A felnőtt magyar lakosság közel fele küzd visszérbetegséggel

Az érintettek száma pedig folyamatosan nő

A visszér kialakulását a vénás erek és a nyirokerek falainak meggyengülése okozza. Ez gyakran lehet örökletes hajlam, így nagy hangsúlyt kell fektetniük a megelőzésre azoknak, akiknek a felmenői között jelen volt korábban a probléma. A kor előrehaladtával a férfiak és nők esetében is természetes módon csökken az érfalak rugalmassága, amely növeli a visszér kialakulásának rizikóját. A betegség nemtől függetlenül jelentkezhet és sok esetben hormon (például várandósság vagy változókor), és/vagy más anyagcserezavar együttes eredménye. 

A kialakult, tökéletlen vér- és nyirokáramlást tovább nehezíti a nagy vagy hirtelen megnövekedett testsúly, a nehéz súlyok emelése, a statikus munkavégzés és a mozgásszegény életmód. A nyári meleg hatására az amúgy is kitágult vénák tovább tágulnak, aminek eredménye a visszeres panaszok fokozódása és a vér térfogatának megnövekedése a bőrfelületen, ami fokozott folyadékvesztéshez vezethet, különösen izzadás során. Így az erek védelmében napi 2,5-3 liter vizet javasolt fogyasztani.

Ne hagyd kezeletlenül!

A diagnosztizálás egyben egyszerű és nehéz is lehet: a felületi vénatágulatok szemrevételezéssel könnyen azonosíthatók, azonban a mélyvénás keringési rendellenességek csak műszeres méréssel diagnosztizálhatóak pontosan. A leggyakoribb tünetek közé sorolhatóak: a nehézláb érzés, az égő és/vagy viszkető érzés, a fáradékonyság, a lábszárgörcs, a lábszár bőrének színelváltozása, valamint a bőrgyulladás.

Súlyossági sorrendben az alábbi állapotokat különböztethetjük meg:

• tünetmentes, de már szemmel látható visszér;
• seprűvéna vagy pókvéna;
• kifejezett visszértágulat;
• ödéma;
• bőrtünetekkel (pl. ekcéma), elszíneződéssel járó társult állapot;
• világos színű hegek megjelenése, orbánc;
• lábszerfekély;
• mélyvénás, szemmel nem látható visszértágulat, amely mélyvénás trombózist idézhet elő, ezért rendszeres műszeres felülvizsgálat javasolt.

Gyakori lábikragörcs és nehézlábérzet, illetve szemmel jól azonosítható visszértágulat, ödéma esetén rendszeres kontrollvizsgálat szükséges, mert a mélyvénás trombózis csak műszeres méréssel azonosítható.

Megelőzés és szinten tartás

A visszér kialakulását vagy a már meglévő visszér szinten tartását minden olyan tényező elősegíti, amely támogatja a vénás és nyirok keringést. Ilyen például a megfelelő BMI index megtartása, az alsó végtagok rendszeres mozgatása, aktív életmód, visszértorna, fásli vagy kompressziós harisnya viselése, , visszér krémek és gélek napi 3-4 alkalommal történő használata, valamint érvédő táplálkozás (E-vitamin, C-vitamin, magnézium, kalcium, omega-3 zsírsavak, rostok).

A sport segíthet, de nem mindegy melyiket választod

Minden olyan könnyed, dinamikus testmozgás, ami támogatja a vénás vér és nyirok visszaáramlást, segít karbantartani a visszérproblémát. Ilyen például a biciklizés, az úszás, a könnyed futás vagy gyaloglás, korcsolyázás. Kerülendők azonban a nagy erőkifejtéssel járó sportfajták mint a nehézatlétika, a súlyemelés vagy a testépítés. A speciális visszértorna minden esetben javasolt.

A visszérkrémek jótékony hatásai

A visszérkrémek célja, hogy erősítsék az érfalakat, helyileg enyhítsék a visszér tüneteit, csökkentsék a duzzanatot és a fájdalmat hűsítő hatásukkal elviselhetőbbé tegyék a mindennapokat. A visszérkrémek és -gélek rendszeres használatával az életminőség nagymértékben javulhat, csökkenhet a gyulladás kialakulásának esélye, a szükséges orvosi beavatkozás pedig időben évekre, évtizedekre kitolható. Alkalmazásuk rendszeres, napi kétszeri lágy masszírozással ajánlott, ami önmagában is javíthatja a vérkeringést.

„Fontos azonban leszögezni, hogy a visszér nem gyógyítható betegség, csupán annak kezelésére és ezáltal a tünetek enyhítésére van lehetőség. A visszérkrémekben olyan venoaktív hatóanyagok vannak, amelyek erősítik az érfalakat és támogatják rugalmasságukat, megelőzve és kezelve a visszér és az ödéma kialakulást. Gyulladáscsökkentő hatóanyagaik mérséklik a viszkető, feszülő érzést, csökkentik az esetleges gyulladást. A leghatékonyabb krémek olyan természetes hatóanyagokat tartalmaznak, mint a vadgesztenye-kivonat, az édesgyökér-kivonat, a mentol vagy a citromolaj”

– emelte ki Dr. Kelen Ákos, termékfejlesztő szakgyógyszerész.

Súlyosabb esetekben, amikor a vénás elégtelenség már komoly panaszokat okoz, a krémek használata mellett szükség lehet orvosi beavatkozásra, mint például lézeres kezelésre, szkleroterápiára vagy műtétre.