A kevesebb néha több
Az FMCG szektor, kereskedők és gyártók egyaránt úgy vélik, hogy a választék szűkítése bizonyos esetekben eladás növekedést és költségcsökkentést eredményez. Ugyanakkor a termék innovációkra is szükség van.
A koronavírus okozta pánikvásárlások, készlethiányok és változó vásárlási szokások sok kereskedőt arra kényszerítettek az USA-ban, hogy a legjobban forgó és nagy kiszerelésű termékek polci jelenlétére fókuszáljanak, ezekkel töltsék fel a regálokat, míg a lassabban forgó és kisebb kiszerelésektől búcsúzzanak el. Ebben a gyártók is támogatták őket, hiszen így lehetett az ellátást biztosítani. Mivel így nagyobb forgalmat realizáltak kisebb komplexitással, egyszerűbben, felvetődik a visszarendeződés nagy kérdése, hogy mit érdemes visszatenni a polcokra és hol érdemes megtartani a szűkített választékot.
Termékdömping
Az amerikai Food Marketing Institute (Élelmiszer Marketing Intézet) 2018-as jelentése szerint az USA-ban a boltok cikkelem választéka drasztikusan megnövekedett, az 1980-ban mért átlagosan 14 000 cikkről 33 055-re. A piacvezető Walmart áruházak ma átlagosan 17 000 négyzetméteren 142 000 különféle árucikket kínálnak.
Már a világjárvány előtt megkezdődtek a szortiment racionalizálások az USA-ban, mert kutatások bizonyították, hogy a túl nagy választék zavarba hozza, elbizonytalanítja a vásárlókat. A Grocery Dive publikációja szerint a joghurt az egyik leginkább túldimenzionált kategória. Az Acosta ügynökség felmérése alapján egy átlagos amerikai élelmiszerboltban ugyanis 306 joghurt cikkszám található, ebből 14 epres variáció, amiből igazából a top 2 adja a forgalom 93%-át. Az új fogyasztói preferenciák miatt több üzletben elkezdték szűkíteni a központi választékot és kihelyezést, hogy a frissárunak, az üzletben készült azonnal fogyasztható termékeknek és a helyi termelők portékájának helyet biztosítsanak.
A piacvezető márkáknak érdekük, hogy kevesebb versenytárs legyen a polcokon, így saját pozícióikat, mérethatékonyságukat erősítsék. Ugyanakkor tudják, a fogyasztók igénylik, hogy minden szükségletükre –kiszerelés, íz, ételallergia stb – választ találjanak és az innovatív, új termékeket is keresik.
A kilistázások a költségcsökkentés ellenére nagy veszélyt hordoznak. 2008-ban a Walmart 15%-kal szűkítette választékát, de olyan forgalom visszaesést tapasztalt, hogy szinte minden terméket visszaemelt a szortimentjébe. A Superfresh lánc pedig a lassabban forgó szárazáru választékát vágta vissza, hogy a helyükre friss termékeket listázzon be. Később kiderült, hogy a vásárlóknak hiányoznak ezek a cikkek és átpártoltak a konkurenciához.
Hibridek előnyben
Az on- és offline térben is üzemelő kereskedők tudják legkönnyebben feloldani ezt az ellentmondást, úgy, hogy az eladótérben csak a legjobban forgó cikkelemeket mutatják be és csak azokból a kategóriákból, ahol fontos a tapasztalati találkozás, a látvány, az illat, a tapintás, a méret. A többi kategóriához és termékhez csak online vagy az eladótérben kihelyezett képernyőkön keresztül lehet hozzáférni. Érdemes ezeknél a képernyőknél, a rutin árucsoportokból szükséges árukkal kezdeni a bevásárlást. Amíg azt a leadott lista alapján összeszedik a speciálisan erre a célra berendezett raktárban, addig a vevő az eladótérben összeválogathatja a zöldséget, gyümölcsöt, pék- és húsárut, ínyencségeket, impulz termékeket, megnézheti a promóciókat, kóstolókat, vagyis kiélvezheti a vásárlás élményt adó részét. Az eladótérben is használhatják a digitális eszközöket a helyben készült ételek, pizza, sushi, grillcsirke stb megrendelésére.
A csak hagyományos formátumban üzemelő kereskedők pedig a márkagyártókkal együttműködve alakítják ki a boltméretet, vásárlói kört, környezetet is figyelembe vevő optimális választékot bolttípusra, boltkategóriára szabva.
Egészségesebb alternatívák
A koronavírus hatására megnövekedett az otthon étkezések aránya és ez a trend tartósnak bizonyul. Ugyanakkor így nagyobb figyelem fordul a termékösszetevők, gyártási metódusok felé, a fogyasztók előnyben részesítik a frissebb, egészségesebb variánsokat és a trendi ételeket. A gyártók pedig kifejlesztik a fogyasztói igényeknek leginkább megfelelő újdonságaikat, a növényi fehérjével készült húsmentes és egyéb diétás alternatívákat, a kereskedők pedig beengedik boltjaikba a helyben készült cikkeket is. Az innovációknak pedig kell a hely, amit a választék racionalizálással nyerhetnek meg a boltláncok.
Kapcsolódó cikkeink
„Az vagy, amit eszel” – Új program kutatja a gyermekes családok táplálkozási szokásait
A megfelelő táplálkozás alapvető szerepet játszik a gyerekek testi és…
Tovább olvasom >Ízletes desszertek mellett számos gyógyszerünk alapanyaga a mák
Nem csak desszertjeink hagyományos alapanyagaként kiváló a mák. A gazdag…
Tovább olvasom >Több, mint hőhullám: a változókor és a megváltoztatott étrend szerepe az egészséges életmódban
A változókor, amely a nők életének egyik természetes, mégis kihívásokkal…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megjelent a Trade magazin 2024/12-2025/1. száma
A digitális verzió ezúttal is bővített formában, 192 oldalon jelent meg. Alább, a levél alján…
Tovább olvasom >Visszafogott év után erős az ünnepi szezon
Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az…
Tovább olvasom >A magyarok többsége 50 ezer forint alatt költ karácsonyi ajándékokra, a fenntarthatóság fontos szempont, de nem elsődleges
Az ajándékozás az ünnepek elmaradhatatlan hagyománya, de mi az, ami…
Tovább olvasom >