A halgazdálkodást is érinti a járvány
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Németh Istvánnal, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnökével folytatott podcast beszélgetést a hazai halászati ágazatról, a halfogyasztásról, valamint a koronavírus-járvány hatásairól – olvasható az agrarszektor.hu-n.
A beszélgetésben elhangzott:
A magyar haltermelés 80 százalékát a halastavi, a fennmaradó 20 százalékát az intenzív technológiák adják. Utóbbiaknál nehezebb a beavatkozás lehetősége, hiszen nem lehet a termelést leállítani.
A fogyasztó asztalára kerülő halak általában háromévesek. Leggyakoribb a ponty, ami ekkor 2-3 kilogrammos.
30-50 hektár a jellemző halastóméret az országban. Nemcsak élelmiszer-előállításra szolgálnak, a tavaknak és a bennük lévő halaknak az ökológiai egyensúly fenntartásában nagy szerepük van, számos állat eledeléül szolgálnak. A haltermelők szeretnék, ha erre kompenzációs forrásokat kapnának.
Az ágazat termeli meg azokat a halakat, amik az ország vizeibe kerülnek és a több mint 500 ezer horgász rendelkezésére állnak. Import élőhal – az állategészségügyi kockázatok miatt – nem telepíthető hazai horgászvizekbe.
Az étkezésihal-előállításból származó éves árbevétel 8,5-9 milliárd forint, ez az állattenyésztés összes árbevételének csak mintegy 1,5 %-a, azonban az ágazatnak ennél jóval nagyobb a jelentősége.
A hazai egy főre eső halfogyasztás 6,7 kg jelenleg, ez az utóbbi 3-5 évben több mint 10 százalékot emelkedett. Az EU-ban ez a mennyiség átlagosan körülbelül 20 kg. Kiugróan magas a fogyasztás például Izlandon és Japánban (70 kg/fő/év), illetve Portugáliában (60 kg/fő/év). Ez hozzájárul ahhoz, hogy ezekben az országokban magasabb is a születéskor várható élettartam.
A hal rendkívül egészséges: sok szelént, foszfort, B6-, B12-vitamin, telítetlen zsírsavat tartalmaz.
Jelenleg a hazai halexport 5000-6000 tonna évente (főleg pontyot, mellette busát, amurt, ragadozó halakat szállítunk ki, jellemzően Lengyelországba, Ausztriába, Németországba).
A halfogyasztás hazánkban ünnepekhez kötődik, ezen kellene változtatni. Kisgyerekkorban kell megszerettetni a halat, marketingre van szükség, közösségi forrásból.
A koronavírus-járvány hatásainak az egyik legjobban kitett ágazat az akvakultúra. 1500 ember dolgozik az ágazatban, az ő megélhetésüket biztosítani kell.
A HoReCa-szektor megszűnt, az exportpiacok bezárultak. Támogatásra vagy új értékesítési csatornákra van szükség.
1100-1500 tonna hal „szorult be” a telelő tavakba, ezeket a horgászvizekbe kellene telepíteni.
Az ágazat kérte a MAHOP irányító hatóságát, hogy gyorsítsák a kifizetéseket, a pályázatok elbírálását. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Kulcsfontosságú a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása
Fontos, hogy az agráriumban minél többen kihasználják a digitális technológia…
Tovább olvasom >Idén is a tavalyi áron kaphatjuk a karácsonyi halat
A tavalyinál kedvezőtlenebb időjárási körülmények hatására a haltermelők idén összességében…
Tovább olvasom >A legszebb és legfrissebb fenyőfák idén is a termelői vásárokon kaphatók
Az idén is szebbnél szebb fenyőfák közül válogathatnak a vásárlók…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >