A fenntartható kávébeszerzés már nem elég: a termelésben is teljes átalakulásra van szükség

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2022. 11. 21. 10:59

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

Egyre több élelmiszeripari szereplő érzékeli a klímaváltozás negatív következményeit: elég, ha csak az idei nyár súlyos aszályaira gondolunk, ami a hazai mezőgazdaságra is sokkolóan hatott. A kávéültetvények különösen kitettek a hőingadozásoknak és természeti katasztrófáknak – olyannyira, hogy egyre többen jelzik előre a mostani kávéfogyasztási tendenciák fenntarthatatlanságát. Eljött az ideje egy paradigmaváltásnak, amelyben talajmegújító gyakorlatok által tesszük ellenállóbbá a kávéültetvényeket.

A napjainkban uralkodó hagyományos mezőgazdasági gyakorlatok több szempontból is hozzájárulnak a természetkárosításhoz. A klímaváltozás, az egyre növekvő földhasználat, a biodiverzitás csökkentése, a nitrogén és a foszfor anyagforgalmának drasztikus megváltoztatása, illetve a mértéktelen vízfelhasználás hosszú távon súlyosan kimerítik a termőföldeket. Mindezek miatt a kávétermesztés is veszélybe kerül, hiszen a hagyományos termőterületeket egyre jobban sújtják az aszályok, áradások és hőingadozások.

Ez nemcsak a természetre, hanem a kávétermelő közösségekre nézve is hatással van, a világon ugyanis 125 millió ember megélhetése függ az ültetvényektől, amelyeknek 80%-a a mélyszegénység peremén él. Jelenleg naponta mintegy 2,5 milliárd csésze kávé fogy, amelyből minden hetedik csésze Nescafé – ez másodpercenként 5500 csésze Nescafé fogyasztását jelenti világszerte. A kávétermesztés hosszú távú fenntarthatósága érdekében a Nescafé Plan előző 10 éves tapasztalataira építve a cég olyan új akciótervet jelentett be, melynek keretében még ebben az évtizedben meghonosítaná a talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatokon alapuló kávétermesztési módszerekre való áttérést. Mindezt azokon a kávétermő területeken, ahonnan világszerte a kávét beszerzik, tehát Brazíliában, Vietnamban, Mexikóban, Kolumbiában, Elefántcsontparton, Indonéziában és Hondurason.

Az eredmény: nettó zéró kibocsátás és ellenállóbb kávéültetvények

„A most bejelentett akciótervet több mint tízévnyi munka előzte meg, melynek köszönhetően kávéink 82%-át már most fenntartható forrásból szerezzük be, és 250 millió kávécserjét osztottunk szét abban a 16 országban, ahol már most működtetjük a gazdákat támogató programunkat” – mondja Anna Roche, a Nestlé Hungária kávéüzletágának vezetője. „Büszkék vagyunk rá, hogy ezekre az eredményekre építve új szintre léphet fenntarthatósági stratégiánk, és mostantól nemcsak a fenntartható forrásból való beszerzésen lesz a hangsúly, hanem ezen túlmutatva átalakíthatjuk magának a kávénak a termelési módját is.”

De mi is az a talajmegújító gazdálkodás a kávétermesztésben? Ez gyakorlatilag egy holisztikus megközelítést jelent, amely a talaj minőségének javítására, a biodiverzitás megőrzésére és a kávéültetvények megújítására irányul. Ennek érdekében árnyékot adó növénytípusokat telepítenek a kávéültetvények közelébe az aszály elleni védekezésként, amelyek egyben növelik a talaj szervesanyag-tartalmát. Az ültetvényeken kiterjesztik az organikus eredetű termesztőközeg és a komposzt használatát. Olyan, a klímaváltozás tüneteinek ellenállóbb kávécserjéket telepítenek, amelyek magasabb minőséget és terméshozamot tesznek lehetővé a megváltozott körülmények között. Ahol szükséges, ott optimalizálják az öntözés és a talajművelés vízfelhasználását a készletek védelme érdekében. A biológiai sokszínűség előmozdítását pedig az agroerdészeti és vetésközi növénytelepítés által biztosítják.

A Nescafé programja növeli a kávéfarmok terméshozamát és a gazdálkodók életszínvonalát, mindemellett pedig a kávétermeléssel járó szén-dioxid-kibocsátást is csökkenti. A Nestlé 2025-re a Nescafé termékek alapanyagául szolgáló, már most fenntartható forrásból származó kávé 20%-át szerzi be majd be talajmegújító gyakorlatokat is alkalmazó farmokról, ezt az arányt 2030-ra 50%-ra növelve. A kávétermeléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást 50%-kal csökkentik 2030-ra annak érdekében, hogy 2050-re elérjék a nettó zéró kibocsátási szintet.