A Hangya Szövetkezeti Együttműködés éves kibocsátása 300-350 milliárd forint
A Hangya Szövetkezeti Együttműködés (Hangya) tagjainak éves kibocsátása becslések szerint mintegy 300-350 milliárd forint – mondta Patay Vilmos, az együttműködés elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Elmondta, hogy a szervezetnek több mint 200 termelői együttműködés a tagja, így munkájában több mint 20 ezer termelő vesz részt. Ők főként gabona-, szőlész-, borász-, baromfi és sertéstartó szövetkezetekben működnek együtt.
Hozzátette: Magyarországon mintegy 500 termelői együttműködés tevékenykedik. A mezőgazdaság éves kibocsátása 2300 milliárd forint körüli, ebből mintegy 700 milliárd jut a termelői együttműködésekre. Ezt a kibocsátási értéket mintegy 50 ezer termelő állítja elő.
A Hangya elnöke kitért arra, hogy a szövetkezés, az összefogás azokban az ágazatokban népszerű és erős, amelyekben szükség van piaci erőkiegyenlítésre az összefogás segítségével. Ilyen például – mondta – a sertéstartás, ahol a tenyésztők úgy érzik, hogy a felvásárlási árak általában alacsonyak. Kifejtette: a termelők egyenként kiszolgáltatottak, ha viszont összefognak, javítani tudják alkupozícióikat és emelni az átvételi árakat.
Úgy vélte: a Hangya Szövetkezeti Együttműködés tagjai sikerrel pályázhatnak az élelmiszeripar korszerűsítését, fejlesztését szolgáló mintegy 300 milliárd forintos vidékfejlesztési forrásra, hiszen fejlesztési pénzekre főként a kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak majd jó eséllyel. Így a Hangya tagjai a rendelkezésre álló források felét, kétharmadát is leköthetik – vélekedett.
Szeremley Béla, a Hangya társelnöke arról beszélt, hogy a termelői együttműködések segíthetik a leszakadó térségek felzárkóztatását az ország határain belül és kívül is, integrálva így a kárpát-medencei gazdasági térségbe a határon túli magyarságot. A közös tevékenység adózási központja a Hangyán keresztül Magyarországon is lehet, ami tőkebevonással járhat az országnak – vélekedett.
Patay Vilmos a Hangya tevékenységét segítő alapítvány létrehozására is kitért. Ezt a javaslatot a kormánynak is eljuttatták. Az alapítvány működésének lényege az lenne, hogy pénzügyi forrást gyűjtene a tagok fejlesztéseinek visszatérítendő finanszírozásához, az önerő biztosításához. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >