A költségvetési bizottság támogatta a plázaépítés és a fogyasztói csoportok szervezésének tilalmát

Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága szerdán döntött arról, hogy bizottsági módosító javaslatot nyújt be a testület a 2012. évi költségvetést megalapozó egyes törvényeket módosító törvényjavaslathoz, amely megtiltaná a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmények, nevezetesen a plázák építését a jövőben. Ezzel párhuzamosan a parlamenti testület a PSZÁF-ról szóló törvényt módosítva megtiltaná a jövő évtől a fogyasztói csoportok szervezését.

A plázák építésének tilalmát indítványozó javaslat indoklása szerint az utóbbi időben a kereskedelem koncentrációja jelentősen megnőtt, napjainkra a kiskereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagy és közepes kereskedelmi vállalkozások, főleg a plázák működése révén.

Az általános tilalom alól a kereskedelemért felelős miniszter és a vidékfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős miniszter részvételével tevékenykedő bizottság véleménye alapján a kereskedelemért felelős miniszter adhatna felmentést. A tilalom a javaslat szerint 2012. január elsején lép életbe, és 2014. december 31-én veszti hatályát.

A számvevőszéki és költségvetési bizottság a Pénzügyi és Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló 2010. évi törvényt úgy akarja kiegészíteni, hogy 2012. január elsejét követően ne lehessen újabb fogyasztói csoportokat létrehozni az országban. A parlamenti bizottság szerint a már működő fogyasztói csoportok tevékenysége igen nagy kockázatot hordoz magában. A javaslat indoklása alapján a már működő fogyasztói csoportok tekintetében is szükség van állami beavatkozásra, amelynek jogszabályi rendezése elengedhetetlen.

A parlamenti bizottság a 2012. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosítása kapcsán a villamos energiáról szóló törvényt is módosítaná, mégpedig úgy, hogy a Magyar Energia Hivatal felügyeleti tevékenységéért beszedett felügyeleti díjat emeljék fel a korábbi mértékről 0,01 százalékkal. A bizottsági indítvány szerint így az energia hivatalnak fizetett felügyeleti díj a felügyelt engedélyköteles cég tevékenysége alapján az előző évi nettó árbevétel 0,06 százalékéra emelkedik.

A költségvetési bizottság támogatta Lázár János (Fidesz) indítványát is.

Lázár János (Fidesz) január 1-jével módosítaná az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvénynek a frakciók működési kiadásainak támogatására vonatkozó részét. A jelenleg hatályos szabályozás úgy szól, hogy a frakciók a működésükkel járó kiadásokra havonta huszonöt képviselő alapdíjának, valamint – képviselőnként – kormánypárt esetében az alapdíj 55 százalékának megfelelő, ellenzéki párt esetében az alapdíj 85 százalékának megfelelő összeget jogosultak igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből. A Fidesz frakcióvezetője az említett 55 százalékos mértéket 60 százalékra, a 85 százalékosat pedig 90 százalékra emelné.

A független képviselő a munkájának segítéséhez jelenleg az alapdíja 100 százalékának igénybevételére jogosult, ezt Lázár János 105 százalékra változtatná.

A képviselői alapdíj 25 százalékáról 30-ra nőne az a keret, amelyet a frakció – képviselőnként – és a független képviselő a hivatali feladatok folyamatos ellátására havonta felhasználhat.

A képviselők az alapdíjuknak jelenleg 60 százalékát számolhatják el alkalmazottra, illetőleg vállalkozóra, ennek a mértéke 75 százalékra változhat.

A frakcióvezető indoklása szerint „az Országgyűlés megnövekedett törvényalkotói munkája indokolttá teszi a pártok képviselőcsoportjait a működésükkel járó kiadásokra megillető összeg emelését, valamint a rendelkezésükre álló költségvetési források felhasználhatóságának módosítását annak érdekében, hogy a törvényalkotás során a stabil működési feltételek megteremtésével az Országgyűlés az alaptörvény rendelkezéseivel összhangban a továbbiakban is biztosítani tudja a népszuverenitásból eredő jogok gyakorlásával a társadalom alkotmányos rendjét, a kormányzás alaptörvénynek megfelelő szervezetét, irányát és feltételeit”.

A költségvetési bizottság támogatatta azt az indítványt is, amelyet a kulturális bizottsága nyújtott be a parlamentnek, s amely a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi törvény egyes paragrafusainak módosítását célozza. A módosítás értelmében a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése, eljuttatása az iskoláknak, vagyis a tankönyvellátás állami közérdekű feladat, amelyet a magyar állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft-n keresztül lát el.(MTI)