy hónapig sem bírná bevétel nélkül.

Dorogi Adrienn

A csökkenő bevételeket minden negyedik megkérdezett a kiadásainak csökkentésével próbálná kompenzálni, vagy másodállást, túlórát vállalna. 17% kezdené felélni a megtakarításait, arra számítva, hogy a jövedelmének csökkenése nem tart hosszú ideig, és minden hatodik válaszadó eladna valamilyen nagyobb értékű ingóságot. 5% kérne kölcsön ismerősöktől, rokonoktól és csak 3% venne fel kölcsönt.

A kiszámíthatatlan jövőtől való félelem azokat is a kiadásaik átgondolására és visszafogott költésre ösztönzi, akinek a jövedelmi helyzete nem változott a járvány kezdete óta. Legtöbben a kiadásaik csökkentését elsőként a nem létfontosságú dolgokról való lemondással kezdenék, mint például ruha, cipő, könyv vásárlása, majd a luxuscikkeknek számító üdítő, csokoládé, drágább élelmiszerek kerülnének ki a bevásárlókosarakból. Majd a megszokott termékeket cserélnék le olcsóbb társaikra, illetve lemondanának olyan szolgáltatások igénybevételéről, mint például a fodrász vagy a kozmetikus.

Ha ez nem lenne elég, további spórolást tudnának elérni a nem létfontosságú rezsi jellegű szolgáltatások, mint a TV vagy az internet felmondásával, a rendszeres, nyugdíj- vagy lakáscélú megtakarítások felmondásával és a biztosítások nem fizetésével.

Ahogy a diszkont láncok és a saját márkás termékek erősödése jelzi, ez a folyamat már elkezdődött, a vásárlások jelentős átalakuláson mentek át az elmúlt évben. Amellett, hogy egyre többen tervezik előre a vásárlásaikat és érkeznek bevásárlólistával az üzletekbe, hogy tényleg csak azt vásárolják meg, amire szükségük van, a vásárlásokon belül is növekszik a kisebb üzletek aránya. Míg a járvány előtt napi szintű, csak élelmiszer vásárlásra is sokan választották a hipermarketeket, ma már ilyen vásárlásokra a többség a diszkont láncok valamelyikét keresi fel.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az otthonról történő munkavégzés csak kis mértékben járul hozzá a hipermarketek népszerűségének csökkenéséhez. A fővárosban, ahol a legmagasabb, 26% a home office-ban dolgozók aránya, 65% nyilatkozott úgy, hogy nem változott a rendszeres vásárlásainak helyszíne. Az átalakulás oka valószínűleg abból adódik, hogy minden harmadik vásárló megítélése szerint ritkábban vásárol és kevesebb üzletben, mint korábban, azaz a kedvenc diszkont lánc mellett egy-egy hipermarketes bevásárlásra ritkábban kerül sor.