A gabonatárolók fele várja üresen a nyári aratást
A felmérések alapján jelenleg a hazai termelői gabonatárolói kapacitás felében lehet termény. Ez az arány a korábbi évekhez viszonyítva nagyon magas, de a nyári aratásból származó terménymennyiség számára biztosan elegendőek a szabad kapacitások. A tavalyi termésből, az elmúlt hónapokban beérkezett importból felhalmozott készletek a feldolgozók számára megfelelő alapanyag-mennyiséget biztosítanak
Az orosz-ukrán háború és az ukrán gabonaimport miatt feszítetté vált gabonapiaci helyzetben, a nyári aratás közeledtével az Agrárminisztérium fontosnak tartja a szántóföldi növénytermesztés szempontjából központi szerepet játszó exportértékesítési folyamatok áttekintésével és a hazai raktárkapacitásokkal kapcsolatos információk megosztását az ágazattal. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével, a gazdasági szereplők önkéntes adatszolgáltatása alapján májusban felmérték a termelői tárolókapacitásokat. A becslések szerint a 20-22 millió tonnányi összes hazai raktárkapacitásból 5,6 millió tonnás kapacitással rendelkező körben jeleztek vissza a gazdálkodók, amelynek alapján ebből jelenleg 2,9 millió tonnányi szabad befogadóképességet jeleztek, amely 52%-os arányt jelent.
A beérkezett adatok már jelentenek akkora mintát, amely alapján az mondható, hogy Magyarországon nagyjából a raktárkapacitások felében van termény
Az elmúlt évekhez viszonyítva ez nagyon magas arány, hiszen jellemzően májusban már üresnek kellene lennie a raktáraknak – fogalmazott az államtitkár. Ebből egyrészt az következik, hogy országosan van elegendő tárolókapacitás a nyári aratás során betakarítani tervezett, az előzetesen becsült 7 millió tonnányi termény számára. Másrészt az adatokból az is kiderül, hogy az elmúlt időszak ukrán gabonaimport-dinamikája – kiemelten a kukorica behozatala -, a tavalyi év terméseredményei, valamint az ipari termelés csökkenésére, az eddigi hazai felhasználásra és felhalmozott készletekre vonatkozó nyilatkozatok, piaci információk alapján az országban az ipari feldolgozók számára jelenleg megfelelő mennyiségű alapanyag áll rendelkezésre.
Feldman Zsolt ismertette, hogy 2023 első negyedévében összesen 1,3 millió tonna terményt értékesítettek az exportpiacokon
Január-februárban 896 ezer tonnát, márciusban pedig előzetes becslés alapján mintegy 400 ezer tonnát adtak el. Ebből a mennyiségből a búza közel 600 ezer tonna, a kukorica 365 ezer tonna volt. Árpából mindösszesen 156 ezer tonna, napraforgóból 46 ezer tonna hagyta el az országot. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi aszályos év és a külpiaci kereslet változása miatt az export 35%-kal az elmúlt öt év átlaga alatt van. A hazai feldolgozók aratásra tervezett terményfelvásárlását segíti, hogy az állami kamattámogatásnak köszönhetően újra elérhető – a kedvezményes finanszírozású MFB Élelmiszeripar Forgóeszköz Hitelprogram – tette hozzá az államtitkár.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Almatermés és árak: további hiány és drágulás várható a szezonban
A FruitVeb előrejelzése szerint a 2024-es almatermés jelentősen csökkenhet Magyarországon,…
Tovább olvasom >Agrometeorológia: a repce vetéséhez égető szükség van a talaj átnedvesedésére
Az őszi káposztarepce vetéséhez csak kisebb foltokban van elegendő nedvesség…
Tovább olvasom >KSH: Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 8,2 százalékkal nagyobb, a behozatalé 4,0 százalékkal kisebb lett
2024. júniusban a kivitel volumene 8,1, a behozatalé 5,2 százalékkal…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megvannak az idei Fenntarthatóság szimbóluma verseny nyertesei
A Trade magazin ötödször hirdette meg a Fenntarthatóság szimbóluma pályázatot.…
Tovább olvasom >Az infláció most csökken, de év végére újabb növekedés várható
Az augusztusi hónapban a magyar infláció enyhülést mutatott, de az…
Tovább olvasom >Élelmiszermentéssel segített nyáron is közel 1000 rászorulót a Lidl Magyarország
A Lidl Magyarország átfogó élelmiszermentési programjával a globális problémát jelentő…
Tovább olvasom >