A Hangya Szövetkezeti Együttműködés éves kibocsátása 300-350 milliárd forint
A Hangya Szövetkezeti Együttműködés (Hangya) tagjainak éves kibocsátása becslések szerint mintegy 300-350 milliárd forint – mondta Patay Vilmos, az együttműködés elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Elmondta, hogy a szervezetnek több mint 200 termelői együttműködés a tagja, így munkájában több mint 20 ezer termelő vesz részt. Ők főként gabona-, szőlész-, borász-, baromfi és sertéstartó szövetkezetekben működnek együtt.
Hozzátette: Magyarországon mintegy 500 termelői együttműködés tevékenykedik. A mezőgazdaság éves kibocsátása 2300 milliárd forint körüli, ebből mintegy 700 milliárd jut a termelői együttműködésekre. Ezt a kibocsátási értéket mintegy 50 ezer termelő állítja elő.
A Hangya elnöke kitért arra, hogy a szövetkezés, az összefogás azokban az ágazatokban népszerű és erős, amelyekben szükség van piaci erőkiegyenlítésre az összefogás segítségével. Ilyen például – mondta – a sertéstartás, ahol a tenyésztők úgy érzik, hogy a felvásárlási árak általában alacsonyak. Kifejtette: a termelők egyenként kiszolgáltatottak, ha viszont összefognak, javítani tudják alkupozícióikat és emelni az átvételi árakat.
Úgy vélte: a Hangya Szövetkezeti Együttműködés tagjai sikerrel pályázhatnak az élelmiszeripar korszerűsítését, fejlesztését szolgáló mintegy 300 milliárd forintos vidékfejlesztési forrásra, hiszen fejlesztési pénzekre főként a kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak majd jó eséllyel. Így a Hangya tagjai a rendelkezésre álló források felét, kétharmadát is leköthetik – vélekedett.
Szeremley Béla, a Hangya társelnöke arról beszélt, hogy a termelői együttműködések segíthetik a leszakadó térségek felzárkóztatását az ország határain belül és kívül is, integrálva így a kárpát-medencei gazdasági térségbe a határon túli magyarságot. A közös tevékenység adózási központja a Hangyán keresztül Magyarországon is lehet, ami tőkebevonással járhat az országnak – vélekedett.
Patay Vilmos a Hangya tevékenységét segítő alapítvány létrehozására is kitért. Ezt a javaslatot a kormánynak is eljuttatták. Az alapítvány működésének lényege az lenne, hogy pénzügyi forrást gyűjtene a tagok fejlesztéseinek visszatérítendő finanszírozásához, az önerő biztosításához. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést
A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést, amennyiben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >