A kiugró brit élelmiszerdrágulás fő hajtóerejét a zöldségfélék áremelkedése adja

Évtizedek óta nem drágultak így a briteknél a zöldségek

A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árak a múlt hónapban átlagosan 10,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Az elemzői előrejelzések átlaga 9,9 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsített februárra. Havi összevetésben 1,1 százalékos inflációt mértek februárban a januári 0,6 százalékos csökkenés után.

Az éves brit infláció négy hónapja először gyorsult: januárban 10,1, decemberben 10,5, novemberben 10,7, októberben 11,1 százalék volt a tizenkét havi infláció Nagy-Britanniában.

A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a brit infláció hónapok óta több mint ötszörösen haladja meg a jegybanki célszintet.

Az inflációs ráta szeptember óta tíz százalék felett jár, de a tavaly októberi 11,1 százalékos ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. Az indikatív modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt a tavaly októberinél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel.

A brit statisztikai hivatal szerdán ismertetett friss adatai szerint az infláció váratlan februári gyorsulásában az élelmiszerek és az üdítőitalok drágulásának volt a legnagyobb szerepe: ebben a termékkategóriában átlagosan 18,2 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak a februárral zárult tizenkét hónapban.

Az inflációs kosáron belül ez az összetevő 45 éve nem drágult a mostanihoz hasonló ütemben. A statisztikai hivatal indikatív visszatekintő számításai alapján legutóbb 1977 augusztusában volt magasabb az élelmiszer-árinfláció Nagy-Britanniában: akkor 21,9 százalékkal emelkedett az élelmiszerek és az üdítőitalok fogyasztói ára éves összevetésben.

A kiugró mostani élelmiszerdrágulás fő hajtóerejét a zöldségfélék áremelkedése adta. E termékekből ugyanis a múlt hónapban hiány volt a brit kiskereskedelmi hálózatban, mindenekelőtt azért, mert rossz idő sújtotta az elsődleges szezonális beszerzési forrásnak számító dél-európai és afrikai termőterületeket.

E tényezők miatt a zöldségfélék kiskereskedelmi ára 18 százalékkal volt magasabb februárban, mint a tavalyi azonos hónapban. A statisztikai hivatal számításai szerint e termékkategóriában 2009 februárja óta nem mértek ilyen ütemű éves áremelkedést.

A közlekedési szektor ugyanakkor most már lefelé ható inflációs tényező, elsősorban az üzemanyagok árának folyamatos csökkenése miatt.

A brit statisztikai hivatal szerdai ismertetése szerint a motorbenzin literje februárban átlagosan 1,48 fontba (662 forintba) került a januári 1,494 fontos átlag után, a dízelüzemanyagok literenkénti ára 1,721 fontról 1,695 fontra (775 forintra) csökkent.

A jelenlegi brit inflációs környezetben a Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – több mint egy éve folyamatosan és agresszív mértékben szigorítja monetáris politikáját.

A brit jegybank 2021. december 16-án kezdte a mostani pénzügypolitikai szigorítási ciklust az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és az azóta végrehajtott tíz kamatemelés nyomán jelenlegi alapkamata 4,00 százalék.
A Bank of England monetáris tanácsa csütörtökön jelenti be következő kamatdöntését.