A dohánybolt az új királya néhány FMCG kategóriának

Szerző: Andreas Christou Dátum: 2022. 06. 08. 07:12

Bár a nemzeti dohányboltok jelenlegi formájukban 2013 óta működnek, a kezdeti években az FMCG kategóriák termékei nem teljesítettek különösen jól ebben az újonnan létrehozott boltformátumban. Az utóbbi években azonban – számos külső és belső tényező együttállásának köszönhetően – ez a trend megfordult, 2021-ben pl. az FMCG termékkategóriák 158 Mrd Ft forgalmat értek el, amivel ez a szektor a 10-ik legnagyobb kiskereskedelmi „lánc”-nak felel meg jelenleg Magyarországon. A dohányboltok értékbeni forgalma 23 Mrd Ft-tal nőtt 2020-hoz képest, ami 17,4%-os növekedést jelent. Valójában a dohányboltok forgalma az utóbbi három évben egyaránt közel 20%-kal nőtt, így majdnem megduplázta az értékesítést a 2019-es évhez képest.

Andreas Christou
ügyvezető igazgató
RetailZoom

Ami az univerzumot illeti, több mint 5000 regisztrált dohányboltról beszélhetünk, azonban a klasszikus Pareto-elv jelen esetben is igaz: a forgalom 95%-át ugyanis kb. 3600 bolt teszi ki. A fővárosi agglomeráció kb. 600 boltja több mint 20%-ért „felel” a dohányboltok FMCG kategóriáiban, felülteljesítve a numerikus részesedésüket.

Ami még inkább elismerésre méltó a fenti számok esetében, az az, hogy a dohányboltok ennek a forgalomnak a 98%-át mindössze 10 termékkategóriával érik el. Az alkoholos italok teszik ki az FMCG-forgalom 55%-át (20%-os növekedéssel 2021-hez képest). A dohányboltok fejlődése továbbra is töretlen. 2021-ben publikáltunk egy cikket, amelyben azt fejtegettük, hogyan váltak a dohányboltok ún. „közösségi terekké”, ahol is az emberek nemcsak megvásárolják az italokat, de el is fogyasztják azokat. Erre a jelenségre a COVID-járvány is ráerősített, a karanténhelyzet bevezetésével és a szórakozóhelyek/pubok bezárásával az emberek alternatív megoldásokat kerestek – és találtak. A dohányboltok jelentős mértékben profitáltak ebből a változásból, és annak ellenére, hogy a járványügyi korlátozások azóta megszüntetésre kerültek, továbbra is kiválóan funkcionálnak, mint alternatív „közösségi terek”.

Semmi meglepő nincs tehát abban, hogy olyan termékkategóriák, mint a sör, vagy a különféle alkoholos ital szegmensek az összes retail csatorna közül a legjobban a dohányboltokban növekednek. A sör kategória pl. több mint 27 Mrd Ft forgalmat generált az elmúlt évben. Különösen érdekes ebben a kategóriában, hogy az egyes szegmenseket megvizsgálva azt látjuk, hogy az ún. prémium és szuperprémium szegmensek tudtak a legnagyobb mértékben növekedni a sörön belül.

A nem alkoholos italok szintén jelentős piacrészt hasítottak ki a dohánybolt szegmensben: az energiaitalok több mint 12%-ot, a szénsavas üdítőitalok közel 10%-ot. Talán meglepő módon a kávétermékek követik őket, bár – a dohányboltokra jellemző egyedi módon – nem a hagyományos, előrecsomagolt termékek generálták ezt a forgalmat, hanem a kávéautomatákból kinyert, „frissen főzött” változat.

A dohányboltokra úgy is tekinthetünk, mint egy eddig rejtőzködő, a „radar alatt repülő” speciális csatornára. Az elmúlt évek kiemelkedő teljesítménye alapján joggal gondolhatjuk azt, hogy ez a szegmens addicionális növekedési forrás lehet a piaci szereplők számára – a kérdés csak az, ki mekkora szeletet tud kihasítani ebből a tortából. A jelenlegi inflációs környezetben azt látjuk, hogy az árolló a hagyományos kiskereskedelmi láncok és a dohányboltok között folyamatosan szűkül, ezzel is tovább növelve a dohányboltok versenyképességét a vásárlókért folytatott harcban.

Ne feledjük: a hazai dohányboltokban éves szinten több mint 300 millió vásárlási tranzakció történik, és ez a szám folyamatosan bővül, érdemes lehet tehát a piaci szereplőknek fokozottabb erőforrásokat irányítani erre az univerzumra. //