A halfogyasztás bővülése a tenyésztett halaknak köszönhető

Az 1990-es évektől kezdve lényegében változatlan a vadon kifogott halak mennyisége, miközben a halfogyasztás folyamatosan nő – írja az agrarszektor.hu. Ez csak a tenyészett halak arányának növekedésével valósulhat meg, ami viszont legalább annyi fenntarthatósági problémát vet fel, mint maga a halászat.

Tovább bővül a globális haltermelés a következő évtizedben, annak ellenére, hogy a tenyésztett állomány korábbi robbanásszerű növekedése lassul és vadon élő halak halászata kiegyenlítődni látszik – olvasható az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentésében. A szervezet szerint

2030-ra a halászat és az akvakultúra összesített kibocsátása 201 millió tonnára nő majd, ami 18%-kal haladja meg a jelenlegi 171 millió tonna termelési szintet.

Az 1990-es évektől kezdve lényegében változatlan a vadon kifogott halak mennyisége. A jelenlegi adatok szerint a legfontosabb halfajok mintegy 60%-át halásszák biológiailag fenntartható és 33%-át biológiailag nem fenntartható módon. A FAO szerint 2016-ban 90,9 millió tonna vadon élő hal került a hálókba. Ez kis mértékű, 2 millió tonnás csökkenést jelent az előző évhez képest, ami betudható az El Niño jelenség által előidézett időszakos ingadozásnak a perui szardellafélék populációjában. Eközben világszinten évtizedek óta folyamatosan növekszik a halfogyasztás, 2016-ban elérte a 20,4 kg/fő értéket, szemben az 1960-as évek 10kg/fő adatával. Ezt nagy részben a ’80-as és ’90-es években lezajlott beruházások és az ebből fakadó termelésbővülés tette lehetővé. 2016-ban az akvakultúrából származó termelés elérte a 80 millió tonnát, amely az ember által fogyasztott halak 53%-át adta.

Bár az akvakultúra lassabb ütemben növekszik mint korábban – 2010 és 2016 között éves szinten 5,8%-os növekedést mutatott, szemben a korábbi 10%-os tempójú bővüléssel –, így is lendületesen fejlődik, különösen Afrikában. (agrarszektor.hu)