A fenntarthatósági törekvésekben mindenkinek részt kell vennie

Dátum: 2019. 09. 24. 07:49

Ma már a csapból is a fenntarthatóság folyik, ám nagyon fontos, hogy időnként benézzünk a hangzatos, zöld mondatok mögé. Vajon létezik-e valódi fenntarthatóság, vagy egyelőre csak a felszínt kapargatjuk? A téma kapcsán a Magyar Élelmiszerbank, a BCSDH és a Nemzeti Agrárkamara osztotta meg velünk gondolatait.

Manapság egyre divatosabb fenntarthatónak lenni, ami egyszerre veszély és lehetőség is a vállalatok számára. Veszély, amennyiben csak kommunikációs célokat szolgál valódi tettek nélkül. Ugyanakkor lehetőség azok számára, akik a fenntarthatóságot valóban komolyan gondolják, és stratégiai szinten foglalkoznak vele.

Összefogás a körforgásért

Ifj. Chikán Attila
elnök
BCSDH

– Napjaink egyik legsürgetőbb globális problémája a klímaváltozás mérséklése. A BCSDH-nál úgy hisszük, a vállalati szféra lehet a változás motorja, felmérésünk szerint ugyanis tagvállalataink 90 százalékának fontos, hogy megfelelően mérje karbonkibocsátását, illetve, hogy csökkentse azt. Egyre több vállalati felkérés érkezik hozzánk, hogy tartsunk számukra szemléletformáló programot – ez tehát a fenntartható fejlődés iránti érdeklődés növekedését jelzi – mutat rá a változás iránti igényre ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke, aki úgy látja, egyre nagyobb arányban jelennek meg azok a fogyasztók, akik keresik a fenntarthatóbb termékeket és szolgáltatásokat.

 

Növekszik a kereslet a környezetkímélőbb, fenntarthatóbb termékek, a sharing economy iránt. Ez a fogyasztói magatartás pedig egyértelműen hatással van a vállalati szektorra is. A vállalati szféra feladata, hogy megfelelő módon és időben reagáljon a fogyasztói szokások megváltozására, ehhez pedig stratégiai szinten kell gondolni a fenntarthatóságra.

– A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége, ehhez ugyanakkor egy ezt támogató szabályozói környezet létrehozása szükséges, amely a termékek hosszú távú használatára ösztönöz, a tárgyak, eszközök tulajdonlása helyett pedig a szolgáltatások irányába helyezi a hangsúlyt. Ahhoz, hogy a modellváltás teret nyerjen, összefogásra és tudásmegosztásra van szükség a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra részvételével. Ezért is kezdeményezte a BCSDH a magyar Körforgásos Gazdaság Platform létrehozását, a Holland Nagykövetséggel és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen – mondja ifj. Chikán Attila.

Az elnök hisz abban, hogy egyre több vállalat ismeri majd fel a fenntarthatóságban, illetve a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségeket, s vélhetően azt is hamar belátják, hogy aki hamarabb lép ebbe az irányba, az előnyhöz juthat versenytársaival szemben. Ifj. Chikán Attila pozitív jelnek tekinti, hogy tagvállalataik száma már megközelíti a 90 tagot, akik együttesen a magyar GDP több mint 30 százalékát termelik.

 

A jövő generációjának élelmét esszük

A fenntarthatósági célok egyik rendkívül fontos irányát az élelmiszer-pazarlást csökkentő, a kidobandó élelmet megmentő programok jelentik. A 2005 óta tevékenykedő Magyar Élelmiszerbank Egyesület célja az, hogy kapcsolatot teremtsen az országban felhalmozódó élelmiszer-feleslegek és az arra rászorulók között, s egyúttal csökkentse az élelmiszer-megsemmisítés okozta környezeti terhelést.

Sczígel Andrea
külső kapcsolatokért felelős
igazgató
Magyar Élelmiszerbank

– Hazánkban a lejárati határidő előtt lehet szétosztani jótékony célra az élelmet, így a cégek, amelyek hamarabb leveszik a polcokról ezeket a termékeket, profitról mondanak le. A gyártók esetében nem mindig a közeli lejárati határidő az oka annak, hogy egy termék felesleggé válik, sokszor a szezonalitás, gyártásbeli okok vagy rossz tervezés az, ami a felesleget okozza, ez ugyanúgy profitvesztést okoz, hiszen a termék nem jut el a fogyasztóhoz. Fogyasztói szinten az edukációnak óriási szerepe lenne: már kisgyerekkortól kellene tudatosítani, hogyan bánjunk az élelemmel, és valójában mekkora problémáról is van szó. Sajnos, amíg ez nincs ott az emberek fejében, nehéz elindulni a változás útján – mutat rá a nehézségekre Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója.

– Minden egyes szereplőnek hatalmas a felelőssége ezen a téren, éppen ezért segítenének állami szinten olyan pozitív ösztönzők, amelyek motiválnák a tudatos gondolkodást és az élelmiszermentést. Az osztókapacitások is végesek, az Élelmiszerbank minden esetben karitatív partnerszervezeten keresztül juttatja el a mentett élelmiszert a rászorulóhoz. Ha lehetne pályázni szállításra, emberi erőforrásra, könnyebb lenne a helyzet, mert sok esetben sajnos nehéz kiépíteni a csatornát az élelmiszerfelesleg és a nélkülözők között. Vannak olyan részei Magyarországnak, ahol a helyi karitatív szervezetek egyszerűen nem tudják vállalni ezt a munkát, pedig szerződnénk velük szívesen az élelmiszer osztására. Napi kapcsolatban vagyunk a Tescóval, az Auchannal, a Metróval és az Aldival, a Penny pedig a központi raktárából ad felesleget. Ezenkívül 60-70 élelmiszeripari céggel működünk együtt. Tavaly 11 ezer tonna élelmiszert mentettünk meg a kidobástól, aminek közel 90 százaléka a kereskedelemből származott, és csak 10 százalék érkezett a gyártók felől, pedig ott jóval több olyan élelmiszer-felesleg keletkezik, amelyet kidobnak, miközben még fogyasztható lenne – mondja Sczígel Andrea, aki szerint a lényeg nem az, hogy minél több legyen a menthető élelmiszer, hanem az, hogy megelőzzük a pazarlást.

– Miközben úgy tűnik, van élelem bőven, évről évre korábbra kerül az Overshoot Day. Jelenleg a jövő generációjának élelmét esszük. Nincs még áttörő változás a gondolkodásban, a fenntarthatóság még nem írja felül a döntéseket, de éppen azért dolgozunk, hogy egyre inkább előtérbe kerüljön az élelmiszermentés fontossága – mutat rá az Élelmiszerbank munkatársa.

A tudás rendelkezésre áll, fejlődni még bőven lehet

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint fenntarthatóság hatékonyan rendszerszinten valósítható csak meg, és ennek a rendszernek ugyanolyan lényeges elemei a fogyasztók, mint maguk a konkrét ágazatok. Éppen ezért fontos, hogy mindenki vegyen benne részt. Az első lépés a megfelelő jogi és pénzügyi keretrendszer megteremtése, hiszen mindezek nélkül irreális elvárás komplett szektorok gyökeres átalakítása.

A NAK szerint a pénzügyi ösztönzők a leghatásosabbak, éppen ezért egy stabilan jövedelmező ágazat megteremtése és fenntartása a legfontosabb elérendő cél – ezen felül azonban a gazdálkodók jelentős része nyitott az olyan, egyéb opciókra, amelyek hatásait előbb vagy utóbb pozitív értelemben érzékelik a pénztárcájukon. Az agrárium számára stratégiai jelentőségű kérdéssé vált a fiatalok megnyerése, hiszen a társadalom elöregedésének jelei itt is jelentkeznek, ezért elengedhetetlen az agrárágazat generációváltásának elősegítése. Erre vonatkozóan az Agrárminisztérium a NAK és több érdekképviseleti szervezet bevonásával teljes körű szakpolitikai programot dolgoz ki a 2020–2030 közötti időszakra, amely segíti a generációváltás akadálymentes és hatékony megvalósulását.

További jelentős segítséget nyújthat a fogyasztók megváltozott hozzáállása, ha minél többen hajlandóak a magasabb környezeti hozzáadott értékű termékeket megvásárolni, odafigyelnek a fogyasztásukra és szelektíven gyűjtik a hulladékot, ezáltal már nagyon sokat tettek a fenntarthatóság érdekében. Ráadásul magasabb környezeti hozzáadott érték lehet az is, ha helyi termelőktől vásárolunk, vagy odafigyelünk a csomagolásra.

A NAK álláspontja az, hogy a szükséges tudás rendelkezésre áll és folyamatosan bővül, gyarapodik, eszközök és források vonatkozásában azonban van még lehetőség a fejlődésre. A kamara szakmai felkészültségét nemcsak tudásuk naprakészen tartásával biztosítja, hanem több olyan környezeti fenntarthatóságra irányuló pályázatban (Horizont 2020, integrált LIFE), valamint hazai és uniós munkacsoportban, illetve kezdeményezésben (BIOEAST) is aktív tag, amelyeken keresztül első kézből értesülnek elérhető innovatív lehetőségekről és kutatási eredményekről, illetve azok potenciális alkalmazásáról, az információk pedig közérthető formában tovább csatornázódnak mind a mezőgazdaságba, mind a döntéshozók felé.

Gyarmati O.

Kapcsolódó cikkeink