Magazin: A fejlesztések fókuszában az egészség és a környezetvédelem

Szerző: Budai Klára

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség a magyarországi ásványvíz-palackozók több mint 95%-át, az üdítőital- és a gyümölcslégyártók 90%-át képviseli. Tagvállalatai évi mintegy 250 milliárd forint termelési értéket állítanak elő, és közvetlenül 4000 embert foglalkoztatnak Magyarországon.

Bikfalvi Istvánné
titkár
Magyar Ásványvíz,
Gyümölcslé és Üdítőital
Szövetség

Bikfalvi Istvánné, a szövetség titkára elmondja, hogy a 2020-as évben 8,2%-kal csökkent az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák eladott mennyisége 2019-hez képest. Az első negyedéves forgalom még az előző évek trendjeit követte, azaz 2019 első negyedévéhez képest közel 10%-kal nőtt az alkoholmentes italok eladott mennyisége.

A koronavírus márciusi megjelenését követően, a második negyedévben drasztikusan visszaesett az ágazat értékesítése a kereskedelmi egységekben, illetve lényegében lenullázódott a vendéglátóiparban. A harmadik és negyedik negyedévben – bár kisebb mértékben, mint a második negyedévben – vállalatonként eltérő mértékben, de szintén csökkent a forgalom. Átalakult az értékesítés szerkezete is: a kisebb kiszerelések forgalma jelentősen lecsökkent, a nagyobb, gazdaságosabb kiszerelések iránti kereslet pedig emelkedett.

– 2020-ban a természetes ásványvizek forgalma az előző évhez képest 10,8%-kal, az ízesített vizeké és szénsavas üdítőitaloké 4,9%-kal, a 100%-os gyümölcsleveké 11,3%-kal, a gyümölcsitaloké 2,7%-kal, a jeges teáké pedig 12,3%-kal csökkent – avat be Bikfalvi Istvánné.

Tájékoztatása szerint 2021-ben változó volt a forgalom. Az első negyedévi adatokat a 2020. első negyedévi, még járvány előtti fogyasztási adatokkal összehasonlítva, az ízesített víz és szénsavas üdítőitalok kivételével minden termékkategória fogyasztása csökkent. De a második és harmadik negyedévben 2020. hasonló időszakához képest a járvány csökkenése következtében a vendéglátás beindulásával már minden kategóriában örvendetesen nőtt a forgalom, kategóriákként különböző mértékben, bár még nem érte el a járvány előtti szintet.

Az ásványvizek eladott mennyisége 2021 első negyedévében közel 15%-kal csökkent 2020 első negyedévéhez viszonyítva. A második negyedévben 16%-kal, a harmadik negyedévben 9%-kal nőtt a forgalom, de a járvány előtti 2019. év hasonló időszakához képest a két negyedév forgalma összesen több mint 7%-kal csökkent.

Az ízesített vizek és szénsavas üdítőitalok eladása 2021 első negyedévében közel azonos volt a 2020. év adataival. A következő két negyedévben 6%-kal, illetve 1%-kal nőtt 2020 hasonló időszakához képest, de 2019 második és harmadik negyedévéhez képest 3%-kal még mindig kevesebb volt.

A gyümölcslevek forgalma a másik két kategóriához hasonlóan alakult: az első negyedévben mind a három kategória – 100%-os gyümölcslevek, nektárok, gyümölcsitalok – fogyasztása csökkent néhány százalékkal (7–20–6%), a második és harmadik negyedévben nőtt, de a két negyedévben 2019 hasonló időszakához képest ennek a kategóriának is összesen átlagosan 3%-kal csökkent a forgalma, legnagyobb mértékben a nektároké.

2010–2020 között összesen 43%-kal csökkent a hazai üdítőitalok és gyümölcslevek átlagos cukor- és kalóriatartalma

Szigorodó szabályozás

Az elmúlt időszakban két fontos új jogszabály volt hatással az ágazat működésére.

2021. július 3-tól kellett alkalmazni az úgynevezett SUP uniós rendeletek átvételével készült, az egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyag termékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló kormányrendeletetek előírásait.

– A rendelet megtiltja az ágazatunkban érintett termékek közül a műanyag italtartó poharak, valamint a szívószálak forgalomba hozatalát, használatát. Ez azt jelentette, hogy meg kellett találni ezeknek a termékeknek a helyettesítő anyagát, és a megadott határidő után csak ezeket lehetett felhasználni. A szívószálak esetében a tilalom nem csak a termékre, de az ezekkel készült dobozos gyümölcslevekre is vonatkozott. Az egyszer használatos műanyag italpoharakat az uniós rendelet által előírt jelöléssel is el kellett látni. Mindezek komoly felkészülést jelentettek az érintett gyártók számára – fejti ki Bikfalvi Istvánné.

Másik fontos, új szabályozásként említi a várhatóan 2023 júliusában hatályba lépő jogszabályt, amely az italcsomagolások visszaváltási rendszerét fogja meghatározni.

Az italgyártók és a kereskedelem egymással összefogva az elmúlt egy évben kidolgozta a hazai visszaváltási rendszer megvalósításának lehetséges módozatait és kereteit

– A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség már 2020-ban elfogadott egy 2030-ig szóló fenntarthatósági vállalási rendszert az italcsomagolások minél nagyobb arányú szelektív gyűjtésére, illetve az újrahasznosított műanyag alapanyagok mennyiségének növelésére. A szövetség céljai között szerepel, hogy a tagvállalatai által gyártott és forgalmazott PET-palackoknál 2025-ig 30%-ra, 2030-ig pedig 50%-ra növelje az újrahasznosított műanyagok felhasználási arányát. A PET- és üveg italospalackok, illetve az alumínium italosdobozok 100%-ban újrahasznosíthatóak, azaz alkalmasak arra, hogy használat után ismételten palackok vagy egyéb értékes termékek készüljenek belőlük – ismerteti a titkár.

Emlékeztet arra is, hogy a kormány 2020-ban meghirdette a klíma és természetvédelmi akciótervét, amelynek keretében bejelentették, hogy Magyarországon is bevezetik az italcsomagolások visszaváltási rendszerét. A rendszer kiterjed a PET- és üvegpalackok, valamint az alumíniumdobozok visszaváltására, és alkalmazásával több mint 90 %-os visszagyűjtést lehet elérni. Így az italcsomagolásoknál pár éven belül megvalósulhat a hulladékmentes, azaz körforgásos gazdasági modell.

– Annak érdekében, hogy egy minél hatékonyabb, az uniós és hazai jogszabályi előírásoknak megfelelő és a fogyasztók számára is kényelmes és zökkenőmentesen működő rendszer jöhessen létre, az italgyártók és a kereskedelem magyarországi iparági szövetségei egy összefogás keretében az elmúlt egy évben kidolgozták a hazai visszaváltási rendszer megvalósításának lehetséges módozatait és kereteit. A stratégiai koncepció a nemzetközi jó gyakorlatok és a hazai piaci adottságok figyelembevételével készült el – tudjuk meg Bikfalvi Istvánnétól.

Az együttműködő iparági szervezetek a stratégiai koncepciót el fogják juttatni a kormányzat és a visszaváltási rendszer kialakításában érintett döntéshozók számára annak érdekében, hogy Magyarországon Európa egyik leghatékonyabb és legkorszerűbb visszaváltási rendszere jöhessen létre az italcsomagolásoknál.

– Mindezen túl cégeink számára kiemelten fontos a karbonsemleges működés elérése, számos tagvállalatunk rendelkezik már erre vonatkozó vállalással.

A világpiaci hatások közül a drasztikus alapanyag-áremelkedést tartja fontosnak kiemelni. Ugyancsak gondot okoztak az ágazat számára az ellátási problémák, az import alapanyagok, csomagolóanyagok hiánya, valamint a szállítási költségek növekedése. Mindezek mellett a forint is jelentősen gyengült.

Veszteséget okoztak a drasztikus áremelkedések

A koronavírus hatásaként még mindig jelentősen kevesebb turista érkezik hazánkba, mint a járvány előtti időszakban, ezért az ágazatnak kiemelkedően fontos vendéglátó szektor teljesítménye Budapesten és Nyugat-Magyarországon 25%-kal marad el a 2019-es adatoktól.

– Ebben az évben az alapanyagárak soha nem látott mértékben kezdtek el emelkedni. Az energiaárak több mint duplájára nőttek. A palackozáshoz szükséges alapanyagok közül a cukor, a gyümölcs, különös tekintettel egyes gyümölcsfajtáknál (őszibarack, kajszi, körte, ananász, piros bogyós gyümölcsök) ára jelentősen, 30–60%-kal emelkedett. További nehézséget jelent a képzett munkaerő megszerzése és megtartása is – hangsúlyozza a szakember.

Mint mondja, a csomagolóanyagok közül a legjelentősebb a PET, aminek az ára közel duplájára emelkedett, de a fóliák is 80-90%-kal lettek drágábbak. A szállítási költségek – többek között az üzemanyagárak emelkedése miatt – is jelentős mértékben nőttek, különös tekintettel a konténerszállításra.

– A nagyon drasztikus áremelkedéseket év közben szinte lehetetlen volt kigazdálkodni. Az ágazat szereplői jelentős veszteségeket könyvelhettek el ebben az időszakban, hiszen nagyon kevesen tudták év közben a partnereik felé érvényesíteni ezeket a tételeket a számlázási áraikban. A jövő évet illetően is nagyon drasztikus árváltozások várhatók, hiszen az alapanyag- és energiaárak emelkedésének még koránt sincs vége.

Csökkenő cukortartalom

Az iparágban az elmúlt időszakban sem álltak le a beruházások, több meghatározó cégnél is új gyártósorok és raktárak épültek. Folyamatos az áttérés a gyártási és logisztikai folyamatok automatizálására és kiemelt figyelmet kapnak a fenntarthatósággal/környezetvédelemmel összefüggő innovációk (csomagolóanyagok csökkentése, klímavédelmi beruházások).

– Az ásványvizek esetében nem beszélhetünk termékfejlesztésről, mivel az ásványvizet eredeti állapotában kell palackozni, idegen anyagot hozzáadni, összetételét változtatni nem szabad.

Az ásványvizek forgalmának változására az a trend jellemző, hogy míg néhány évvel ezelőtt az összes eladáson belül a szénsavas ásványvizek aránya volt a nagyobb, ez napjainkra megfordult, és a szénsavmentes ásványvizek a kedveltebbek. Egészségre való hatásuk egyébként egyforma, a szénsav nem káros az emberi szervezetre, egyéni ízlés kérdése, hogy ki melyik változatot kedveli – fogalmazza Bikfalvi Istvánné.

A gyümölcslevek és üdítőitalok termékfejlesztését egyértelműen a kalória-/cukorcsökkentésben látja, ugyanis a fogyasztók egyre nagyobb mértékben keresik az alacsony kalóriatartalmú vagy kalóriamentes termékeket.

– A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség tagvállalatainak önkéntes vállalásai nyomán 2010–2020 között összesen 43%-kal csökkent a hazai üdítőitalok és gyümölcslevek átlagos cukor- és kalóriatartalma. A meglévő receptúrák átalakításával, illetve új, innovatív termékek bevezetésével bővítik kínálatukban a csökkentett kalóriatartalmú és kalóriamentes italok arányát, amely az elmúlt tíz esztendőben 23%-ról 57%-ra emelkedett az összes eladáson belül. Mindemellett a cégek – marketingtevékenységük révén – tudatos folyadékfogyasztásra ösztönzik a fogyasztókat, annak érdekében, hogy egyre többen válasszák az alacsony energiatartalmú vagy kalóriamentes termékeket – emeli ki a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára.

A horeca szegmens újraindulása után az alkoholmentes italok eladása lassan eléri a járvány előtti szintet

Edukálni kell a fogyasztókat

Meglátása szerint az elkövetkező évek legfontosabb feladata a hulladékmentes csomagolás és az ezt lehetővé tevő fogyasztói magatartás megvalósítása.

– A kiürült csomagolóanyag nem szemét, hanem nagyon értékes másodlagos nyersanyag, amiből új palack, egyéb értékes termék, mint pl. építési anyag, másfajta csomagolóanyag, de még ruhanemű is készíthető. Nem szabad eldobálni, a kommunális hulladékba tenni, hanem elkülönítve kell gyűjteni. Ezt kell a fogyasztókkal megértetni, ami nemcsak az italgyártók feladata, hanem a kormányzaté, a hatóságoké is – jegyzi meg Bikfalvi Istvánné.

Az értékesítési csatornák megoszlására vonatkozóan kifejti: nagyon jelentős változáson megy át a kereskedelem, az értékesítésből egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a diszkontláncok, és folyamatosan nő az online csatorna szerepe is.

– Mindemelett ágazatunknak is élen kell járnia a gyártás és logisztikai folyamatok automatizálásában, a fogyasztók és vevőpartnerek folyamatosan változó igényeit pedig a jövőben csak big data elemzésekkel és előrejelzésekkel tudjuk majd kiszolgálni. //

A fenti cikk a Trade magazin 2021/12-01. számában is megjelent.