A Debreceni Egyetem nem végzett mézminősítési vizsgálatokat
A Debreceni Egyetem (DE) cáfolja, hogy a méz minősítésénél figyelembe vehető paramétereket vizsgált volna, ilyen vizsgálatot a kínai mézzel összefüggésben Takács Ferenc kaposvári méhész nem kért az egyetemtől – közölte az intézmény sajtóirodája csütörtökön az MTI-vel.
A közleményben emlékeztetnek arra, hogy az MTI október 22-én A hamisított kínai méz ellen tüntetnek az európai termelők Brüsszelben címmel megjelent híradása szerint Takács Ferenc, a Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület tagja azt nyilatkozta: „.a debreceni egyetemen és egy brémai laboratóriumban végzett vizsgálatokból kiderült, hogy a természetes mézben mindenképpen jelen lévő flavonoidok, mikro- és makroelemek, fenolos komponensek hiányoznak a kínai mézből.”
Az egyetem közleménye cáfolja a nyilatkozót, és leszögezi: a Debreceni Egyetem élelmiszertudományi kutatólaboratóriuma, ahol a méréseket végezték, az előzetesen kért beltartalmi mutatókra adta ki nem akkreditált vizsgálati eredményeit.
„A megrendelő telefonos egyeztetés során csupán belső használatra kérte a minták elemzését, ennek ellenére a még nem hivatalos eredmények alapján nyilatkozott a médiában az egyetemi vizsgálat eredményére hivatkozva, amely alapján úgy értelmezhető, hogy a Debreceni Egyetem igazolta Takács Ferenc állításait. Ez nem felel meg a valóságnak, mivel a megrendelő által kért mérési eredmények ezt az állítást nem támasztják alá” – közölte az egyetemi sajtóiroda.
A közlemény kitér arra, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/110 számú előírás II. mellékletében megtalálhatók azok a paraméterek, amelyeket a méz minősítésénél figyelembe kell venni. Ezek közül a megrendelő egyet sem kért a Debreceni Egyetemtől. A vizsgált paraméterek alapján nem lehet kimutatni, hogy egy méz kínai vagy sem.
Négy vizsgált minta esetében a flavonoidtartalom a kimutatási határ alatt volt. Ugyanezt tapasztalták a réz, a molibdén és a kadmium koncentrációja esetén is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a minta egyáltalán nem tartalmazott ilyen elemeket, csupán annyit, hogy az alkalmazott módszerrel nem voltak kimutathatóak. Az, hogy egy mintában nem tudják kimutatni ezeket az elemeket, nem jelenti azt, hogy az nem méz – mutat rá az egyetem közleménye. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A csemegekukoricának az egészség megőrzésében játszott szerepét vizsgálták a Debreceni Egyetem kutatói
A csemegekukorica termésmennyiségének növelését, illetve az emberi egészség megőrzésében, javításban…
Tovább olvasom >Nagy István: a rendszeres mézfogyasztás az élhetőbb jövőért tett lépés
A rendszeres mézfogyasztás az élhetőbb jövőért tett fontos lépés –…
Tovább olvasom >Elindult a mézfogyasztást ösztönző kampány
Elindult a mézfogyasztást népszerűsítő idei kampány, amelynek középpontjában a hársméz…
Tovább olvasom >További cikkeink
Visszafogott év után erős az ünnepi szezon
Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az…
Tovább olvasom >Régiók harca: ezek a legnépszerűbb ételek a magyarok szerint
Mexikói ételekből az országos átlag ötszöröse fogy Debrecenben, míg Szeged…
Tovább olvasom >Vállalkozásra szabott csarnokok segítik a KKV-k fejlődését és növekedését
A RaktárAD belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező logisztikai fejlesztő új fejezetet…
Tovább olvasom >