A Hangya Szövetkezeti Együttműködés éves kibocsátása 300-350 milliárd forint
A Hangya Szövetkezeti Együttműködés (Hangya) tagjainak éves kibocsátása becslések szerint mintegy 300-350 milliárd forint – mondta Patay Vilmos, az együttműködés elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Elmondta, hogy a szervezetnek több mint 200 termelői együttműködés a tagja, így munkájában több mint 20 ezer termelő vesz részt. Ők főként gabona-, szőlész-, borász-, baromfi és sertéstartó szövetkezetekben működnek együtt.
Hozzátette: Magyarországon mintegy 500 termelői együttműködés tevékenykedik. A mezőgazdaság éves kibocsátása 2300 milliárd forint körüli, ebből mintegy 700 milliárd jut a termelői együttműködésekre. Ezt a kibocsátási értéket mintegy 50 ezer termelő állítja elő.
A Hangya elnöke kitért arra, hogy a szövetkezés, az összefogás azokban az ágazatokban népszerű és erős, amelyekben szükség van piaci erőkiegyenlítésre az összefogás segítségével. Ilyen például – mondta – a sertéstartás, ahol a tenyésztők úgy érzik, hogy a felvásárlási árak általában alacsonyak. Kifejtette: a termelők egyenként kiszolgáltatottak, ha viszont összefognak, javítani tudják alkupozícióikat és emelni az átvételi árakat.
Úgy vélte: a Hangya Szövetkezeti Együttműködés tagjai sikerrel pályázhatnak az élelmiszeripar korszerűsítését, fejlesztését szolgáló mintegy 300 milliárd forintos vidékfejlesztési forrásra, hiszen fejlesztési pénzekre főként a kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak majd jó eséllyel. Így a Hangya tagjai a rendelkezésre álló források felét, kétharmadát is leköthetik – vélekedett.
Szeremley Béla, a Hangya társelnöke arról beszélt, hogy a termelői együttműködések segíthetik a leszakadó térségek felzárkóztatását az ország határain belül és kívül is, integrálva így a kárpát-medencei gazdasági térségbe a határon túli magyarságot. A közös tevékenység adózási központja a Hangyán keresztül Magyarországon is lehet, ami tőkebevonással járhat az országnak – vélekedett.
Patay Vilmos a Hangya tevékenységét segítő alapítvány létrehozására is kitért. Ezt a javaslatot a kormánynak is eljuttatták. Az alapítvány működésének lényege az lenne, hogy pénzügyi forrást gyűjtene a tagok fejlesztéseinek visszatérítendő finanszírozásához, az önerő biztosításához. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Felkészülten segítenek majd a NAK falugazdászai az egységes kérelmek benyújtásában
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közel 700 falugazdász-tanácsadója idén is segíti…
Tovább olvasom >Magyar szabadalom javíthatja a talajforgatás hatékonyságát
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatóinak ekeszabadalma minden…
Tovább olvasom >Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások meghaladták az 1250 milliárd forintot 2024-ben
Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 1256,4 milliárd forintot fizettek ki 2024-ben.…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az olasz kormányfő szerint el kell kerülni a kereskedelmi háborút
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámháború egyik…
Tovább olvasom >Márciusban gyorsult az euróövezeti szolgáltatóipar teljesítménynövekedése
Gyorsult a szolgáltatóipar teljesítményének növekedési üteme márciusban az euróövezetben az…
Tovább olvasom >HUN-REN: nagyobb az ember hatása a biodiverzitásra, mint eddig gondolták
Még annál is nagyobb az ember hatása a biodiverzitásra, mint…
Tovább olvasom >